Takarékbank-vezér: megnőtt a készpénzfelvétel, de nincs pénzügyi pánik

Interjú2020. márc. 23.Harsányi Péter - Szabó Anna

Jogszabállyal kellene biztosítani az adófizetési határidők meghosszabbítását a lakosság és a vállalatok megsegítése érdekében – mondta a növekedés.hu-nak Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, aki szerint a további elbocsátások és vállalati csődök elkerülése érdekében masszív fiskális és monetáris beavatkozások szükségesek.

Miként értékeli a lakossági és a vállalati hitelek esetében a bejelentett törlesztési moratóriumot, és mindez milyen hatással lehet a bankrendszerre?

A Takarék Csoport kész arányos és méltányos többletterhet vállalni a járvány okozta károk enyhítése, a gazdaság normális működésének helyreállítása érdekében. Ezért a támogatjuk a magyar kormány által szerdán bejelentett gazdasági intézkedéseket a hitelek tőke- és kamatfizetésének átmeneti felfüggesztéséről, és haladéktalanul gondoskodunk a kormányrendelet végrehajtásáról.

A lehető leggyorsabban átállítjuk banki folyamatainkat és rendszereinket a részletes szabályozás értelmében. A szakmai szervezetekkel, a Magyar Bankszövetséggel, a Magyar Nemzeti Bankkal egytt mi is azon dolgozunk, hogy Magyarország a lehető legkisebb károkat szenvedje el a világjárvány hatására.

Mi vagyunk az egyik legtöbb ügyfelet kiszolgáló hazai pénzintézet, amely az ország legnagyobb fiókhálózatát működteti. Tisztában vagyunk vele, hogy a kórházak, a közművek, az élelmiszerboltok és a patikák mellett nekünk is helyt kell állnunk a legnehezebb időszakban is.

Mindent megteszünk azért, hogy hosszú távon biztosítsuk a hazai pénzforgalom zavartalanságát.

Ezért is tettük lehetővé, hogy ügyfeleink folyamatosan tudják igényelni a Takarékbanknál a személyi hiteleket, amelyek feltételeit módosítani fogjuk a kormányzati intézkedések részletszabályai szerint. Így kiküszöbölhető, hogy akár átmeneti időre is fennakadás legyen a személyi hitelek igénylésénél.

A hiteltörlesztésekre vonatkozó moratórium és más intézkedések ugyanakkor igen komoly terheket rónak a pénzintézetekre. Ezért szabályozói oldalon is csökkenteni kell a bankrendszer terheit azért, hogy a későbbiekben rendelkezzünk a vállalkozások újraindításához szükséges energiával és pénzügyi lehetőséggel. Nem szabad elfelejteni, hogy a gazdaság motorja a bankrendszer.

Már bejelentettek jónéhány gazdasági könnyítést a vállalkozóknak. Milyen kormányzati vagy jegybanki intézkedésekkel lehet még védekezni a koronavírus káros gazdasági hatásai ellen?

Valóban a magyar kormány és a jegybank már eddig is számos intézkedést hozott, és az Operatív Törzs Gazdaságújraindításért Felelős Akciócsoportjában komoly munka folyik ez ügyben. Mi is tettünk néhány javaslatot a kormánynak és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának.

Például azt is javasoltuk, hogy a kihirdetett vészhelyzet miatt ideiglenesen módosítsák a szabadságok kiadására vonatkozó szabályozást. Ez lehetővé tenné, hogy a munkáltatók azonnali hatállyal is jogosultak legyenek a teljes éves fizetett szabadság kötelező kiadására.

Emellett egy olyan jogszabály megalkotását is felvetettük, amely meghosszabbítja a közigazgatási és polgári jogi eljárási és anyagi jogi határidőket.

Most ugyanis a lakosság és a vállalkozások számára szinte lehetetlenné válik a törvényes határidők betartása, legyen szó peres ügyekről, adók befizetéséről vagy bármilyen más polgári jogi kötelezettségről.

Milyen hosszabb távú hatással lesz a magyar gazdaságra a koronavírus?

A jelenlegi helyzetben napról-napra változnak az előrejelzések, felelősen számszerű prognózist egyelőre nem lehet adni. Nem lehet megbecsülni sem az infláció alakulását, sem azt, hogy mennyivel fog nőni a munkanélküliség. Nem lehet tudni, mekkora lesz az államháztartási hiány, mekkorát emelkedik az adósság.

A járvány gyakorlatilag mindent felülír, a világgazdaság növekedését és benne a hazai konjunktúrát is teljesen derékba törte.

Sajnos úgy tűnik a legnegatívabb forgatókönyv valósul meg. Egyre több ország kerül karanténba, egyre több országban vezetnek be kijárási tilalmat, és már szinte minden bezárt az élelmiszerüzleteken, patikákon, drogériákon, benzinkutakon és a bankokon kívül.

Mindezek ellenére azt gondolom, hogy egy átmeneti időszakról van szó.

Nem tudjuk pontosan, milyen messze van az alagút vége, de biztosan van vége, mert minden alagútnak van.

Kínában például az élet már elkezdett visszatérni a normális kerékvágásba, az iskolák és a gyárak némelyike már kinyitott, lassan-lassan újraindul a termelés. Ebben a tekintetben lényegesen különbözik a mostani helyzet a 2008-as világválságtól. Rövid távon tehát erős visszaesésre lehet számítani, Olaszország esetében ez elérheti idén akár a 10-20 százalékot is.

Csak abban bízhatunk, hogy a nyár közepére a mostani helyzet enyhül, ami remélhetőleg gyors talpra állással jár, hacsak időközben nem sérülnek súlyosan a gazdasági szereplők, és elkerülhetők a tömeges vállalati csődök és elbocsátások.

Ehhez viszont további, nagyon masszív fiskális és monetáris beavatkozások szükségesek, kerül, amibe kerül. Mindezek eredményeként remélhetőleg jövőre már érdemi gazdasági gyorsulás, felpattanás lesz.  

Mekkora most a bizalom a bankrendszer irányába és hogyan alakult a lakosság készpénzfelvétele az elmúlt időszakban?

Mi a kritikus helyzet ellenére stabilan állunk a lábunkon.

Egyrészt az elmúlt években végrehajtottuk az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb pénzpiaci átalakítását. Ennek során a korábbi 120 takarék egyesítésével létrehoztuk az ország egyik legnagyobb bankját, a Takarékbankot. A takarék szektor gyökeres átszervezésével a működésünk mérföldekkel stabilabb, hatékonyabb lett. Másrészt az átalakítások során óriási tapasztalatot szereztünk a rendkívüli helyzetek kezelése terén.

Mindezek mellett a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezeténél jelenleg is 174 milliárd forintnyi összeg áll rendelkezésre, ami a törvény rendelkezéseivel összhangban szükség szerint átcsoportosítható, amennyiben erre váratlan igény lépne fel, például egy informatikai beruházás esetén.

Az Alap tagjai garanciaközösséget alkotnak, ami az Országos Betétbiztosítási Alap által biztosított limiten felül kivételes, kiegészítő védelmet jelent a Takarékbank ügyfelek számára, a nálunk elhelyezett betétek biztonságban vannak. Ez a garancia – az értékpapír árfolyamának, valamint kibocsátójának kivételével – kiterjed a Befektető-védelmi Alap által fedezett összeghatáron felüli összegben nyilvántartott értékpapír-állományokra is.

A mi felelősségünk, hogy minden körülmény között biztosítsuk az ügyfeleknek a készpénzhez jutást.

Ezt a fajta ellátásbiztonságot kell fenntartanunk hosszú távon is, ami a kisebb településeket is magába foglalja. A hazai bankok közül egyedül nekünk van olyan négy keréken guruló bankfiókunk, összesen 15 darab Takarék-buszunk, ami fel van szerelve ATM-mel. Ezen mobilfiókok szerepe jelentősen felértékelődhet a következő időszakban.

Ezekkel olyan településeket is ki tudunk szolgálni, ahol nincs bankfiók vagy ATM, ezért ezeket a buszokat szükség esetére már felajánlottuk a Magyar Nemzeti Banknak és a Magyar Bankszövetségnek is. Ha egy-egy településen nagyon elterjedne a koronavírus, akkor oda el tudnánk juttatni ezeket a készpénzszállító Takarék-buszokat. 

Ami a lakosság készpénzfelvételét illeti, észlelünk némi emelkedést az elmúlt héten, ami arra utalhat, hogy a lakosság elkezdett készpénzben tartalékolni. Megnyugtató azonban, hogy az egy tranzakcióval felvett készpénz átlagos nagysága érdemben nem változott, továbbra is 80 ezer forint körül alakult, és a trend egyértelműen lecsillapodott az elmúlt napokban.

Ebben nyilván az is szerepet játszik, hogy havonta közel kétszer 80 ezer forinttal érik el az ügyfelek az ingyenes készpénzfelvétel határát, másrészt az átalakult élethelyzetekhez kapcsolódó jelentős változások első hatásain mindenki kezd túllépni, megnyugodni.

Meglátása szerint visszaválthatják-e nagyobb mennyiségben a megtakarítók a Magyar Állampapír Pluszt?

A lakosság megtakarítása strukturált, várhatóan a legkedvezőbb kamatozású MÁP Plusz konstrukciót fogják utoljára eladni, így nem számítunk a Magyar Állampapír Plusz esetében jelentős visszaváltási hullámra. Erre utal a Magyar Államkincstár ezzel kapcsolatos közzététele is.

Nem látunk ilyen irányú jeleket az ügyfélkör részéről, és nem is várunk ilyen folyamatot.

Mire számítanak a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban?

Az Agrárkamara és a minisztérium feladata, hogy megoldja. A bankrendszer feladata, hogy az ehhez szükséges forrást folyamatosan biztosítsa.