Közvéleménykutató: Magyarország megtámadását majdnem az oroszok fele támogatná

A héten jelent meg egy közvélemény-kutatás, amely szerint az oroszoknak csak a 25,5 százaléka ellenzi kategorikusan az atomfegyverek használatát.

A kérdezőbiztosok arra is rákérdeztek az oroszoknál, hogy mit szólnának, ha a jelenlegi ukrán invázió után a jogos érdekeit a kormányzatuk katonai akciókkal érvényesítené különféle kelet-európai országokban.

Akik elárulták a véleményüket, azoknak a 40 százaléka szerint Bulgária, Csehország, Szlovákia, Magyarország és Románia felé kéne fordítani az orosz tankokat.

Bár amikor kifejezetten az volt a kérdés, hogy Ukrajna után melyik állam legyen a következő célpont a túlnyomó többség Lengyelországra tette a voksát.

A napokban ezek a megállapítások be is járták a közösségi oldalakat. Egyebek mellett az ukrán állami stratégiai kommunikációs központ, több ukrán parlamenti képviselő, így Inna Sovsun és Oleksiy Honcharenko, illetve az ukrán Korrupcióellenes Akcióközpont egyik igazgatósági tagja is megosztotta a felmérést, figyelmeztetve, hogy az oroszok nem biztos, hogy megállnak majd Ukrajna lerohanásánál.

Ukrán közvélemény-kutatás

A felmérés eredményeit azonban érdemes fenntartással fogadni és nem csak azért, mert a kutatást egy ukrán társaság az Active Group készítette el. Maga a cég alapítója Andriy Eremenko hívta fel rá a figyelmet, hogy a telefonos interjúknál a megkeresettek jelentős hányada, miután megtudta, hogy mi lesz a téma egyáltalán nem akart válaszolni.

Akik pedig nyitottak voltak a beszélgetésre, általában kifejezetten negatívan ítélték meg mind Ukrajnát, mind az Európai Uniót.

Eleve Oroszországban jelenleg 15 év börtönt is kaphat, aki álhíreket terjeszt az orosz haderőről, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a háború kapcsán nem nagyon lehet szembemenni a hivatalos kormányzati állásponttal. Ilyen közegben talán nem meglepő, hogy az emberek nem igen mernek hangot adni a háború-ellenes gondolataiknak.

Az Active Group a telefonos interjúknál ráadásul az orosz propaganda szófordulatait használta. Az ukrán harcokra például volt, hogy "nácítlanításként" hivatkoztak. Még az is lehet, hogy a válaszolók azt hitték, hogy egy kormányközeli szervezetnek nyilatkoznak. Egy olyan kutatásban, ahol mindenki szabadon elmondhatta volna a véleményét valószínűleg egészen más eredmények születtek volna.

Mindezt azok az ukrán politikusok is sejthették, akik a kutatás eredményeit terjesztették a világhálón. De a nüanszokra háborús időben nincs idő.

Hogy is mondja a híres közhely? A háború első áldozata az igazság. Harcok idején az országok lényegében azt kommunikálják, amiből előnyt tudnak faragni

mondta a napokban a Washington Postnak egy külügyi tisztviselő.

Mit gondolnak valójában az oroszok?

Az Active Group idézett felmérése alapján csak az oroszok 13,4 százaléka ítéli el más országok megtámadását. Bár könnyen lehet, hogy az ukrán társaság felmérése pontatlan, sajnos más közvélemény-kutatók is arra jutottak, hogy a többség a jelenlegi ukrán háborút támogatja, ha nem is olyan elsöprő léptékben, mint ahogy azt az Active Group számai sejtetik.

Az emberek véleményét évek óta formálja az erős propaganda. A televízión kívül sokaknak nincs más információforrásuk, ezért azt hiszik, hogy az orosz kormány helyesen cselekszik. Azok viszont, akik több forrásból szerzik az információikat és tájékozottabbak, szégyent és szomorúságot éreznek

idézi az euronews Lev Gudkovát. Az orosz szociológus annak a független Levada központnak dolgozik, amelynek az adatai szerint Putyin népszerűsége nőtt a háború kitörése óta. A támogatottsága állítólag 71 százalékon áll. A háborút viszont a felméréseik szerint főleg a vidékiek támogatják, a nagyvárosiak inkább elítélik. Moszkvában a Levada központ szerint a lakosok 60 százaléka ellenzi az ukrán háborút.