SPAR-vezér: újdonság, hogy a GVH az árak kapcsán vizsgálódik

A SPAR tavaly 15,6 százalékos forgalomnövekedést produkált a 2021-es évhez képest és a bevétele elérte a 915 milliárd forintot. Ebből mennyit kell az anyacégnek adni?

Semennyit. Az anyacéggel való együttműködésünk úgy működik, hogy mint minden nagyvállalatnál, bizonyos csoport-szintű szolgáltatásokat vásárolunk tőlük. Például annak, hogy használjuk a SPAR márkát annak is van egy licensz díja.

Ami még jár az anyacégnek az az osztalék, de csak abban az esetben, ha van nyereség is.

Az árstop önmagában mekkora veszteséget okoz a SPAR-nak?

Úgy egy-másfél milliárd forintos veszteséget okoz havonta.

Az inflációnak milyen hatása van Önöknél a bérekre?

Az év elején átlagosan 14 százalékkal emeltük a béreket. A saját ágazatunkban ezzel az aránnyal a felső szegmensbe tartozunk.

Emellett megtartottuk a hűségprogramunkat, a dolgozói vásárlási kedvezményt pedig 10-ről 15 százalékra emeltük. Ahogy tavaly is fizettünk 13. havi fizetést – egyedüliként az élelmiszer-kiskereskedelem terén – úgy a tervek szerint idén is fogunk.

Gondolom a 400 négyzetméternél nagyobb boltok építését korlátozó plázatörvény korlátokat gördít a növekedés elé.

Igen, jelenleg rengeteg nehézség, küzdelem és kompromisszum mellett tudunk évi kettő-négy új áruházat nyitni. Sokszor nem akkorákat, mint amekkorákat szeretnénk. Jó példa erre a BudaPart nevű új városnegyed, ahol a lakók száma bőven indokolná egy nagyobb méretű bolt megnyitását, de csak egy kisebb 400 négyzetméteres üzlettel tudunk jelen lenni.

De épp így komoly akadályt gördít elénk az extraprofit adó is. Nekünk egy jó évünkben 3 százalékos a nyereségünk.

Most viszont 4,1 százalékot fizetünk be extraprofit adó formájában, profittól függetlenül. Ez a felállás hosszútávon fenntarthatatlan.

Az utóbbi időben több száz terméknél csökkentek az árak. Ez elsősorban minek köszönhető?

Annak, hogy néhány árunál a világpiaci árak is megindultak a lejtőn. A tejtermékeknél itt Európában főleg annak köszönhető az esés, hogy első körben Németországban beindult egy csökkenő tendencia.

A Gazdasági Versenyhivatal az árak kapcsán indított egy vizsgálatot az élelmiszer-kiskereskedelmi szektorban. Ez meglepte Önöket?

A GVH szokott ágazati vizsgálatokat indítani, így ez önmagában nem meglepő. Az újdonságnak számít, hogy ezúttal az árak kapcsán indult a vizsgálat. Mivel ez még folyamatban van, nem tudjuk mik lesznek a konklúziók, de eddig az a tapasztalatunk, hogy egy szakmai értelemben vett, korrekt vizsgálatról van szó.

Nem félő, hogy a saját márkás termékek jelentősége a forgalmon belül túl nagy lesz és kiszorulnak az ismert, nagy brandek?

Jelenleg az eladásainknak úgy a 33 százalékáért felelnek a saját márkás termékek. Ausztriában ez az arány például 40 százalék. Itthon láthatóan van egy komoly növekedési tendencia. De aligha jutunk el oda, mint a diszkontboltok, ahol az eladott áruknak úgy a 80-90 százaléka saját márkás. Hogy nálunk a növekedési tendencia hol fog megállni azt viszont jelenleg nehéz lenne megmondani.

Itt megjegyzem: meghatározó trendnek számít az is, hogy a kereskedelem és a vendéglátás egyre inkább összefonódik.

A vevők egyre jobba igénylik, hogy a boltokban akár elvitelre, akár helyben fogyasztásra vásárolhassanak élelmiszereket, például grillcsirkét, levest vagy szendvicseket. Ezt az igényt igyekszünk kielégíteni.

A válság hogyan hatott a fogyasztói szokásokra?

Idén már beindult egy mennyiségi visszaesés. Hosszabb távon viszont nagyobb bajt jelent a minőségi váltás. Sajnos a fogyasztói szokások átalakulása miatt sokan egyre egészségtelenebbül étkeznek. A zöldséget vagy a gyümölcsöket olcsó, szénhidrátokban gazdag árukra cserélik.

Mekkora a munkaerőhiány?

Ezen a téren nagyok a regionális különbségek. Az elmondható, hogy gyakorlatilag minden időpillanatban van 200-300 üres állásunk. A betöltetlen pozíciók jó része Budapesten és Nyugat-Magyarországon összpontosul.