Mennyire erős ma a magyar haderő? - Három NATO országon ment át egy MIG nagyságú drón

A magyar légtér védelme a NATO-rendszer része.

Azaz a Románia felől érkezett ismeretlen repülő tárgynak, amit Tu-141-es Sztrizsként, sugárhajtású, a múlt század hatvanas évei technikai szintjén álló, több mint négytonnás drónként írtak le, fel kellett, hogy tűnjön több NATO-rendszer jelzőrendszerei képernyőin.

Egy ekkora repülőeszköz, amely nagyjából olyan méretű, mint egy Gripen harci gép, fel kellett, hogy tűnjön a NATO-lég- és rakétavédelmi rendszer (NATO Integrated Air and Missile Defence – IAMD) és annak végrehajtó ága, a múlt század ötvenes évei végén felállított integrált légvédelmi rendszere/parancsnoksága NATINADS által kontrollált nemzeti jelzőrendszerek radarernyőin. 

Még azt sem tudni, honnan indították.

Ma csak Ukrajna tart hadrendben ilyen eszközöket, amelyeket 1989-ig a szovjet hadsereg is alkalmazott felderítőkként, később légi célpontokként.

Nem hordoznak fegyvereket.

Oroszországi források szerint Odessza mellől, az ukrán légierő 123-as, önálló drónszázada telepítési helyéről indították a Krím irányába – hogy kikémleljék az OF ottani légvédelme reakcióit erősségét. Két ilyen, több mint négy tonnás eszköz, robotrepülőgépként (tehát előre beprogramozott útvonalon, de a földi kezelők beavatkozási lehetősége nélkül) repült.

Az egyik elérte a Krímet, ahol lezuhant – vagy mint az oroszok mondták, lelőtték.

A másik, eltévesztve (?) az útirányt és Románia, Magyarország felett átrepülve becsapódott Zágrábban, a külvárosban, csak kisebb anyagi kárt okozva.

A horvátok azt állítják, hogy az általuk is Tu-141-esként azonosított drónon volt egy 120 kilogrammos orosz gyártmányú légibomba, ami a föld alatt, a becsapódást követően felrobbant. Ezt a kráterről készült fényképfelvételek nem biztos, hogy igazolják.

A három érintett NATO-ország, Románia (amely felől NATO-légtérbe lépett be és 3-4 percig tartózkodott a Sztrizs az ottani légtérben), Magyarország (40-70 percig tartózkodhatott magyar légtérben) és Horvátország (mintegy 7 percig repült itt) egymással vitatkozik a fű alatt, ki a felelős, mi is történt? 

Elég erős a magyar haderő?

Ez az intermezzo csak erősíti a kérdésfeltevést, elég erős-e Magyarország katonailag? A válasz röviden: igen.

Egy ilyen méretű, lélekszámú, NATO-tag államhoz mérten elégséges a védelmünk.

Más kérdés, hogy az ukrán válság nem szerencsés időpontban következett be a magyar haderőfejlesztés szempontjából, mert átmeneti állapotban vagyunk, lecseréljük a régi szovjet-orosz technikát, illetve új, korábban nem használt, vagy a hadrendből kivezetett fegyverrendszereket, például az önjáró nehézlövegeket vezetünk be.

Tavaly a GDP 1,66 százalékát fordítottuk védelemre. Ezzel az európai NATO-középmezőnyben vagyunk.

A 2021-ben életbe lépett Nemzeti Katonai Stratégia értelmében 2024-re el kell érnünk a NATO által szorgalmazott, évente a GDP legalább 2 százalékát elérő védelmi kiadás-szintet. 

Ugyanakkor 2017-től kezdődően elindítottuk a Zrínyi 2026 elnevezésű, hivatalosan a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program végrehajtását. Ami, mint a neve is jelzi, 2026-ig tart.

Ebben az időszakban lezárul a magyar véderő korszerűsítéssel kísért átfegyverzése, azaz a szovjet-orosz fegyverrendszereket (a többi között a BTR-80, 80/A-as páncélozott csapatszállítókat, T-72 harckocsikat, Mi-8/17/24 többcélú helikopter-családot, a Kalasnyikov-kézifegyver-családot) lecseréljük hasonló, vagy jobb teljesítményű nyugatiakra.

Még nem tudni pontosan, hogy mi történik a lecserélendő, de még több évig harcképesnek számító eszközökkel, például a több száz BTR-80/80/A-kkal.

A szlovákoknál, lengyeleknél is felvetődött ez a gond, ők több évig egymás mellett tartották rendszerben a régebbi, de még elfogadható műszaki állapotú,  szovjet-orosz fegyvereket.

Honvédelmi stratégia 2032-ig

Ma a honvédelmi minisztérium Budapesten, a Balaton utcában már a 2030-2032-es időszak tervein dolgozik.

A helyzet az, hogy a 2017-től elindított beszerzések többsége 2023-2025 között válik rendszeresítetté a seregben.

A pillanatnyi átmeneti állapot alól kivétel a merev szárnyú harcigép-állomány, a JAS 39 Gripen-repülőszázad, amelyben 12 együléses és 2 kétüléses (tandem elrendezésű) harci gép tartozik.

A két utóbbi egyben kiképzőgép is. Gripeneink működnek, légtérvédelmi ügyeletet adnak, fejlesztésük folyamatosan tart.

Minthogy jelenleg a Gripenek lehetőségeit 45-50%-ban használjuk csak ki, a hozzájuk való új fegyverrendszerek, például „okosbombák”, új rövid-, illetve hosszabb hatótávolságú levegő-levegő rakéták (Iris-T, illetve Meteor BVRAAM) rendszeresítése, a Gripenek rendszerébe való integrálása folyamatban van.

A rakétahajtóműve tolósugár irányát változtatni képes (thrust vectoring), roppant fordulékony Iris-T ezzel pótolja, tovább erősíti a lecserélt szovjet-orosz gyártmányú vadászgépeinken, a MiG-29-eseket rendszeresített R-73-as levegő-levegő rakétát, amely hasonló, tolósugár-irányváltoztató rendszerével évtizedekkel megelőzte a hasonló nyugati harceszközöket.

A Nyugat, a német hadmérnökök először 1991-ben, az NDK néphadseregében szolgáló MiG-29-esek fegyverzete részeként ismerkedhettek meg az R-73-ason (NATO kódjele: AA-11 Archer) ezzel, a szovjetek által már a múlt század nyolcvanas éveiben alkalmazott rakétairányítási technikával. 

A közeljövő legfontosabb, NATO-szövetségeseink irányába tett vállalása: a magyar nehézfegyverzetű dandár kiállítása. Ez a másik két dandárral (egy közepessel és egy különleges rendeltetésűvel) alkotja majd a magyar haderő gerincét a tavaly elfogadott új katonai doktrina szerint. 

Katonai erőnk hogyan viszonyul a régió többi államához?

Néhány új vonás, jelzés, hogy Magyarország felzárkózott a térséghez a korábbi lemaradást korrigálva és megkezdte a gazdasági-ipari alap, a hadi-ipar újjászervezését. 

1. A szárazföldi erők

1/a

Kézi (könnyű) fegyverek, a Kalasnyikov-utódok

Részben a Kiskunfélegyházán gyártandó, részben ugyanezen fegyverek cseh eredetijei szállításával, részben ezen fegyverek licenc alapján itthon való gyártásával új, általánosan használt gépkarabélyokat kap a sereg. Az újak a brnoi CZ által gyártott és kifejlesztett CZ Bren 2 gépkarabélyok, a Scorpion EVO 3-as géppisztolyok és a CZ P-07, 09-es pisztolyok. 

Jelenleg ennek az új cseh fegyver-nagycsaládnak már több mint tízezer példánya van szolgálatban az MH különféle katonai egységeinél.

A gépkarabélyok alaptípusban az 5,56x45 milliméteres (azaz a cső belső átmérője 5,56 mm, a hüvely hossza 45 milliméter) NATO-kaliberű lőszert használják. Csőcserével/tárcserével a 7,62x39 mm-es régi Kalasnyikov lőszert és a 7,62x51 mm-es NATO-lőszert is képesek kilőni, továbbá ugyanazt a lőszertípust háromféle csőhosszal (8, 11 és 14 collossal) alkalmazhatják.

Minél hosszabb a cső, annál pontosabb a fegyver és annál nagyobb a hatásos lőtávolság. A töltőkar mindkét oldalra felszerelhető, tehát a jobb- és balkezes lövészek egyaránt könnyedén használják.

1/b

Páncélos erők

Átmeneti állapotban vagyunk.

A korábbi, T-72-es harckocsijainkat már nagyrészt leselejtezték, de a 44 új, a Krauss-Maffei Wegmann és a Rheinmetall által gyártott Leopard 2 A7+HU harckocsi még nem érkezett meg.

Ehelyett már Magyarországon van az a kiegészítésképpen megrendelt, 12 darab használt Leopard 2 A4-es amelyek ugyan harcképesek, de első sorban kiképzési célokat szolgálnak. A Leopard A7+HU-k 2023-2025 között érkeznek. 

A PzH 2000-es, 155 milliméteres önjáró tarackágyúkat, amelyekből 24-et rendeltünk, idén és jövőre szállítja a német Krauss-Maffei Wegmann cég. Ilyen osztályú fegyverzetünk 2004 óta nincs, és a hozzá való, NATO-kaliberű lőszert is Magyarországon fogják gyártani. A páncéloserők harmadik komponense a könnyű páncélos kategóriába is sorolható, a Rheinmetall által kifejlesztett és gyártott Lynx KF-41-es, 30 mm-es gépágyúval felszerelt harcjárművek, amelyekből 218-at kap a honvédség, ezekből 172 darab magyar gyártmány lesz, a fennmaradó 46 darabot még az idén szállítják a németek.

Ezek váltják ki a hasonló tűzerejű BTR-80A-kat. A Lynx KF 41-eseket, a 172 darabot (és feltehetően még többet exportra), a zalaegerszegi gyárban fogják készíteni, amely mellé tesztpályát is építenek.

A még könnyebb, a török Ejder Yalcin alapján „magyarosított” Gidrán 4x4-es összkerék-meghajtású páncélozott járműből mintegy 50 darabot állítanak szolgálatba 2023-ig.

Kilenc katonát, plusz két fős kezelő-személyzetet szállít. Távirányított (RCWS) lövegtornyában a fő fegyver egy amerikai-belga gyártmányú .50-es kaliberű (12,7 mm) Browning M2HB nehéz géppuska. A magyar hadsereg Gidránjainak túlnyomó többségét, vélhetően több száz darabot Kaposváron fogják gyártani.

Egészében véve a magyar páncélos erők, önjáró tüzérség fejlesztése, illetve a képesség helyreállítása, és a hadiipari-műszaki háttér megteremtése tekinthető a Zrínyi-2026 program eddigi megvalósítása legfontosabb részének. 

2. Légierő

2/a

Harci gépek

A merev szárnyú gépállomány gerincét a JAS 39-es Gripen repülőszázad alkotja.

Évek óta bevethetők, a pilóták tapasztaltak, a NATO által szervezett, a Baltikum feletti légtér ellenőrzésében (Baltic Air Policy) és Szlovénia (Horvátország) légtere kontrolljában is részt vettek-vesznek.

A Gripenekkel, a csehekkel együtt, a régió egyik legkorszerűbb merev szárnyú harcigép-állományával rendelkezünk.

Viszont a fegyverzet tekintetében a JAS 39-esek nyújtotta lehetőségek csak mintegy a felét használjuk ki, azaz bőven van mozgástér a fejlesztésre, új fegyverrendszerek integrálására a magyar Gripenekhez. 

A szlovákok, románok, horvátok, részben a lengyelek légi erejük „orosz-szovjettelenítését” most végzik.

A forgószárnyasok (helikopterek) tekintetében pillanatnyilag még az orosz-szovjet Mi-8/17/24-asok nálunk is szerepet játszanak, noha mind a 20 darab könnyű, H145M többcélú Airbus gyártmányú helikopterünk már Magyarországon van. A nehezebb, a közepes többcélú forgószárnyasok kategóriájába tartozó H225M-et – amelyből 16-ot rendeltünk – a donauwörthi gyár 2023-2025 között szállítja. 

Gyulán épül az a gyár, amely az Airbus helikopterek fontos alkatrészeit készíti – és nemcsak a magyar rendelésre készült gépeken.

A többi között a hajtómotorok és a rotorok (forgószárnyak) közti erőátviteli rendszereket, reduktorokat, a transzmisszós lánc más elemeit – tehát a legmodernebb technológiát tanuljuk, vesszük át a németektől az alkatrész-gyártáshoz.

2/b

Katonai szállítógépek

Leállítottuk a szovjet-orosz An-26-osokat, az Ancsákat, helyettük már szolgálatba is álltak az A319-es, a németektől használtan vásárolt többcélú szállítógépek és két Dassault Falcon 7X üzleti jet (business jet).

Mind a négy gépet használják kormánygép minőségben is, ami bevett szokás a világ számos országában, régiónkban például a cseheknél. 

A nehezebb teher, például egy, az RCWS lövegtorony leszerelésével akár a Gidrán 4x4-es plusz egy szakasz katona szállítására is alkalmas, két darab Embraer gyártmányú KC390-es szállítógépet vásárolt Magyarország, amelynek hátul lenyíló rámpáján le-, felhajthatnak könnyebb katonai járművek, a gép 24 tonnát képes szállítani.

Jövőre és 2024-re várható átvételük.

Jegyezzük meg, a térségben ilyen modern és ilyen nagy teherbíró képességű (hátsó rámpás) gépei csak a magyar légierőnek vannak-lesznek.

Megkönnyítik a missziós részvételt, amelyhez a könnyebb, de páncél-védett járművek szállítására is alkalmasak. Még két előnyük: a hazai Gripenek légi utántöltésére is alkalmasak és a Boeing, mint háttér, ott áll az Embraer mögött. 

A magyar hadsereg (MH) fegyverzete és a katonai helyzet szempontjából fontos néhány ipari-gazdasági mutató összehasonlítása szomszédainkkal a 2022. januári állapot szerint.*

Források: globalfirepower.com, CIA World Factbook, wikipedia

*A jelenlegi helyzet. Pontos adatok híján egyes esetekben mértékadó források becsléseire hagyatkoztunk

** Jelenleg átmeneti helyzetben vagyunk

***AFV – páncélozott harcjármű (gyűjtőfogalom, beletartozik az elsősorban csapatszállító, de felfegyverzett páncélos jármű is)

A fenti táblázat sajnos csak mennyiségi, és nem minőségi ismérvek bekalkulálásával készült. Ha bekapcsolnánk a minőségi szempontokat, mondjuk az adott felszerelés korszerűségét, harcértékét, a magyar hadsereg regionális súlya tovább növekedne.

A néhány éveb belül felálló helikopter-flottánk például a térségben messze a legkorszerűbb és arányaiban a leginkább ütőképes lesz.

A fenti táblából kiderül, hogy Magyarország valamennyi szomszédjánál hosszabb közút-rendszerrel rendelkezik. Ennek hatalmas jelentősége van egy esetleges konfliktusban a döntő fontosságú utánpótlási vonalak biztosítása szempontjából. 

Hasonló a helyzet a páncélos erők szempontjából is. E tekintetben két-három éven belül Magyarország minőségi szempontból vezető helyen lesz valamennyi szomszédországot beleértve – és komoly javítási-szervizelési (MRO), hadiipari hátteret is kiépít.