Szemléletváltás eredménye a történelmi jelentőségű magyar fejlesztésű műhold

Dr.Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem dékánja

Mi az Önök által az űrbe juttatott legújabb műhold feladata, melyek az eddigi tapasztalataik?

A tavaly december 6-án pályára állított SMOG-P a világ legkisebb és első üzemszerűen működő -PocketQube (5x5x5cm) méretű műholdja, teljes egészében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen készült, oktatók irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, oktatási keretbe illesztve, szponzorok támogatásával.

A fejlesztést a Villamosmérnöki és Informatikai Karon a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék oktatók irányításával fogta össze. A fejlesztésben aktívan részt vettek a Gépészmérnöki Kar hallgatói, valamint külső szakértők is. A felbocsátás költségét a Villamosmérnöki és Informatikai Kar és a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztosította.

A SMOG-P azért kapta ezt a nevet, mert a földi kommunikáció során keletkező legkülönbözőbb adatforgalom által keltett elektroszmog mennyiségét méri. 

A SMOG-P mellett felbocsátottuk az ATL-1 az első magyar 2-PocketQube (5x5x10cm) méretű, teljes egészében magánvállalkozásban, a SMOG-csapat bevonásával megvalósult műholdat. Küldetése során feladata speciális akkumulátor hőszigetelő anyagok tulajdonságainak tesztelése súlytalanságban, extrém hőmérsékleti viszonyok mellett.

A SMOG-P nem az első volt a laboratórium történetében, hiszen néhány évvel ezelőtt – több évtizedes fejlesztő munka eredményeként – már az űrbe juttattuk a Masat 1 nevű, igen kis térfogatú, 10x10x10 centiméteres műholdat. Ennek során megtanultuk, mire kell figyelni a műhold elkészítése, illetve a fellövés során, ezt az ismeretanyagot a SMOG-P esetében nagyon jól tudtuk hasznosítani. 

Milyen volt a műhold fellövésének visszhangja?

A MASAT-1 volt az első magyar műhold, ennek is köszönhetően lett Magyarország az ESA tagja. A SMOG-P esetében viszont jelentős magyar innovációról beszélhetünk, hiszen korábban senkinek nem sikerült ilyen kicsi, 5x5x5 centiméteres térfogatba sűríteni mindazt a technikát, ami lehetővé teszi az elektroszmog űrből történő mérését.

Amikor híre ment az elképzelésnek, mindenki hitetlenkedett: ilyen méretben lehetetlen ezt megcsinálni. 

Hogyan működik a műhold a gyakorlatban?

A  kisműhold  másfél óránként kerüli meg a Földet, s lép kapcsolatba az egyetem E épületének tetején található két nagy parabola antennával. Útjának egyik felé, durván háromnegyed óráig a napos oldalon repülve napelemei összegyűjtenek annyi energiát, amennyivel biztosítja működését, illetve megfelelő mennyiségű energiát gyűjt be a sötét oldalon történő haladáshoz. 

A műhold által összegyűjtött adatok értelmezéséhez szükséges forráskódot szabadon elérhetővé tettük, így a világon bárki használhatja ezeket az információkat.

Érdekes, hogy azok közül a műholdak közül, amelyek a SMOG-gal együtt érkeztek az űrbe, csak a SMOG-P és az ATL-1  működik, méghozzá az előzetes várakozásoknál is jobban. Úgy gondolom, ennél nagyobb elismerés nem kell munkánknak.

Tehát egyértelműen sikerként értékelik az eseményt?

Mindenképpen, hiszen bebizonyítottuk, bele lehet zsúfolni ilyen kis műholdba a szükséges technikát, fel tudják lőni a szerkezetet, a műhold  beindul, és megmarad a tervezett pályáján, képes méréseket végezni, s végezetül az eredményeket sikeresen vissza tudja juttatni hozzánk. Érdekes, hogy a szállítmányozó vállalkozásnak – amely rakétájával felvitte az űrbe a műholdunkat és kilőtte –, is újdonság volt ez a kifejezetten kicsi méret, mert általában hatvan-hetven kilogramm tömegű eszközöket szállítanak, előttünk a legkisebb méret a 10x10x10 centiméter volt. 

Mi a következő lépés?

Ezzel Magyarország is felkerült az űrkutatásban jelentőset alkotó országok táborába. A következő feladat, hogy a korábbi sikeres projektekre és erre a programra építve

elindítsuk a mesterszintű űrmérnök képzést. A tervek szerint 30-40 fős évfolyammal kezdődik a képzés, s ezzel fejlődésnek indulhat hazánkban ez az iparág.

A képzés szerteágazó ismereteket ad, hiszen szükség van gépészeti, elektronikai, informatikai, megújuló energia, mesterséges intelligencia, valamint anyagismeretek oktatására, hogy valóban minőségi munkára legyenek képesek a képzés végén az egyetemet elhagyó szakemberek. 

Ha jól értem, ezzel új fejlődési szakaszba lépett az egyetem.

A két műhold fellövése, illetve a beinduló űrmérnök képzés része annak a váltásnak, amit dékáni eskümben tettem, nevezetesen, hogy láthatóvá tesszük az egyetem tudományos eredményeit. Úgy gondolom, ez unikum a mai magyar egyetemi életben. Már csak azért is szükség van erre, mert

gazdasági növekedés nincs műszaki és tudományos fejlődés és innováció nélkül.

Az sem titok, hogy azoknak az új fejlődési irányoknak, mint például a mesterséges intelligencia vagy az 5G technológia, kompetenciaközpontjává akarunk válni. Megvan az adottságunk, a képzettségünk, a múltunk, a kritikus tömegünk ahhoz, hogy ezt meg tudjuk valósítani. És ami nagyon fontos, megvan az ehhez szükséges nyitottság is. 

Mit jelent a gyakorlatban ez a nyitottság?

Egyfajta üzleti szemléletre van szükség ahhoz, hogy a lehető leggyorsabban előre tudjunk lépni. A műhold programunk jó példája ennek a stílusváltásnak, hiszen egy, az űrben anyagvizsgálattal foglalkozó vállalattal közösen fejlesztettünk ki egy másik, 5x5x10 centiméteres műholdat, amely már szintén a Föld körül kering. Itt látszik a szemléletváltás következő előnye,

a külső forrás bevonása mellett, élő kapcsolatot tudtunk kialakítani piaci vállalkozásokkal, ami fejlődésünk következő szintjét jelenti.

Mindez azt mutatja, hogy nálunk már megvalósult az az innováció, ami elvárható a gazdasági fejlődés felgyorsításához. 

Része ennek a fejlődésnek az egyetem közreműködésével létrejövő science park is?

Igen, most már csak a kormány döntésére várunk, reményeink szerint még idén elindulhat a fejlesztés. Komplex beruházásról van szó: infrastrukturális fejlesztést jelent, amelynek részeként ökorendszerek, startup képzések is elindulnak. Hogy egészen pontos legyek, két éve egyfajta startup képzés már elindult, ahol a jelentkező hallgatói csoportok hathetes mentori képzésben részesülnek, amely az üzleti gondolkodást ismerteti meg velük. A képzés végén mindenki 5-10 percben ismerteti üzleti elképzeléseit, s a gazdasági szakemberekből álló bírálók 4-6 elképzelést kiválasztanak, amelyek 15 millió forintos indulótőkét kapnak elképzelésük megvalósításához. Ezt a rendszert szeretnénk továbbfejleszteni.

Vagyis elmondható, hogy ezzel egyfajta kultúraváltás valósul meg az intézményben. Ahogy mondani szoktam, úgy kell viselkedni, mint a kamasz gyerekekkel: adjál és hagyjál.

Vagyis forrást kérünk a kormánytól vagy esetleg a Magyar Nemzeti Banktól, aztán dolgozunk, és számon lehet kérni rajtunk, hogy mire költöttük a támogatást, és milyen eredményt értünk el.

Ehhez persze olyan hozzáállást kell elsajátítani, amellyel meg tudjuk mutatni a világnak az eredményeinket, és büszkék lehetünk azokra. A piacon értékesíthető termékről ne csak azt tudja a világ, hogy Made in Hungary, hanem azt, hogy Invented in Hungary.

Meddig lesznek az űrben a közelmúltban fellőtt műholdak?

A tervek szerint április-májusig, amikor a Smog 1 „váltja” majd a Smog Pt. Az utóbbit ugyanis csak előfutárnak szántuk, hogy adatai alapján felmérjük, milyen esetleges változtatásokra, fejlesztésekre van szükség. De ahogy említettem, sokkal jobban sikerült ez a kísérletinek nevezhető lépés, mint vártuk. Ezzel együtt sok munka vár még ránk, amíg az összes adat elemzésével végzünk, hogy a Smog -1 még sikeresebben teljesíthesse küldetését.