Győrffy Balázs: teljesen megújul az őstermelői, családi gazdasági rendszert

A járvány miatt bevezetett korlátozások miként érintik a mezőgazdasági termelést?

A legnagyobb problémánk, hogy a karanténba került gazdának otthon kell lenni. Ez alól ugyan lehet felmentést kérni azokban az esetekben, amikor garantáltan egyedül dolgozik – például otthon felül a traktorra, kimegy szántani, aztán hazamegy –, de járási hivatala válogatja, hogy melyik adja meg az engedélyt, és melyik nem.

A mostani szigorítások szerencsére már csak kevéssé érintik a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdákat, mert a termés jó részét már betakarították, illetve lassan végeznek az őszi szántással is. Ezután csak február-márciusban indulnak a munkák a földeken. 

Az állattenyésztés megint más kérdés, hiszen ott non-stop, 24 órás a munkavégzés. Itt eljuthat odáig a helyzet, hogy gondot jelenthet a munkaerő kiváltása. Mi mindenesetre arra ösztönöztük a gazdákat, hogy dolgozzanak össze, ha valaki kiesik, akkor legyen, aki pótolja. Ilyen esetekben a tavasszal létrehozott megyei agrárkoordinációs munkacsoportokhoz is lehet fordulni, melyek létrehozásának fő célja az volt, hogy a helyben felmerülő problémákra, például a hirtelen feléllépő munkaerő-igényre a lehető leggyorsabban tudjanak megoldást találni. Az élelmiszeriparban is folyamatos a termelés, ott hasonló a helyzet és hasonlók a lehetőségek.

Várható visszaesés a járvány miatt az ágazatban?

Az egyes nemzetgazdasági ágakra, de még az agráriumon belül a különböző ágazatokra is más-más hatást gyakorol a koronavírus-járvány. Azt gondolom, hogy a legtöbb, agráriumon kívüli ágazatban várható visszaesés miatt GDP-arányosan valószínűleg nem fog csökkeni a magyar mezőgazdaság teljesítménye, sőt akár még emelkedhet is. 

Miért volt szükség az őstermelőkre vonatkozó adózás változtatására?

Nagyon bonyolult rendszer van jelenleg érvényben, és 20 éve nem változott a szabályozás. Így jöhetett létre olyan szituáció, hogy a kedvezmények kihasználására egy családon belül több vállalkozást is kialakítottak: például a férjnek, a feleségnek külön termelői jogosítványa van, plusz még egyéni vállalkozást vagy korlátolt felelősségű társaságot is alapítottak. Ez iszonyú nagy az adminisztráció, ráadásul az érdemi feladatoktól veszi el az időt. Ezért a gazdaságok növekedése is nehézkessé vált.

Ha ugyanis egy öttagú gazdaságban a fejenkénti, kedvezményesen adózó nyolc milliós bevételnél, azaz negyvenmillió forintnál többet értek el, akkor például a 41 millió forintos bevétel egésze után kellett magasabb adót fizetni. Ezért sokan elhalasztották a fejlesztéseket, mert adózási okból nem érte meg -  ami jött volna a réven, az elment volna a vámon. Ezt a visszahúzó erőt akartuk az új szabályozással kiiktatni.

Az adminisztráció csökkentése mellett a változtatás eredményeképpen az új rendszerben emelkedik az őstermelők számára biztosított kedvezményes adózás értékhatára.

A törvény az adózási szabályokon kívül a mezőgazdaságban folytatható működési formák felülvizsgálatát is megtette. Ennek eredményeképpen három működési formát szabályoz, melyek keretein belül családi formában biztosítható a tevékenység folytatása: az őstermelők, a jelenlegi családi gazdaságokat és közös őstermelőket egységesítő őstermelők családi gazdasága, valamint új kategóriaként a családi mezőgazdasági társaság.

Ezen működési formák kereteinek kialakításában nem titkolt célunk, hogy a kialakított új struktúra a jövőben ne csak adókedvezményeket nyújtson és a versenyképességet erősítse, de a generációváltás és a gazdaságátadás számára is kedvező kereteket biztosítson.

Miként érintik a különböző termelőket a mostani változtatások?

A változások közel háromszázezer őstermelőt érintenek, de családi gazdaságból is van mintegy 23 ezer, melyekben 83 ezer tag tevékenykedik.

2021-től a törvény által szabályozott működési formák a földforgalmi törvény szerinti mező-, erdőgazdasági (ideértve a saját alapanyag felhasználásával történő termékfeldolgozást is) és kiegészítő tevékenységet is végezhetnek. Az őstermelők a jövőben a bevétel 25 százalékáig végezhetnek kiegészítő tevékenységet, tehát ezért nem kell majd külön vállalkozást indítaniuk.

Újdonság a szabályozásban, hogy az adózási értékhatároknál nem konkrét forint összegek szerepelnek, hanem a minimálbér, illetve annak szorzatai. Ennek célja, hogy ne kelljen állandóan újra szabályozni a határokat. Például jelenleg hatszázezer forint alatt nem kell az őstermelőnek adóbevallást készíteni, ezt az összeget az új rendszerben az éves minimálbér felében, azaz jelenleg közel 1 millió forintban határoztuk meg. A minimálbér emelkedésével ez az összeg is automatikusan emelkedik.

Egymillió forint és az éves minimálbér ötszöröse – közel 10 millió Ft – bevételhatár között kell ugyan adóbevallást készíteni, de adót fizetni kvázi nem kell az őstermelőknek.

A mintegy 10 millió Ft és annak kétszerese (az éves minimálbér tízszerese) közötti bevétel esetén pedig a 10 millió forintot meghaladó bevétel 10%-a után kell személyi jövedelemadót fizetni.

Az éves minimálbér tízszeresének megfelelő, mintegy 20 millió forintos bevételösszeg azért is fontos, mert ezen értékig lehet igénybe venni az előbbiekben ismertetett őstermelői átalányadózási lehetőséget, efelett csak a tételes költségelszámolás választható. Fontos továbbá, hogy a bevételbe nem számít bele a támogatások összege.

Mi a helyzet a többi őstermelői formával?

A magánszemélyek számára eddig két működési forma is rendelkezésre állt a mezőgazdasági tevékenység közös folytatására. Az egyik a közös őstermelői tevékenység, a másik pedig a családi gazdaság. Tekintettel a két működési forma közötti átfedésre, az új törvény értelmében a közösen tevékenykedő hozzátartozók számára 2021-től ezek egyesített formája, az őstermelők családi gazdasága (ŐCSG) áll rendelkezésre, ami által egyszerűbb és átláthatóbb működési struktúra alakítható ki.

ŐCSG-t 16 éven felüli őstermelők alakíthatnak, azzal a kedvezménnyel, hogy a jelenlegi családi gazdaságok 16 éven aluli tagjai az ŐCSG-ben is tagok maradhatnak. További előírás, hogy az ŐCSG tagjainak egymással hozzátartozói láncolatban kell állniuk. Az ŐCSG tagjainak nem szükséges közös háztartásban élniük, és egyiküknek sem kell a mezőgazdasági tevékenységét élethivatásszerűen folytatni. Az ŐCSG alapítása céljából a tagoknak írásbeli szerződést kell majd kötniük.

A most elfogadott jogszabály szerint az ŐCSG-k adózása az őstermelőknek nyújtott adózást többszörözi (a résztvevők számával), viszont a kedvezményes adózás felső értékhatára nem haladhatja meg a 4 személyre számított értékhatárt, amely idén mintegy 80 millió forint. A támogatás ebben az esetben sem számít bevételnek.

Milyen gazdálkodási formákat érint még a változtatás?

Egy új minősítő kategória, a családi mezőgazdasági társaság (CSMT) jön létre a társasági formában működő gazdaságok számára. Ezt a minősítést azon gazdasági társaság, szövetkezet, vagy erdőbirtokossági társulat kaphatja meg, aminek legalább két tagja van, és ők egymással hozzátartozói láncolatban állnak, valamint kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytatnak. Tehát nem kell új jogi személy formát létrehozni, a jelenlegivel is lehet kapni ilyen minősítést, ha megfelel a feltételeknek.  A minősítést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara végzi.

Mostanáig a következő volt a helyzet. Miután ezen vállalkozások egy része igen jelentős beruházásokat, akár több száz millió forintot is eszközöl, az ideális vállalkozási forma a kft. lett volna, hogy családi vagyonuk ne kerüljön veszélybe egy esetleges csőd esetén.

Az eddigi adózási rendszer miatt azonban nagy részük mégsem alakult át kft.-vé. Ezt a hiányosságot sikerült küszöbölni a most elfogadott törvényben.

A CSMT-knek és az ŐCSG-knek nyújtott közös előny, hogy a tagjai számára a termőföld-adásvételeknél és -haszonbérleteknél kedvező elővásárlási, illetve előhaszonbérleti lehetőség biztosított.

A gazdasági társaságokból – függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e csmt-minősítéssel vagy sem – adófizetés kötelezettsége nélkül kivehető a normatív támogatásként kapott összeg, a saját földért kapott bérleti díj, és a társaság által legalább 15 évig használt föld vételára vagy törlesztése. Az ilyen módon mentesített jövedelem ugyanazon gazdaság esetén adóévenként nem haladhatja meg az 50 millió forintot.

Hányan élhetnek ezekkel a lehetőségekkel?

A felméréseink azt mutatják, hogy senki sem fog rosszabbul járni, mint a jelenlegi rendszerben, számos esetben pedig a meglévők mellett további kedvezményeket is igénybe vehetnek. Ezért úgy gondolom, mindenki élni fog az újfajta lehetőséggel, a számára megfelelő működési formában.

A következő hétéves uniós támogatási időszakban jó eséllyel csökkeni fog az agrártámogatás összege. Milyen hatással lesz ez a hazai gazdák tevékenységére?

Amennyiben az EU nem tiltja meg az I. – például a területalapú támogatást magába foglaló –  pillér és a II. pillér, azaz a Vidékfejlesztési Program közötti átcsoportosítást, amiben nagyon reménykedünk, akkor a II. pillérből 25 százalékot átteszünk az I. pillérbe, és ezzel szinten maradhat a területalapú támogatás. Erre azért van szükség, mert az I. pillérbe tilos hazai forrást tenni, a II. pillérbe viszont kötelező.

Azt szeretnénk elérni, hogy a magyar kormány a lehető legtöbb forrást tegye a Vidékfejlesztési Programba, mert így várható, hogy komoly beruházásokra vállalkoznak a gazdák a pályázati rendszeren keresztül. Ennek az összege a most folyó hétéves ciklusban 1400 milliárd forint volt.

Ahhoz, hogy a jövőben szinten maradjon az agrárium, az elkövetkező hét évben 2000 milliárd forintot kell a Vidékfejlesztési Programba helyezni. Mi azonban dinamikus fejlődést szeretnénk, amelyhez ugyanezen időszak alatt akár 4000 milliárd forintra is szükség lehet. Reménykedünk benne, hogy ebben a kormány is partner lesz, és így a következő évtizedben a magyar mezőgazdaság és élelmiszer-előállítás soha nem látott fejlődést tud majd felmutatni.