Nestlé vezér: Hamarosan kevesebb csokit veszünk, de a kávéból nem engedünk

A Nestlét miképp érinti a válság és az infláció?

Bár az áremelkedések miatt minden kategóriában nő az árbevételünk, elkezdődött a volumenek csökkenése.

Az emberek kevesebb terméket vesznek magasabb áron, egyértelműen csökkennek a közepes árfekvésű termékek eladásai. A prémium árucikkek forgalmánál ezt nem érezzük, és az alacsonynál sem.

A minket ért áremelkedések csak egy részét, körülbelül egy-harmadát hárítottuk tovább a fogyasztókra, ennél többet nem tudtunk volna, de nem is akartunk.

Minden régióban nehéz a helyzet, különösen Európában, hiszen mindenhol megnövekedtek az energiaköltségek, nehéz a logisztikai helyzet, emelkedtek a csomagolóanyag költségei, és itthon a forint is rátesz minderre egy lapáttal. Ez extrém hatással van az árakra.

De nem csak itthon nem tudjuk tovább hárítani az áremelkedéseket, az exportunkban sem.

Mit lehet ezzel csinálni?

Csökken a profitunk.

Mennyivel?

Idén az első félévben nagyjából ötszáz millió forinttal. Közben itthon óriási fejlesztéseink vannak. Jelenleg a Bükön található állateledel gyárunkat fejlesztjük, a tervek szerint félmilliárd svájci frank (kétszázmilliárd forint) értékben.

A fejlesztés érdekében felvettünk a Növekedési kötvényprogramból 115 milliárd forintot.

A büki fejlesztés a valaha volt legnagyobb élelmiszeripari befektetés Magyarországon.

Hozzáteszem, hogy a Nestlé a legnagyobb svájci befektető és legnagyobb svájci munkáltató is Magyarországon, és a Bükön gyártott termékek több mint 90 százaléka exportra megy.

Ezek szerint az állateledel megy, de milyen termékből fogyasztunk kevesebbet?

A kutatások szerint a magyar fogyasztók három dologról nem mondanak le, az alkoholról, a dohányról és a kávéról. Minket ez utóbbi érint. Ahol problémáink lesznek, az a csokoládé, ott is a középár kategóriájú termékeknél.

Ahogy említettem, az állateledel kevésbé érintett. Én három évig voltam a Nestlé leányvállalatának, az állateledelekkel foglalkozó Purina európai üzletágának pénzügyi igazgatója, ott tapasztaltam, hogy

sok ember a háziállatát fontosabbnak tartja, mint saját magát.

Ha ezek a fogyasztók spórolnak is, és maguknak alig vesznek valamit, állateledelre mindig van pénzük. A covid alatt nagyon sokan vettek háziállatot. Ők nem igazán főznek a kedvenceknek, inkább megveszik a kész állateledelt. Ezért is nő nagyon az állateledel eladásunk.

Igaz az, hogy mi magyarok nemzetközi szinten is sok háziállatot tartunk?

Igen, de azért nálunk nagyon figyelnek arra, hogy mennyit költenek a házikedvencre, a magyar fogyasztóknak fontos az ár.

A Nestlé óriási konglomerátum, mit lát, hogy hat a válság a különböző régiókra?

A világ összes országában jelen vagyunk termékeinkkel, kivéve Észak-Koreát. Épp ezért a Nestlé válságálló cég. Egyrészt az emberek mindig vásárolnak élelmiszereket, másrészt nagyon erős márkáink vannak. Minden évben másfél milliárd svájci frankot fordítunk kutatás-fejlesztésre, ezért tudunk kijönni rengeteg innovációval.

Széles a portfóliónk, széles a földrajzi lefedettségünk, ha valamelyik térség rosszul teljesít, máshol tudjuk kompenzálni. A Nestlé erőssége, hogy globálisan gondolkodunk, de lokálisan cselekszünk. Közel vagyunk a helyi piachoz, nagy az önállóságunk a helyi döntéshozatalban, meghatározhatjuk, hogy mit, mikor árulunk, hogy alakítjuk az árakat. Ez a decentralizáció sokat segít.

Globálisan azt látni, hogy Amerika jól szerepel, nincs nagy változás, azt a piacot nem érintette annyira a válság, és a költségek sem szálltak el annyira, mint nálunk. Ázsia is jól teljesít. Ahol igazán gond van, az Kína, náluk a covid miatti lezárások miatt kevesebbet vásárolnak az emberek. Afrika is jóval kevésbé érintett a válságban.

A háború miatt Európa az egyik legnehezebb piac, ezen belül is egyértelműen Kelet-Európában van a legnagyobb gond.

Én a balti államok, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország - azaz a közép-kelet-európai régió - pénzügyi igazgatója is vagyok, látjuk, hogy itt a térségben a legnagyobb az infláció. Nagy a földrajzi kitettség, hiszen az a térség van legközelebb a háborúhoz.

A mi régiónkat még jobban érintik a problémák Nyugat-Európához képest is.

Érdekes látni viszont, hogy Németországban a retail és a beszállítók között mekkora konfliktus alakult ki, például a legnagyobb üdítő és édességgyártó termékeit nem engedik be a hálózatok. Nem akarják elfogadni az áremeléseket, és azt hangoztatják, hogy az áremelésekért nem a kiskereskedelmi láncok, hanem a beszállítók a felelősek.

Pedig magam is látom, milyen komoly áremelések voltak minden piacon, amikből sajnos muszáj valamit tovább hárítani a fogyasztóra is.

Vannak-e ellátási problémáik?

Voltak problémák, de ezek legtöbbje mostanra megoldódni látszik. A Covid utáni óriási logisztikai költségemelkedés volt, a tengeri szállítás díja elszállt, nőttek az energiaköltségek, amely erre a szegmensre is hatott.

Kína érzékenyen érint minket, hiszen Amerika után a második legnagyobb piacunk. Sok gyárunk van ott, amelyeket a leállások is érintettek.

Az orosz piacunk teljesen kiesett. Az Oroszországba irányuló és onnan érkező, nem alapvető fontosságú termékeink importját és exportját már tavasszal leállítottuk. Szintén leállítottunk minden reklámtevékenységünket, és felfüggesztettünk minden tőkebefektetést az országban.

Ukrajnában három gyárunk van, amiből egy, a Harkivban lévő gyár a harcok miatt teljesen bezárt. A másik két ukrán gyárunk pedig hol megy, hol nem.

A csomagolóanyag problémára próbálunk alternatívákat találni, nagyon fontos, hogy a fenntarthatósági vállalásainkról nem mondtunk le. A Nestlé 2050-re vállalta a karbonsemlegességet, és törekszünk arra is, hogy 2025-re az összes csomagolóanyagunk újrahasznosítható vagy újrafelhasználható legyen.

A Nestlé globális célkitűzéseivel összhangban 2017 óta mindhárom magyarországi gyárunkban megújuló források biztosítják a villamos energiát, a gyári hulladékot pedig anyagában történő újrahasznosítással vagy hőenergia termeléssel ártalmatlanítjuk.

A büki gyárba beszállított mintegy 140 ezer tonna alapanyag 60 százalékát a magyar gazdáktól vásárolt gabona teszi ki, és nemrég elindítottuk regeneratív mezőgazdasági programunkat is, aminek keretében a tervek szerint három, különböző gabonákat termesztő nyugat-dunántúli gazdaságban, mintegy 2000 hektáron, több mint 200 ezer euróval támogatjuk a talajmegújító földhasználati gyakorlatok elterjesztését.

Összességében milyen év lesz az idei és a jövő év?

A tervek szerint növekedni fogunk, mert elkezdenek termelni a büki gyár új üzemei.

A tavalyi 176 milliárd forint forgalom után idén 210 milliárd körül lesz az árbevételünk.

Amikor átvettem a vezérigazgatói posztot 2018-ban, az árbevételünk 123 milliárd forint volt. A tervek szerint jövőre ezt megduplázzuk.

Sajnos sok minden függ a háborútól. Ha még jövőre is tartani fog a háború, az áremelkedések miatt egy ideig az árbevételünk is nőhet, de a volumenekben nem vagyok biztos, és sajnos a profitban sem.

Ha a háborúnak vége lenne, az egyensúly visszaáll. Ebben az esetben a márkáink erőssége miatt nekünk előnyünk lehet. Én számolok ezzel a lehetőséggel is.