Nyugdíjvita - tényleg nálunk a legjobb nyugdíjba menni? 

Ön félrevezetőnek nevezte a cikket, miért?

Mert olyan adatokat közöl, amelyekkel kapcsolatban a Központi Statisztikai Hivatalnak egészen más számok jöttek ki. A cikkben hivatkozott OECD-táblázat szerint Magyarországon 94 százalékon állt a nyugdíj-helyettesítési ráta 2020-ban, míg

a KSH adatai azt mutatják, hogy abban az évben 49,7 százalék volt, 2021-ben pedig tovább csökkent, 49,2 százalékra, pedig volt ez 67 százalék is még 2016-ban.

Ezek az értékek a nettó nominális átlagkereset százalékában vannak megadva, vagyis a nyugdíjba vonuló a nettó munkabérének ekkora százalékát kapja meg nyugdíjként, természetesen átlagfizetésről, és átlagnyugdíjról beszélünk. Ezt a KSH 25.1.1.33.-as táblázata tartalmazza, bárki rákereshet.

Ebből gyorsan kiderül, hogy a csökkenés után azonban nem csak hogy Európa-bajnokok nem vagyunk, hanem az EU-s átlag alá is sikerült becsúszni.

Ugyanakkor azt gondolom, hogy nem sok értelme van, vagy legalább is nagyon nehéz feladat lenne reálisan összehasonlítani a magyar nyugdíjrendszert más országokéval. 

Miért?

Mert rengeteg az eltérés. A legtöbb országban például bruttó nyugdíj van, szemben a hazai nettóval. Magyarországon is a bruttó kereset a nyugdíjszámítás alapja, ám technikai és eljárási egyszerűsítés miatt a bruttó bért előbb adótlanítják, majd járadéktalanítják, végül valorizálják. Központilag levonják a közterheket, így nem kell a nettósított nyugdíjra rátenni, majd azt  az egyénnek közterhek címén befizetni az államháztartásnak. Azt már megtette helyette az igazgatás. Jelentős különbség az is, hogy 

a magyar nyugdíjasok 86 százalékánál a jövedelem forrása kizárólag az állam. Egy helyről, a költségvetésből kapják a nyugdíjat, ezzel az aránnyal pedig még a volt szocialista országok körében is toronymagasan vezetünk.

Nyugat-Európában például egészen mások az arányok, ott a nyugdíj három részből tevődik össze nagyjából egyharmados arányban, ezek az állam, a foglalkoztatói nyugdíj, illetve a saját megtakarítások, azaz a cégek, és a dolgozók is rakna bele pénzt, az állami ráfordítás kétszeresét.

Az mégiscsak érdekes, hogy az OECD teljesen más eredményre jutott, mint a KSH. Leegyszerűsítve a kérdést, leginkább mitől függ, hogy a nyugdíj hogyan aránylik a fizetéshez?

Elsősorban a munkában eltöltött időtől. Ha valaki ledolgozott 50 évet, akkor a fizetése 100 százalékát kapja meg nyugdíjban. Ahogy csökken a munkás évek száma, úgy megy lefelé a nyugdíj összege is.

Azért ez a 100 százalék nem is rossz…

Persze, csakhogy ehhez ténylegesen le kell dolgozni azt az 50 évet, ami nem kis teljesítmény.

Tegyük fel, hogy valaki 25 éves korában áll munkába, ha soha nem megy táppénzre, nem lesz munkanélküli, akkor 75 éves korában juthat el oda, hogy a bére 100 százalékával nyugdíjba mehet. 

Ez közel sem tipikus, sőt csak nagyon kevesen vannak azok, akik olyan pozícióban vannak, hogy egyáltalán dolgozhatnak 50 évet. Tegyük hozzá azt is, hogy Magyarországon a férfiak 40 százaléka még a 65 évben meghatározott nyugdíjkorhatárt sem éri meg. És ez országos átlag, vagyis vannak olyan régiók, ahol ennél is rosszabb a helyzet.

A valóság az, hogy átlagosan 38 év munkaviszony után mennek nyugdíjba az emberek, így a fizetésük 77 százalékát kapják nyugdíjként.

Mindezek után kicsit félrevezetőnek tartom a cikk címét is. 

Arról nem is beszélve, hogy mégis miként lehetne egy magyar nyugdíjas helyzetét más országokéval összevetni, mikor nálunk a férfiak esetében átlagosan 61,2, nőknél 62,4 az egészségben töltött idő, mire elérik a nyugdíjkorhatárt, többségük krónikus betegségekkel küszködik.

Hogyan vessük össze ezt Svédországgal, ahol 74 év az egészségben eltöltött idő? 

Átlagosan mennyi pénzből él egy nyugdíjas havonta?

Az öregségi nyugdíj átlaga 160 ezer forint körül van havonta. Vannak azonban ebben jókora kilengések, vannak, akik 100 ezer alatt, és olyanok is, akiknek 500 ezer fölött van a havi nyugdíjuk.

Szerintem nem helyes, hogy ekkora különbségek vannak, személy szerint én azt látnám jónak, ha 110 ezer forint alatt és 500 ezer fölött senki nem kapna nyugdíjat. 

Ha választhatna hol lennél nyugdíjas?

Luxemburgban. Már csak azért is mert ott a legmagasabb a nyugdíj. Persze az is egy érdekes kérdés, hogy ez miért van így. Meg kell nézni, hogy áll Luxemburg a termelékenység területén, és hol tartunk mi.

Némi szójátékkal élve nem a termékenység növelése oldja meg a nyugdíjhelyzetet, hanem a termelékenység növelése.

Természetesen szükség van az előbbire is például a nemzet megmaradása szempontjából, de tévedés azt számolgatni, hogy hány gyerek fog majd egy nyugdíjast eltartani, ezt nem lehet darabszámban mérni.