Új befektetést találtak maguknak a hazai milliárdosok

Interjú2019. júl 30.Kamasz Melinda

Egyre több hazai milliárdos fektet szállodába, jól néz ki a portfólióban, trendi lett – állítja Flesch Tamás a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, a Continental Group ügyvezetője. Mint mondja, az ötcsillagos kategóriában 80 százalékos a külföldi tulajdon aránya, de 3-4 csillagnál már legalább 60 százalék magyar kézben van. Nem csoda az érdeklődés, a turizmus dübörög.

Már fel lehet mérni, milyen hatásai vannak a turizmusra a dunai hajókatasztrófának?

Bármennyire is tragikus esemény, egy közlekedési baleset előfordul autóval és repülővel is. Gazdasági hatása rövid távon abszolút van. Az utazási irodáknal jöttek lemondások, leginkább a hajós vacsoráknál. Nemcsak csoportok, hanem céges rendezvényeket is mondtak le. De ez kicsit egy belátható időn belül elmúlik. Eddig évente 40-50 százalékkal többen érkeztek, remélhetőleg ez nem fog visszaesni.

Milyen arányban jönnek hozzánk a különböző országokból?

Európából érkezik a turisták 80 százaléka, főleg angolok, németek, sok az orosz és egyre több az amerikai is. Ázsiából nagyjából nyolc százalékuk jön. 

Mi a helyzet a kínaiakkal? 

Folyamatosan nő a számuk, de a nagy áttörés nem történt meg. Egyelőre Európába se jöttek annyira sokan. Három évvel ezelőtt hat millióan érkeztek, ami viccesen kis szám az össznépességhez képest. Vélhetően exponenciálisan nőni fog a kínai turisták száma, és nem tudom, hogy erre Európa egyes városai, amelyek már így is túltöltöttek turistával, mennyire vannak felkészülve.

A kínaiak milyen tipusú turisták?

Legjobban a shopping érdekli őket. Sok vásárlás, rengeteg fotó és egy nap után muszáj hazait enniük. Ez jellemző az összes ázsiai ország turistájára. Sokat akarnak vásárolni és sokat akarnak látni. Szeretik, ha van helyi konyha számukra. Ezért már az öt csillagos szállodákban mindig van kinai, ázsiai sarok az éttermekben. 

Magyarországra mennyire a gazdag ázsiai turisták jönnek?

Jön gazdag is, de nem jellemző. Budapest nem tipikus shopping desztináció, s ezért gyakran elkerülik az ázsiaiak. Ez a probléma a gazdag arab turizmussal is. Magyarországon limitált a vásárlási lehetőség. 

Ez ennyire fontos?

Igen, nagyon. 

Ha már a gazdagoknál tartunk, milyen státuszú turisták jönnek hozzánk? Tényleg Budapest lett a legénybúcsúk városa? 

Nem. Persze vannak legénybúcsúk is. De inkább a középosztály jár hozzánk, de nem a teteje hanem inkább a közepe. Budapest egyelőre nem a gazdag turisták célpontja. Többször is beszéltem kifejezetten jómódú turistákkal, akiknek egyöntetűen az a véleménye, hogy szívesen elköltené itt a pénzét, csak mire. Számukra fontos az, hogy érdemi szolgáltatásokat kapjanak, ha már idehozzák a pénzüket.

Mit kellene csinálni, hogy ez változzon?

Kevés a minőségi, top brandet képviselő üzlet, kellene egy tipikus luxus utca, luxus boltokkal. Több program is kellene, több drága étterem, lényegesen drágább mint, amik most vannak. Luxus fürdők, extra szolgáltatásokkal. Lényeg, hogy olyan programok, amelyek drágák és exkluzívak. 

De azért fejlődik Budapest, nem?

Hogyne, nagyon is. Ma már sok szórakozási lehetőség van Budapesten és nagyon kedvelt célpont is. Az más kérdes, hogy ha az embernek dollár milliói vannak, azt nehezen, tudja elkölteni nálunk.

Mennyivel több turista jött eddig? 

Nem jöttek többen, mint tavaly ilyenkor, de a szállodák árai nőttek, és ez egy jó tendencia. Budapest ugyanis a legalacsonyabb szállodai árakkal dolgozott Európában a válság után. Nagyon mélyről indultunk. Bécs még mindig jóval elöttünk van Prágát közelítjük nettó átlagárban. Budapest egy jóval értékesebb város, mint amennyibe kerülnek a szállodai szobák, de ehhez fejlődni kell, szolgáltatásokat nyújtani, infrastruktúrát fejleszteni, szebb járdák, utcák, szép üzletek, homlokzatok kellenek, amelyet a turista szívesen fotóz. Budapest belső városrészét teljesen rendbe kéne rakni, úgy, mint az 5. keruletet, hogy az egész város sétálható legyen, jóval turistásabb, több gyalogos forgalommal. Az autók kijjebb szorítása szerintem elkerülhetetlen. Tele van a belváros kocsikkal, már a tömegközlekedést is akadályozzák. 

Máshol jobb az autó helyzet?

Nem feltétlen, de jobban el van terelve. Bécs például tele van parkolókkal. Hozzáteszem Budapesten nagyon jó a tömegközlekedés, ezt a turisták mindig megemlítik.

Szeretik a turisták Budapestet?

Imádják, Budapest a favorit, ha klasszikus versenytársainkhoz, Bécshez és Prágához viszonyítják. Nagyon jó város, jó sétálni itt, a Duna gyönyörű. Ettől függetlenül nem használjuk ki eléggé a Dunát. Kevés városnak van ilyen szép folyója és partja. Kavézóknak, bároknak, futóterületnek kellene itt lennie, és nem az autó forgalomnak. Mindig beszélnek arról, hogy a rakpartokat fel kellene számolni, de nem történt eddig nagy változás. Legalább a Lánchíd-Szabadság híd között kellene a rakpartok helyét élhetővé tenni. Turisztikailag nagyon sok a potenciál Budapesten, a külföldi fejlesztők emiatt jönnek be ilyen nagy számában, mert látják a lehetőségeket.

Tudna példát mondani?

Új hotel láncok jönnek, de a nagyok is bővítenek a Ritz, a Hyatt, a Mariott. A Párizsi Udvar nagyon szép lett, a turisták imádják. A Buddha Bár helyén egy Mariott nyílik. Barcelo nyit a Kiraly utcában, Hilton Garden a Lázár utcában, Hardrock hotel a Nagymezőben. A nagyok nézik a tanulmányokat és látják a turizmus fejlődését. Sok közöttük az ötcsillagos szálloda, amelyekből eddig hiány volt Budapesten. 

Különösen ötcsillagosból volt hiány. Mitől ez a változás? 

A Párizsi Udvar, a Mystery, a másik Clothild Palotából kialakított Mathild Palace, a Buddha Bar helyén is ötcsillagos szálloda nyílik, a Vörösmarty téren a hatalmas beruházás szintén Marriott lesz többszáz szobával. Sok ötcsillagos jön be, amely azért jó, mert jelzi, hogy már van fizetőképes kereslet. Vagyis elmozdultunk, s talán a középosztály teteje is megtalálja a maga házait Budapesten. Nagyon sok függ majd a Budapest Airporttól, hogy sikerül-e rendbehozni a repteret illetve az oda vezető utat.

Tényleg ennyire rossz a reptér?

Azt gondolom, hogy van javítanivaló. Nem lehet betonon állítgatni embereket télen nyáron, és annyira nem olcsó már a fapad, hogy ezt megtehessék. Fejlesztik, de még továbbiak is ráférnének. Nagyon fontos az is, hogy mely városokkal van közvetlen elérhetőségünk. Ma már a Qatar és az Emirates is itt van, de nagyon sokáig nem voltak, és ez az arab országokból érkező turizmust akadályozta oda-vissza, illetve az ezekből a városokból érkező ázsiai átszálló turisták is nehezen érkeztek meg hozzánk. Ma már Kínából és az USA-ból is érkeznek heti rendszerességgel közvetlen járatok, de lehetne több. Ilyen hosszú úton nem mindegy, hogy jut el az ember A-ból B-be. Az lenne a legjobb, ha Budapest egy kelet-európai HUB lenne. 

Mennyire fontos a turistáknak a biztonság?

A biztonság kiemelten fontos. Budapest egyik legnagyobb előnye, hogy biztonságos. Hajnali kettőkor teljesen nyugodtan sétalhat az ember a városban, és nem lesz semmi baja. Európában ilyen város komoly turisztikai desztinációként nem sok van.

Hogy állnak most a szállodai foglalások?

Július nem volt a legjobb, az augusztus és a szeptember viszont jól néz ki. 2020-ról már most látszik, hogy erős év lesz. Konferenciák, nagyon sok esemény, foci Európa Bajnokság, Eucharisztikus Világkongresszus. Sokat számít, ha egy nagyvárosban van valami esemény. Nemrégiben a Hungexpon volt egy orvos konferencia, kilencezren vettek rajta részt, a város tele volt jól fizető és fogyasztó vendégekkel.

Az airbnb mennyire segíti, akadályozza a város fejlődését?

Hát nevezhetjük ezt magánszállásnak is, hiszen nem csak az airbnb ajánl szállást, például a Bookingon már több apartman van, mint szálloda. Igaz, ami igaz, nagyon sokat segített Budapesten, mert sokszor nem volt annyi szállodai szoba, ahányan jönni akartak. Ugyanakkor fontos, hogy kormányzati szinten figyeljenek arra, hogy szabályozás legyen és az kerületenként ugyanúgy működjön, mert most eléggé eltérnek egymástól. 

Miért menjen az ember inkább szállodába, mint lakásba?

Szerintem szuper lakások vannak Budapesten, amik biztonságosak is, persze vannak kevésbé igényesek is. A szállodában 24 órás recepció van, így személyesen tud beszélni a személyzettel a vendég, ami azért sokaknak fontos. Persze ha az ember gyerekekkel megy, és nem akarja hogy bármiben feszélyezze őket a szalloda, egy ilyen privát apartman jó opció. Én magam is laktam már így, de vegyesek voltak a tapasztalataim, volt amelyik nem volt elég tiszta, volt olyan, ahol nem volt az, amit ígértek. Persze ez előfordulhat szállodában is, de ott azért több a fogyasztóvédelmi lehetőség. Megfér a kettő egymás mellett, de bizonyos szintig hasonló szabályozás kellene a két műfajban. Tűzrendészeti, egészségügyi és biztonságtechnikai szempontból jó lenne közelíteni egymáshoz. Többször jönnek ellenőrzni a szállodákat, de az airbnb-s lakásokba nem mennek túl gyakran, de miért is? Ügyesen és óvatosan kell hozzáállni a témához, hiszen a lakáskiadás fontos része a turizmusnak. 

Egyre több hazai jómódú ember fektet a szállodaiparba. Miért?

Régen is volt a gazdagoknak saját szállodája, de kétségtelenül most népszerűvé vált ez a fajta beruházás. Trendi lett, jól néz ki a portfolióban, hogy van egy szállodája az embernek. Budapest különleges város, csodaszép régi épületekkel, ezért is adja magát, hogy érdemes régi épületet, vagy üres foghíjtelket megvenni, és szállodát kialakítani belőle. Az ingatlanbefektetés, persze nem kockázatmentes, hisz vissza is eshet a turizmus. Ez nem egy rövidtávú befektetés. 

De megtérül?

Igen, Budapesten mindenképpen. 

Hány százalékban vannak magyar és hány százalékban külföldi kézben Budapest szállodái?

Elég sok a külföldi főleg az 5 csillagos sokszobás szállodáknál, ott nagyjából 80 százalékos az arány. De ez nem is csoda, mert ezen a szinten nagyon komoly beruházási igény lép fel. Ahogy megyünk lejjebb a 4 és 3 csillagosoknál egyre több a magyar befektető, bár szerencsére az utóbbi hetek hírei alapján (Gellért Hotel) már a luxuskategóriában is megjelennek a hazai befektetők.

Mekkora beruházás egy ötcsillagos ház elkészítése?

Százmillió eurós befektetés volt a Four Seasons, amikor eladták. De most a Sofitel is 75 millió euróért cserélt gazdát, a Ritz annak idején 60 millió euró környékén ment el. A 3-4 csillagban ennél kisebb a befektetés, nagyjából 5-10 milliárd forintra van szükség a beruházáshoz. Ebben a szegmensben már több a magyar, nagyjából 60 százalék. Persze vannak olyan szállodák, amelyek láncok és külföldi kézben vannak, akik azért sok szobával rendelkeznek, például a Danubius lánc, de a kisebb szállodák nagy része magyar.

Az ágazatba frissen belépők vagy régi vendéglátós családok jönnek?

Nagyjából 10-15 éve fektetnek be szállodákba nagyobb számban magyar tulajdonosok. Előtte nem nagyon volt ekkora vagyon felhalmozva. Mondhatjuk, hogy relativ friss ez a befektetési forma és a befektetők nagyrésze más ágazatból érkezik.

Milyen a  Magyarországon belüli belföldi turizmus?

Az elmúlt pár évben komolyan fejlődött. Az embereknek több pénze van utazni, ami érződik. A SZÉP kártya nekünk sokat segít, mert rengetegen utaznak ezzel. Az összköltés 20 százalékát ez teszi ki, és ebben az évben ez nőtt, mert a cafeteria rendszerben csak a SZÉP kártya maradt meg, és már most 16 százalékkal nőtt a forgalma a tavalyihoz képest. A vidék valamilyen szempontból szenved, a Balatonon is az éves kihasználtság 50 százalék körül mozog, ami lehetne sokkal jobb. Magas a munkaerőköltség, nagy az energiaigény és a vendégek igénye is egyre magasabb, miközben a kihasználtság nem a legjobb. Ma üzleti alapon vidéken nem éri meg szállodát építeni. Csak azok a házak mennek jól, amiknek megvan a legalább 60-65 százalékos foglaltsága. 

Enyhült a munkaerőhiány az ágazatban?

Inkább azt érezzük, hogy jelentősen emelkednek a bérigények. A szobalányoknál már most 10 százalékot kellett emelni, hogy ne menjenek el. A hotelekben egy pincér már 300 ezer forint nettót kereshet. Most, hogy a szállodaiparban is csökken az áfa, ez lehetőséget ad arra hogy a béreket rendezzük, és a fejlesztéseket be tudjuk fejezni. 

Mekkora most a külföld elszívó hatása?

Mennek a fiatalok, de jönnek is haza. Azt mondják, hogy nehéz kinn, de jól keresnek, igaz ennek kemény munka az ára. Középvezetőtől felfelé elég sokan jönnek haza. 25-30 közöttiek, rendkívül képzettek, jó a nyelvtudásuk, hozzáállásuk. Megbecsülik a jó fizetéssel járó biztos állást itthon. Ez kevésbé igaz például a szobalányoknál, vagy a pincéreknél, szakácsoknál. Itt a legtöbb a probléma. A pénz az nagyon fontos dolog az itthon tartásban, de meg kell tanulni azt is, hogy meg kell becsülni a munkavállalót. Közösséget kell építeni a munkahelyeken, mert a fiataloknak erre van szükségük, jól akarják magukat érezni napi szinten, munkaközben is. Ez egy nagyon nagy különbség a régebbi korosztályokhoz képest. Aki ezt nem ismeri fel, annak nem lesz közép-hosszú távon képzett, lojális megbízható alkalmazottja.