"Nem tehetjük meg azt, amit egy autógyár" - Interjú a PostEurop főtitkárával

A járvány miatt Európában van nemzetközi egyeztetés a posták között?

Igen, az információcsere folyamatosan zajlik. A postavállalatok napi szinten tartják egymással kapcsolatot. Lehet mondani, hogy most szorosabb az együttműködés, mint valaha. A PostEurop tagszervezetei a bevált jó gyakorlatokat igyekeznek átvenni egymástól.

Például azzal egy időben, hogy a Magyar Posta kitalálta, hogy bevezeti az érintkezésmentes kézbesítést és az átvételnél elhagyják az aláírást, ezt a gyakorlatot szinte minden európai országban megvalósítottak.

Az egyeztetésekre a nemzetközi postaforgalom miatt is szükség van. Mivel a polgári légi közlekedés jószerivel leállt, a határátkelőknél pedig torlódások vannak, európai szinten az áruforgalmat most nehezebb lebonyolítani. Ezért sokat segít, hogy ha például a posták közösen foglalnak charter-cargo járatokat, akar Európán kívüli desztinációkra is.

A kormányok érthető módon elvárják, hogy a posták a mostani nehéz helyzetben is működjenek. De meg is kapják ehhez a támogatást?

Jó az együttműködés a hatóságokkal. Egyelőre azt látjuk, hogy a kormányoknak nem csak elvárásaik vannak, de hajlandóak tenni is azért, hogy a munkánk gördülékenyebben menjen. Viszont egyelőre a járvány elején tartunk. A tapasztalataink ezen a téren még csak pár hetesek.

Az látszik, hogy a levélforgalom jelentősen visszaesett, ami persze komoly forgalom kiesést jelent.

Az egészségügyi óvintézkedések miatt pedig több helyen postákat kellett bezárni vagy szűkíteni kellett a nyitvatartási időt. Mi nem tehetjük meg azt, mint egy autógyár: csak azért mert kisebb a kereslet nem zárhatunk be. Jelenleg sokszor a gyógyszertárakhoz és a kórházakhoz is a posta szállítja ki a szükséges egészségügyi eszközöket. Közben ügyelni kell az alkalmazottak egészségére is, hisz a kontinensünkön a 2 millió postai alkalmazott jó része a levél és a csomagok átadása során rendszeresen érintkezik a lakossággal. Az infrastruktúránkat a mostani helyzetben is fent kell tartanunk. Mindennek nyilvánvalóan lesznek pénzügyi következményei.

Reméljük az EU-s szinten is bejelentett mentőcsomagokból, a posták kisegítésére is lesz forrás.

Ha az európai postákról van szó: vannak esetleg kiugró esetek? Akadnak országok, amelyek kifejezetten jól vagy látványosan rosszul élik meg a krízist?

Ahol a járvány átlagon felüli pusztítást végzett ott természetesen a posták helyzete is jobban megromlott. Olaszországban, ahol a fertőzések száma már 160 ezer fölött van természetesen több postai dolgozó is van a betegek között. Általában viszont el lehet mondani, hogy a tagszervezeteink mind példaértékűen jártak el ebben a helyzetben. Több helyen a vészhelyzet miatt új szolgáltatásokat vezettek be. Franciaországban például az idős állampolgárokat, ha erre igényt tartanak, napi egy-két alkalommal felhívják a postai dolgozók, hogy ne érezzék magukat egyedül.

Hosszútávon milyen hatással lehet a posták életére a mostani krízis?

Azt látjuk, hogy a mostani válság több régi trendet is felerősített. Például a levélforgalom látványos csökkenése már az előző 2008-as válság idején elindult. Hisz akkoriban sok bank és telekom cég úgy csökkentette a kiadásait, hogy a számlákat már nem levélben, hanem elektronikusan küldte ki az ügyfeleknek. Közben az utóbbi években az e-kereskedelem is szárnyalt, ami miatt a postáknál nőtt a csomagszállítások száma.

Most a koronavírus járvány mindkét trendre rátett egy lapáttal.

A levélforgalom a szokottnál is jobban visszaesett, a csomagforgalom pedig a vártnál is nagyobbat nőtt. Hogy itt egyszeri visszaesésről, illetve fellángolásról van-e szó vagy sem azt nem tudjuk. De előfordulhat, hogy most a krízis miatt a fogyasztói szokások is átalakulnak.