Sokat csökkent a dohányzók száma, de még így is riasztó a helyzet

Milyen tendenciák figyelhetők meg Magyarországon az utóbbi években a dohányzók számának alakulásában? Bejött a nemzeti dohánybolt és a drágítás?

2009 óta vannak pontosabb adatok a hazai dohányzás alakulásáról. Ezek alapján elmondható, hogy a felnőtt lakosság körében csökkent a minden napi dohányzók száma, legalábbis a hagyományos sodort cigaretta esetében. Amíg 2009-ben a férfiak 32 százaléka dohányzott minden nap, addig 2019-ben ez az arány 27 százalékra csökkent. A nők esetében 22 százalékról 20 százalékra esett vissza a dohányosok aránya. A 15-17 év közötti fiatalok esetében a 2009-es 16,7 százalékos arány tíz év alatt tíz százalékra csökkent. Ezzel szemben a 65 év fölöttiek körében ellenkező tendencia figyelhető meg, a 13 évvel ezelőtti tíz százalékos adat egy évtized alatt 12 százalékra emelkedett. Ezzel szemben a modern, hevített, illetve elektromos cigarettát használók aránya emelkedett. Ennek magyarázata részben az, hogy kevesebb káros anyagot tartalmaz. Egy egy olasz felmérés szerint például akik korábban napi 10 szálat szívtak, azok a hevített cigarettából akár napi 20-25 szálat is elszívnak. 

A magyarok leszokási tempója mennyiben tér el az európai trendektől?

A magyar adatok azt mutatják, a hazai dohányzási szokások illeszkednek a kelet-európai trendhez, átlagosan mintegy 5-6 százalékkal csökkent a dohányzók száma a fenti időszakban. Nyugat-Európában viszont határozottan alacsonyabb a dohányosok száma. Korosztályok, lakhely és iskolázottság szerint is változnak a hazai adatok. Már említettem, hogy a 65 év felettiek körében nőtt a dohányzók aránya, de ugyanez figyelhető meg az alacsony iskolázottságúak esetében is. Ezzel szemben a fővárosban erőteljesebben csökkent a dohányzók aránya, mint vidéken.

Milyen tényezőkkel magyarázható, hogy sokan letették a cigarettát?

Az általánosan jellemző csökkenést egyrészt a dohányrendelet magyarázza, nevezetesen hogy zárt helyiségben nem lehet dohányozni. De hozzájárultak a folyamathoz a negatív reklámok, illetve hogy az egyetemeken és középiskolákban felvilágosító kampányok kezdődtek. Ezen túlmenően az emberek is egyre jobban odafigyelnek az egészségükre, a filmekben sem nagyon látni dohányzó szereplőket, a dohánytermékek gyártóit pedig kizárták a reklámokból, és sportesemények szponzorai sem lehetnek. Mindez együtt eredményezte a dohányzók számának örvendetes csökkenését. 

Az ELTE, a Debreceni Egyetem és a Társadalomkutató is végzett a dohányzással kapcsolatos kutatásokat. Mit mutatnak ezek például a passzív dohányzásról?

A nemzetközi adatok nagyon különbözőek. Európában a görögök állnak az élen, ahol a lakosság 40-42 százalék passzív dohányos, majd Ukrajna következik, az uniós országok közül Horvátország áll a sor elején. Nálunk örvendetesen kevesen vannak dohányfüst beszívására kényszerítve, mindössze a lakosság 10-12 százalékának kell ezzel a problémával megbirkózni. Érdekes, hogy a kutatások azt mutatják, nemcsak az emberek számára káros a passzív dohányzás, de az állatokra is. A házi kedvencek között magasabb az asztmások aránya a dohányzó gazdák mellett, és akár egy–másfél évvel is rövidebb az életük. 

Mely országok a legsikeresebbek a dohányzás elleni harcban?

Írország a listavezető, ahol a legrégebbi a tiltó rendelet, majd Spanyolország és Svédország következik. Az íreknél tíz év alatt a dohányosok negyven százaléka tette le végleg a cigarettát.

Milyen mértékben emelkedtek nálunk a dohánytermékek árai?

Gyakorlatilag minden uniós állam kötelezettséget vállalt arra, hogy emeli a dohánytermékek jövedéki adóját, így folyamatosan nőnek az árak. Ha valamely ország ezt elmulasztja kötelezettségszegési eljárásra számíthat. Annak ellenére, hogy az elmúlt 15 évben nálunk 800-1000 százalékkal nőtt a dohánytermékek ára, Magyarországon még relatíve olcsó a cigaretta.A legtöbbet az északi országokban kell fizetni a dohánytermékekért. 

Németországban nemrégiben engedélyezték a fű, a marihuána használatát, illetve más európai országban is hasonló a helyzet. Ez mennyiben befolyásolja a dohányzók számát?

A kannabisz használat nem igazán befolyásolja a dohányosok számát, hiszen Hollandiában a lakosságnak alig hét százaléka dohányzik, pedig ott a legmegengedőbb a kannabisz használatának szabályozása. 

Nálunk is sokan váltottak át e-cigarettára. Mennyiben jobb az elektromos, illetve a hevített cigaretta, mint a hagyományos?

A hagyományos cigaretta ég, az elektromos viszont csak hevített füstöt ad. A bevezetése óta eltelt rövid idő miatt részletes tapasztalatok még nincsenek hatásáról, de az eddigi adatok kedvezőek. Az elektromos cigarettából ugyanis 90-95 százalékkal kevesebb károsanyag jut a tüdőbe, mint a hagyományos cigaretta esetében, ezért aki ezt használja, az gond nélkül képes ugyanolyan szinten sportolni, mint a dohányzás előtt. Ugyanez nem mondható el a hagyományos cigarettát használókról. Biztos, tudományosan alátámasztott adatok azonban csak hosszabb távon, legalább 15 éves távlatban lesznek majd az elektromos cigaretta káros, vagy kevésbé káros mivoltáról. 

Mi a helyzet a dohánytermesztő területekkel?

A Földön 3-3,5 millió hektáron termesztenek dohányt, ebből azonban félmillió hektár illegális termesztés. Amerikában, Nyugat-Európában, Kínában és Japánban a környezetvédelmi törvények korlátozást jelentenek, Afrikában és Belső-Ázsiában azonban semmi nem köti a dohánytermesztők kezét, így töménytelen mennyiségű növényvédőszer, méreganyag kerül a talajba, ami veszélyezteti a biodiverzitást. De a termesztés és gyártás során is nagyon sok káros anyag kerül a levegőbe, szén-dioxid, szén-monoxid, ózon. Külön kategóriát jelentenek az elektromos cigaretták, amelyek akkumulátorral is rendelkeznek, így az azok gyártása során keletkező károsanyagokkal is számolni kell.