Megy vagy marad az élelmiszerárstop? Ezekre a sorsdöntő információkra figyel most mindenki 

“A tócsni tisztán hatósági áras étel lett – de persze nem mindegy, mivel fogyasztjuk. A tejfölös változat már kicsit drágább, ám ha köretként esszük például csirkemellel, tökéletes árstopos fogást tehetünk a család elé ebédre vagy vacsorára” - írja a Mindmegette.hu, de szerte az interneten számos egyéb receptgyűjtemény is kering, amely a rögzített áras élelmiszerekből kínál ízletes fogásokat.

Az árstopos termékek jelentősen megnövekedett forgalma is azt mutatja, a vásárlók nem vették zokon, hogy a kormány a tervezettnél jóval tovább fenntartotta  a pénztárcakímélő intézkedést. Ezzel szemben a kereskedelem szereplői okkal várják a piaci árakba való kormányzati beavatkozás végét, hiszen számukra egyre nagyobb veszteséget termel ezen termékek kötelező forgalmazása. Sokan figyelik most aggódva a naptárat, ugyanis

a kormány korábban április 30-át jelölte meg a hatósági árak kivezetésének dátumaként. De vajon tényleg így is lesz, vagy jön az újabb hosszabbítás?

Megnéztük, mit lehet megtudni erről kormányzati szereplőktől, és mire számítanak a szakma képviselői?

Tényleg itt a vége? Ezt mondja a kormány

Két héttel a határidő lejárta előtt szoktunk dönteni, de ezen túlmenően nem kívánok jóslatokba bocsátkozni - nyilatkozta április elején az Indexnek Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátéve, azzal számolnak, hogy június–július–augusztusra az infláció visszaesése ugrásszerűen felgyorsul. Arról nem beszélt, vajon kész e a kormány kivárni az árstopok kivezetésével további 3-4 hónapot.

Orbán Viktor miniszterelnök március végén  a Kossuth rádióban többek arról is beszélt, hogy januárban tetőzhetett az infláció Magyarországon. A kormány célja pedig az, hogy az év végén egy számjegyű infláció legyen.

Az árstopokat komoly szakmai kihívásnak nevezte, amelyek hasznosak ugyan, de zavarokat is okoznak az ellátásban, anomáliákat a teljes kereskedelemben. Hozzátette,

az a jó, ha ezeknek a száma minél kisebb, eltűnnek a rendszerből, ám azt is kijelentette, ameddig az infláció nagyon magas, addig ezt nem lehet megtenni.

“Ahogy jön lefelé az infláció, úgy fogják kivezetni az árstopokat és a banki kamatstopot. Ha az infláció bizonyos szint alá süllyed, akkor meg kell hozni a döntéseket, a kivezetés lépésein Nagy Márton minisztériuma dolgozik” - mondta el a miniszterelnök, és abban nagyjából egyetértés van, hogy az utolsó szót ebben a kérdésben ő fogja kimondani. De vajon mikor kerül erre sor?

Fecseg a felszín, töpreng a mély

- Minden héten más pletykát hallok kormányzati körökből, ez azt jelenti szerintem hogy a szokásos heti kormányüléseken végignézik az aktuális méréseket, közvéleménykutatásokat és elemzéseket. Ami ezek után elhangzik, az nagy valószínűséggel igaz is, legalább is az adott pillanatban - mondja egy, a folyamatokra rálátó forrásunk, aki úgy látja, elég erős lamentálás van a kormányzaton belül e tekintetben.

Hallottam már olyat, hogy egy-két, vagy három hónappal meg lesz hosszabbítva az élelmiszerárstop, ennél nagyobb hosszabbítást nem fontolgatnak, amennyire én tudom

- mondja a forrásunk hozzátéve, természetesen benne van a pakliban az április 30 is, de ami hozzá eljut ezekből a körökből azt mutatja hogy inkább afelé tendál a kormány hangulata jelen pillanatban, hogy ezt még fent kellene tartani néhány hónapig.

Ám azt sem rejti véka alá, hogy a különböző szakmai szervezetek, többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nagyon erőteljes kommunikációját is figyelembe veszik, márpedig ezek egyaránt azt követelik egyre hangosabban, hogy legyen vége a hatósági árazásnak, mert ez a helyzet fenntarthatatlan. Az biztos, hogy

nagyon sok múlik az április 12-én megjelenő inflációs adatokon, ha ezek nagyon markáns csökkenést mutatnak, akkor nő az esélye a gyors kivezetésnek,

ám ha a korábbihoz hasonló minimális visszarendeződésre derül fény, akkor szinte biztos a hosszabbítás.

A magyar termékek esélye közben folyamatosan romlik

Hasonlóan látja a helyzetet Éder Tamás is. A  Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke a Növekedés.hu-nak elmondja, a kormány ígérete szerint a határidő előtt egy-két héttel megszületik a döntés, addigra meglesznek a márciusi élelmiszerinflációs adatok.

Reményeink szerint elég erős, jónéhány százalékos árcsökkenést fogunk látni, elég nagyot ahhoz, hogy a kormány úgy ítélje meg, kivonja ezeket az intézkedéseket

- mondja Éder Tamás, aki úgy látja, az ársapka rossz döntés volt, és egyre súlyosabb károkat okoz.

- A sertéscomb kapcsán nem rég volt egy sajtótájékoztatója a szövetségnek, aho lehangzott, gyönyörűen lehet látni azt amiről más termék pályákon is beszélnek hogy a kiskereskedők importkereslete az adott termékből érdemben nőtt. Elkezdték ugyanis a kiskereskedők a veszteségeiket azzal kezelni, hogy importot keresnek, legyen az bármilyen csak kerüljön kevesebbe, kisebb legyen a veszteségük - mutat rá a szakember, és ezt adatokkal is alátámasztja.

A friss hűtött sertéscomb import 47 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt, miközben más sertéshúsok esetében az import mindössze néhány százalékkal növekedett.

Pár kamion likvidációs készletet találni Európában nem olyan nagy dolog, akik keresnek, általában be is jön a számításuk - mondja Éder Tamás, aki úgy látja, még azzal együtt is meg kellene hoznia a kormánynak a drasztikus döntést, hogy néhány napon belül nyilvánvalóan végrehajtja a korrekciót a termékpálya, ami a sertéscomb esetében nagyjából 40 százalékos áremelkedést jelentene.

Nem biztos, hogy bejön a számítás

A márciusi inflációs adatok tekintetében kevésbé derűlátó Neubauer Katalin. A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára a Növekedés.hu-nak azt mondja, érezhető hogy vita van a kormányon belül, a mostani hallgatás mögött talán bizonytalanság is van, hiszen nem csak a kereskedők, a feldolgozóipartól a termelőkig mindenki a kivezetés mellett foglal állást.

A friss KSH-adatok szerinte is döntőek lehetnek, ugyanakkor, noha egyes folyamatok bizalomra adnak okot, ez nem jelenti azt hogy általános tendencia lenne.

- Nagyon sok tejtermék ára nem csökkent és számos olyan termékcsoport van, amelyeknél  tavaly nem volt jelentős áremelés, oda még csak most gyűrűzik majd be a drágulás,

ilyenek például a söripipari termékek, kozmetikumok, háztartási tisztítószerek termékköre, itt még csak most jönnek a nagyobb árváltozások, szóval önáltatás azt várni hogy puha lesz a landolás - mutat rá az MNKSZ főtitkára.