Oroszország miért nem tudja megvédeni a saját területét? Szakértővel beszéltünk a kurszki invázióról

Lassan két hete, hogy az ukrán haderő betört az oroszországi Kurszk térségébe. A jelek szerint az oroszoknak komoly problémát jelent, hogy megvédjék a saját területüket. Miért?

Ukrajnán belül van egy több mint 1300 kilométeres frontvonal, aminek a megtartása óriási erőket köt le. Ráadásul az oroszok Donyeckben és Luhanszkban folyamatosan támadnak, vagyis ezeken a területeken még az is lehet, hogy a haderejük négyszer-ötször nagyobb, mint az ukránoké. Közben az orosz fegyveres erőknek számos más területen is jelen kell lennie: a NATO-szomszédok övezte Kalinyingrádi enklávéban épp úgy, mint a finn határon, az északi-sarkvidéken, vagy a távol-keleti részeken.

Mindent egybe vetve Oroszországnak egy 17 millió négyzetkilométeres területet kell oltalmaznia.

Erre a feladatra úgy 1,3-1,6 millió katona van. Ekkorára becsülik az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek jelenlegi összlétszámát. Ennek legalább a fele, vagyis úgy 700 ezer katona Ukrajnában teljesít szolgálatot.

A maradék jelentős része olyan haderőnemben, vagy fegyvernemben szolgál – például a légierőnél, a hadászati erőknél, vagy a haditengerészetnél, illetve logisztikai területen, vagy a katonai egészszégügyben-, amely területvédelemre nem alkalmas.

Magyarán Oroszországnak nincs elég embere?

Így van és ezt valószínűleg az ukrán felderítés is pontosan tudta.

Putyin pedig politikai okokból nem vállalja fel egy általános mozgósítás elrendelését. Eleve hiába tudnának behívni legalább kétmillió tartalékost, ha rögtön harcba küldik őket abból mészárlás lenne. Legalább pár hónapos kiképzésre lenne szükség.

Arról nem is beszélve, hogy mivel fegyvereznék fel őket.

Ráadásul, amikor 2022 szeptemberében elrendeltek egy részleges mozgósítást úgy 500 ezer – 1 millió ember hagyta el az országot. Zömmel férfiak, köztük rengeteg értelmiségivel (mérnökök, informatikusok, orvosok, kutatók és tanárok). Egy hasonló kivándorlás az orosz gazdaságot alaposan megviselné. Ez is az újabb mozgósítás ellen szól.

Úgy tűnik Kijevben abban reménykedtek, hogy a kurszki betörés után az oroszok a csapataik egy részét visszavonják Oroszországba. Bejött a számításuk?

Egyelőre az oroszok nem enyhítettek a nyomáson, inkább más területekről visznek Kurszkba csapatokat, de csak apránként.

Az elején volt, hogy megindult egy-két nagyobb menetoszlop, amit ráadásul az orosz állami TV is élő adásban mutatott. Az ukránok ki tudták számolni, hogy hova tartanak és sikeres rajtaütéseket hajtottak végre. 

Most, hogy kerüljék a nagy veszteségeket az orosz erősítés csak apránként csordogál a térségbe.

Egyes hírek szerint a Kalinyingrádi enklávéból is megkezdték az orosz csapatok kivonását.

A gondjuk az, hogy lövész katona nincs elég. Ez a legtöbb haderőnél problémát jelent: a legmacerásabb és a legveszélyesebb meló ugyanis a lövészkatonáknak jut. Ők vannak elől, ők az utolsók, akik visszavonulnak, és ők az elsők, akik támadnak. Belőlük pedig relatíve kevés van.

Az ukránok milyen alakulatokat küldtek Oroszországba?

Az ukránok Kurszkban a legelitebb alakulataik közül vetnek be néhányat. Két légideszant dandár és két gépesített dandár van Oroszországban, akik jelentős részben nyugati kiképzést kaptak, és nyugati fegyverzettel is rendelkeznek.

Ha a csapatok személyi állományát vetjük össze, vélhetőleg az oroszok vannak létszámfölényben Kurszkban is, viszont az ottani erők nem elég képzettek és nincs megfelelő haditechnikájuk.

Az ukránok olyan légvédelmet építettek ki, amely a mostani információk alapján több orosz harci helikoptert és néhány orosz csapásmérő gépet is meg tudott semmisíteni.

Az ellenséges drónokat közben zavaró eszközökkel tudják hatástalanítani.

Hiába van elsöprő fölényben az orosz légierő, ez közvetlen a harctéren nem annyira érezhető, mert az ukrán csapatlégvédelem egyelőre jól működik.

Nem vet fel aggályokat, hogy az ukránok részben nyugati fegyverekkel támadnak?

Az egyik német miniszter mondta azt, hogy amit már átadtunk Ukrajnának az ukrán fegyvernek számít. Korábban persze felmerült, hogy Oroszország esetleg nukleáris fegyvert vet be, ha az ukránok saját területén nyugati fegyverekkel támadást hajtanak végre ellene, de ez azért inkább volt orosz fenyegetőzés, mintsem reális opció, hiszen

ha Ukrajna területén robban egy nukleáris fegyver, pláne a frontvonal közelében, akkor az orosz területeket is elszennyezne.

Meg eleve felmerül a kérdés: ha az egyik fél büntetlenül támadhatja a másik teljes területét, lőheti az erőműveket, lakótelepeket semmisíthet meg, népet irthat (gyerekeket rabolhat el, emberek millióit űzi el a lakóhelyéről), akkor elvárhatjuk-e a védekezésre kényszerített országtól, hogy ne támadja meg a másik területét?

Mennyire nagy ez a hódítás, amit az ukránok véghez vittek?

Az oroszok 300-400 elfoglalt négyzetkilométerről beszélnek, az ukránok ezerről. Hogy ez sok vagy kevés az relatív. A felsőbb becslések alapján most körülbelül akkora területet foglaltak el az ukránok, mint amekkorát az oroszok vettek be Ukrajnában tavaly október óta. Csakhogy az oroszoknak több tízezer halottjuk volt és a sebesültekkel együtt százezres veszteségük, ráadásul az előretöréshez irgalmatlan mennyiségű technikát kellett beáldozniuk.

Az ukránok viszont minimális veszteségek mellett pár ezer fővel törtek be Oroszországba.

Persze ezaz 500-1000 négyzetkilométer Oroszország teljes, 17 millió négyzetkilométeres területéhez képest roppant aprónak számít.

Mi lehet ennek a vége? Mit érhetnek el az ukránok Kurszkban?

Minden bizonnyal két-három hét vagy egy-két hónap múlva olyan orosz túlerő fog összegyűlni a kurszki térségben, hogy az ukránoknak célszerű lesz visszavonulniuk. Nem gondolnám, hogy az ukránok a kurszki területeket bármi áron tartani akarnák.

Kijevnek viszont ez egy óriási propagandasiker. Már most is vannak olyan kutatások, amelyek szerint az egész ukrán haderő moráljának jót tett a támadás.

Az ukrán lakosság is egy kicsit megnyugodott, az ukrán politikai elitnek, de főleg személyesen Zelenszkijnek pedig különösen jól jött a siker.

Ukrajna külföldi támogatói is láthatóan fellélegeztek. A jelek szerint mégsem akkora a baj, mint azt pár hete gondolták. A putyini Oroszországnak viszont ez egy óriási PR-katasztrófa.