Sebezhető a NATO? - Múzeumba való harceszköz adja fel a leckét
InterjúA hetvenes években gyártották, felszerelése, irányítása a mai eszközökhöz képest primitív, egy TU-141 Sztrizs típusú katonai drón nemrég mégis egy órát töltött NATO-légtérben anélkül, hogy elfogták volna. Hogyan történhetett meg mindez, és mivel tudja Magyarország elkerülni az ilyen incidenseket a jövőben? Horváth József biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.
Horvátországban csapódott be egy szovjet gyártmányú TU-141 Sztrizs típusú katonai drón. Szerencse, hogy nem történt személyi sérülés, vagy nem is ez volt a cél?
Biztosan nem egy célzott támadás történt, ez egy elszabadult eszköz volt. Valószínűleg meghibásodott az irányítórendszere, ez nem egy Tesla hanem egy Moszkvics, egy öreg darab. Túlment a hatósugarán, és már nem lehetett visszafordítani, irányíthatatlanná vált.
Mennyire öreg?
Ez egy legalább negyvenéves technológia, még a szovjet érában gyártották. A mai fogalmaink szerint nem is nevezhetnénk drónnak.
A Tu-141 egy felderítő eszköznek készült a hetvenes években, de azóta lezajlott egy technológiai forradalom, így ma már minden szempontból kezdetlegesnek számít. Noha nagy távolságokat is képes megtenni, azért ez egy robosztus szerkezet, egy klasszikus szovjet, és nem egy high-tech eszköz.
Ha felderítő légijárműről van szó, miért találgatja most mindenki, hogy volt-e rajta fegyver?
Mert annak dacára, hogy a cél felderítésére lett kitalálva, arra is alkalmas a típus, hogy robbanószerkezeteket csatoljanak rá.
A Horvátországban lezuhant Tu-141 legjobb tudásunk szerint nem volt felfegyverezve, viszont ennek nyomait megtalálták rajta, korábban már biztosan volt bomba rászerelve.
Hogy kell elképzelnünk az irányítását, a távolban valaki joystickkal irányítja, miközben keresi egy képcsöves fekete-fehér képernyőn a célt?
Ha kicsit fiatalabb lenne a technológia, ez jó eséllyel így működne, de ez egy kezdetleges rádióirányítású eszköz. Messze nem olyan fordulékony és mozgékony mint a jelenlegi drónok.
A gyártás időszakában legfeljebb arra voltak képesek, hogy egyfajta kezdetleges távirányítást megalkossanak, mondjuk az elindított gépet lomha manőverekkel vissza lehetett fordítani az indítás helyszínére, irányt lehetett módosítani,
de semmiképpen nem lehet ezt összehasonlítani a mostani drónokkal, amelyek befordulnak a sarkon.
Említette, hogy a Tu-141-es hatótávolsága viszont jelentős. Mekkora ez pontosan?
Több száz kilométert, ez jórészt attól függ, hogy milyen magasságban repül a gép, ha alacsonyan, milyen a terep, ami fölött manőverez, van-e ellenszél, stb.
A szóban forgó robotrepülőgép csak a magyar és horvát légtérben megtett 560 kilométert.
A röppályával összevetve ad ez valamilyen támpontot arra nézve, hogy honnan indíthatták?
Nagyon nagy valószínűséggel ukrán területről. Az orosz nyilatkozatok arról szólnak, hogy ők már régen kivonták a rendszerből ezt a típust, ezért nem is lehettek ők.
Ez annyiban igaz is, hogy az eszközeik döntő többségét valóban leselejtezték, vagy eladták más országoknak. Ukrajna a mai napig használja, a legnagyobb számban náluk van ilyen robotrepülő, de ők is tagadják, hogy hozzájuk kötődne az indítás.
Ugyanakkor az a tény, hogy ki indÍtotta el, a mi szemszögünkből most másodlagos kérdés, inkább az a fontos, hogy levonjuk a biztonságunk szempontjából fontos tanulságokat.
Például jó lenne tudni, hogyan történhetett meg, hogy egy múzeumokban mutogatott, negyven éves robotrepülőgép közel egy óra leforgása alatt úgy ment át a NATO-légtéren, mint kés a vajon. A modern radaroknak nem kellett volna észlelni?
A szövetségi rendszeren belül már gőzerővel folyik a tényfeltárás, magyar, horvát és román szakemberek is vizsgálják - persze nem a sajtó nyilvánossága előtt - hogy miként fordulhatott ez elő. Ennek a szakmai tanulságait is le fogják vonni, hogy ilyen a jövőben ne fordulhasson elő.
Az okokat egyelőre csak találgatni lehet, az biztos, hogy a Tu-141-es Csengernél lépett be a Magyar légtérbe, nagy sebességgel, szinte egyenes vonalban repült át Magyarország fölött. Nem a repülőgépeknél megszokott magasságban repült, hanem sokkal alacsonyabb tartományban, ahol a radarok jóval nehezebben szúrják ki.
Akkor ez azt jelenti, hogy a világ legerősebb katonai szövetségének a légtere védtelen az alacsonyan szálló légijárművekkel szemben?
Nem, ez így ebben a formában nem igaz, csupán annyit jelent, hogy ezek az eszközök sokkal nehezebben felderíthetőek a klasszikus radarok számára. Végül Magyarországon is észlelték, hiszen riasztva lettek miatta a Gripenek.
Ám későn jött a riasztás, és mire a vadászgépek a levegőbe emelkedtek, a Tu-141-es már Horvát légtérben volt. Magyar részről ez lehet az incidens legnagyobb tanulsága, hogy sokkal gyorsabb reakcióidőre van szükség, az érzékenységet növelni kell.
Mindezt úgy, hogy semmiképp se párosuljon pánikkal, ne lehessen semmit túlreagálni, és adott esetben egy támadónak nézett vitorlázógépet leszedni. Ehhez nagyon sok mindent gyorsan kell mérlegelni, akár másodpercek alatt.
Azért az mégis érdekes, hogy a teljes NATO-eszköztár sem tudta időben észrevenni az illetéktelen légtérsértőt, tekintve hogy Ukrajna nyugati határán nyüzsögnek most az amerikai AWACS-gépek…
Azt nem tudhatjuk, hogy mit láttak akkor az AWACS-ok, vagy bármely más felderítő eszköz. Ha észlelték, az azt jelenti, hogy a kommunikáció nem volt elég gyors ahhoz hogy hatékonyan fel lehessen lépni.
Volt már hasonló incidens Magyarország légterében?
A kilencvenes években, a délszláv háború alatt fordult elő utoljára ilyen, akkor egy jugoszláv repülőgép bombát is dobott egy település szélére.
Izraelnek minden pillanatban készen kell állnia egy támadásra, a legmodernebb haditechnikával felkészülve várják, kvázi a legjobbnak kell lenniük. A zsidó állam légterében is előfordulhat ilyen incidens?
Igen, és elő is fordul. Egy komolyabb rakétatámadás során megesik, hogy olyan célpontot ér rakétacsapás, amelyet nem véd a Vaskupola, akkor polgári áldozatok is vannak.
Ha már említettük Izraelt, tavalyi hír, hogy Magyarország megveszi az ELTA Systems Ltd.-től a Vaskupola radarrendszerét. Könnyebb lesz vele kiszűrni az ilyen jellegű légtérsértéseket?
Igen sőt ez nemcsak az észlelésről, hanem az elhárítással is szól, komplex rendszerként a védelemről is gondoskodik a jövőben az az ilyen incidensek kezelését is könnyebbé teszi.