A nyugdíjba vonulás minden országban jövedelemcsökkenést hoz. Ám a legkisebb életszínvonal-visszaesést egész Európában a magyar dolgozók szenvedik el.
Szerény nyugdíjévek?
Az, hogy aktív munkával magasabb életszínvonalat lehet elérni, mint nyugdíjasként, nem meglepő.
A gazdaság bevételeit ugyanis az aktuálisan dolgozó állampolgárok állítják elő. Logikus tehát, hogy a megtermelt jövedelemből is ők részesedjenek elsőként. Emellett az sem lenne szerencsés, ha a gazdasági motiváció a korai nyugdíj irányába hatna, azaz hogyha visszavonulva több bevétele lenne valakinek, mint napi 8+ órát dolgozva.
A jövedelmek csökkenésének mértéke azonban nem lényegtelen.
A havi pénzbevételek jelentős visszaesése komoly társadalmi és szociális problémákat okozhat. Emellett nem is tekinthető méltányosnak az, hogy egy hosszú, munkával töltött élet után az állampolgároknak nyomorognia kelljen nyugdíjas évei alatt.
A közgazdaságtan a nyugdíjba vonulással járó életszínvonal-változás számszerűsítésére dolgozta ki a nettó nyugdíj-helyettesítési ráta mutatót. Ez az arányszám azt mutatja meg, hogyan viszonyul átlagosan a kezdő nyugdíj értéke az utolsó munkában töltött időszak keresetéhez.
Az indikátor a fentiek alapján természetesen mindenhol 100 százalék alatti értéket vesz fel. Azonban nem mindegy, hogy ez a mérőszám 30 százalék, vagy 90 százalék környékén van. Első esetben a munkától visszavonulók életkörülményei drámai mértékben romlanak, míg a második esetben csak kis mértékben.
Magyarország, az Európa-bajnok
Az OECD statisztikái szerint egész Európában a magyarok esetében esik a legkevesebbet az életminőség a nyugdíjba vonulás miatt.
Ahogyan azt az 1. ábra is mutatja, Magyarországon 94 százalékon áll a vizsgált mutató. Ennél jobbat egyetlen európai állam sem tud felmutatni.
1. ábra: Nettó nyugdíj-helyettesítési ráta 2020-ban. Forrás: OECD.
Még a második helyezett Portugália esetében is csupán 90,3 százalékos a vizsgált arány. Azaz míg a magyar nyugdíjba-vonulók életszínvonala csak 6 százalékot esik, addig az ezüstérmes portugálok esetében is közel dupla ekkora, majdnem 10 százalékos a csökkenés mértéke.
A lista következő helyezettjei mind fejlett nyugat-európai országok. Hollandiában 89,2 százalékon, Luxemburgban 88,7 százalékon, Ausztriában 87,1 százalékon, Dániában pedig 84 százalékon áll az arányszám értéke.
A többi V4-es állam sokkal rosszabbul teljesít hazánknál.
Szlovákiában a munkajövedelmük 69,4 százalékát kapják csak a friss nyugdíjasok, Csehországban 65,2 százalék ugyanez az arány, azaz ezen államokban közel harmadával csökken az életminőség a munkásévek végével. Lengyelországban még ennél is siralmasabb a helyzet, a 36,5 százalékos mutató azt jelenti, hogy az aktív évek végével a lengyelek jövedelme harmadára esik.
A lista végén található két balti állam esetében egyenesen katasztrofális a helyzet. Észtországban az első nyugdíj csupán 33,8 százaléka az aktív jövedelemnek, míg Litvánia esetében még ennél is kevesebbel, a munkabérük mindössze 30,7 százalékával kell beérniük a nyugdíjasoknak.
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy egész Európában Magyarország becsüli meg leginkább a nyugdíjasait.
A szerző az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
