Több fronton is megerősödött a közgazdászok legnagyobb szakmai szervezete

A közgazdák legrégebbi szakmai szervezeteként mekkora beleszólása van vagy lehet az Magyar Közgazdasági Társaságnak (MKT) a gazdaságpolitikai döntéshozatalba?

Pleschinger Gy.: Alapszabályunkban megfogalmazott feladatunk, hogy nyomon kövessük a gazdaság különböző területeit érintő jogalkotási folyamatot, vagy lehetőség szerint szakmai partnerként segítsük a gazdaságpolitika irányítóit, és platformot biztosítsunk a szakmai párbeszédnek. Meggyőződésem, hogy e téren

az MKT társadalmi, szakmai pozíciói tovább erősödtek 2022-ben.

Az elmúlt években több alkalommal is gazdaságpolitikai javaslatokkal igyekeztünk segíteni a kormány válságkezelő munkáját, a vándorgyűléseink főbb üzeneteit pedig évről évre eljuttatjuk a döntőshozóknak. Idén két fontos területen sikerült előre lépnünk.

Egyrészt sikerül érdemi tartalommal is megtöltenünk a Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a Magyar Közgazdasági Társaság között megkötött együttműködési megállapodást.

A közelmúltban meghívást kaptunk ugyanis a felsőoktatási képzések ágazati modernizációja című projekt keretében működő, a képzési és kimeneti követelmények megújításával foglalkozó, az MRK által koordinált munkacsoportba, ahol az MKT képviseletében alelnökünk, Bod Péter Ákos professzor úr vett részt.

A másik ilyen „hídfőállás-foglalásunk” az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoportban volt. A testületbe Essősy Zsombort, a MAPI Zrt. vezérigazgatóját, a Fejlesztéspolitikai Szakosztályunk alelnökét javasolta az MKT.

Meggyőződésünk, hogy – az MKT Alapszabályában meghatározottakkal összhangban – az Integritás Hatóság Korrupcióellenes Munkacsoportjának tagjaként Essősy Zsombor és rajta keresztül a Magyar Közgazdasági Társaság értékes szakmai javaslatokkal segítheti a Hatóság és a jogalkotók munkáját.

Hegedüs Éva, az MKT főtitkára, Varha Mihály pénzügyminiszter, Troján Tamás, az MKT Csongárd-Csanád Megyei Szervezetének elnöke, Pleschonger Gyula, az MKT elnöke a szegedi vándorgyűlésen

Hogyan mutatkoznak meg az eredmények az MKT tagságában?

Hegedüs É.: Ami a szervezeti kérdéseket illeti: a legfontosabb jó hír, hogy idén 237 új tagot köszönthettünk az MKT tagjainak sorában.

Folyamatosan újul meg tehát az MKT tagsága, amely ma már mintegy 3 ezer 300 főt tesz ki.

Örömteli, hogy néhány megyében – Zalában, Hajdú-Biharban, Bács-Kiskunban, Miskolcon, Heves megyében – két év pandémiás szünet után végre újra vannak rendezvényeink. Nyilván az online rendezvényeinknek hála a vidéki tagjaink és a határainkon túl élő magyar közgazdász kollégák sem maradtak MKT-s konferenciák nélkül az elmúlt két és fél évben.

Ami a szakosztályainkat illeti: egy igen erős elnökségi névsorral alakult meg idén az MKT Monetáris Politikai Szakosztálya, Takáts Előd rektor úr elnökletével, így a szakosztályaink száma ma már eléri a 27-et.

Néhány éve nemzetközi szinten is építkezésbe fogott az MKT. 

Pleschinger Gy.: Valóban, hagyományosan jó a kapcsolatunk a kárpát-medencei magyar közgazdász társaságokkal, és a V4-es országok közgazdasági társaságaival egyaránt. Legutóbb októberben Varsóban vettem részt egy közös, V4-es közgazdasági társasági konferencián a Versenyképességi Szakosztályunk elnökével, Baksay Gergellyel, valamint ugyancsak az MKT színeiben Lehmann Kristóffal.

Szeptemberben pedig adtunk otthont a Közgazdasági Diákolimpia nemzetközi döntőjének is, amelyre hat országból érkeztek diákok.

Amire pedig különösen büszkék lehetünk, az az, hogy a Magyar Közgazdasági Társaság, valamint a testvérszervezeteink, a Romániai, a Vajdasági és a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaságok közreműködésével

39 határainkon túli magyar iskolába mintegy 4 ezer, a pénzügyi tudatosság és a pénzügyi ismeretek fejlesztését célzó, magyar nyelvű tankönyvet és munkafüzetet juttatott el térítésmentesen a közelmúltban a Pénziránytű Alapítvány.

Ez, valamint az MNB Kiválósági Ösztöndíjprogramjának kiterjesztése határainkon túl tanuló magyar közgazdász hallgatókra – ami ugyancsak az MKT kezdeményezésére történt – komoly segítség az erdélyi, a felvidéki és a vajdasági magyar nyelvű közgazdasági oktatásban.

Jövő tavasszal tisztújítást tart az MKT. A jelenlegi elnökség immár két és fél évére rányomta a bélyegét a pandémia. Mik a tapasztalataik ezzel kapcsolatban az elnökségi ciklus egészében és különösen 2022-ben?

Pleschinger Gy.: A járvány valóban alapvetően határozta meg ennek az elnökségi ciklusnak a működését – hiszen már a tisztújításunkat is csak online módon tarthattuk meg 2020 májusában. Azt gondolom, hogy a pandémiából a Magyar Közgazdasági Társaság sok tekintetben megerősödve jött ki.

Jól tudtunk alkalmazkodni a lezárásokhoz, és talán azt is mondhatom, hogy ilyen gazdag és színes programkínálata nem volt még az MKT-nak, mint az elmúlt két és fél évben, az online technika adta lehetőségeknek, és persze szakosztályaink aktivitásának köszönhetően.

Ami a rendezvényeinket illeti: a vándorgyűlés plenáris és szekcióülésein felül idén is mintegy 80 szakmai konferenciát, kerekasztal-beszélgetést szervezett a társaság. 2022-ben közel 40 ezren nézték meg a videóinkat, és a YouTube maga 450 ezer alkalommal ajánlotta az internetezők figyelmébe az MKT szakmai tartalmait.

Online rendezvényeinket a YouTube adatai alapján a streamelést követő négy hétben átlagosan 200–500 fő tekinti meg, ez pedig messze több, mint amennyit jelenléti rendezvényekkel el tudnánk érni.

A három legnézettebb videónk idén a vándorgyűlés nyitó plenáris ülése, a monetáris politikai szekció, valamint Sz. Bíró Zoltán történész november eleji előadása volt.

Egyre népszerűbb a podcastunk is, amely ma már 7 szolgáltatónál – például a Spotify-on és az Apple Podcasts-on is – elérhető. A podcastunkban 2022-ben 109 hanganyagot tettünk elérhetővé, ez pedig mintegy 7 és félezer percnyi szakmai tartalmat jelent.

Említették a 60. Közgazdász-vándorgyűlést, amelyet két online konferencia után végre személyes jelenléttel tudott megrendezni az MKT Szegeden. Mi a vándorgyűlés mérlege?

Hegedüs É.: Az idei, szegedi konferenciánk az elmúlt évek egyik legerősebb, legtartalmasabb konferenciája volt. Nem csak a plenáris előadásokat illetően – bár Matolcsy elnök úr, Varga Mihály pénzügyminiszter úr és Csányi elnök úr előadásait még sokáig emlegetni fogjuk –, hanem a szekciókat illetően különösen. A szekciók programja szakmailag nagyon magas színvonalú és kiegyensúlyozott volt. Hogy néhány számot is mondjak: a tanácskozás három plenáris ülésén, valamint 18 helyszíni és 9 előre rögzített, tematikus szekciójában mintegy 160 előadó osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. A helyszíni résztvevők létszáma 600 fő volt. Ez ugyan elmarad a pandémia előtti időszak létszámaitól, de azt gondolom, hogy nincs okunk szégyenkezni.

Az elmúlt két év online konferenciáinak kedvező visszajelzéseire alapozva a vándorgyűlés honlapján és a YouTube-on a plenáris ülések előadásai és a szekciók kivétel nélkül visszanézhetőek.

Csak a vándorgyűlés videóit mintegy 12 és félezren tekintették meg eddig a YouTube-on, a konferencia előadásaiból és kerekasztal-beszélgetéseiből készített podcastokat pedig már 2100-an meghallgatták. Már most szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy

a jövő évi, 61. Közgazdász-vándorgyűlésnek 2023. szeptember 21-22-én Eger városa ad majd otthont.