Van kiút az építőipari szakemberhiányból? - Három magyar cég saját építőipari iskolát alapított
InterjúA köztudatban egészen más kép él az építőiparról, mint ami a realitás - mondta el a növekedés.hu-nak Tóth Áron, annak a Tudásépítő-Team Ágazati Képzőközpont Nonprofit Zrt-nek a vezérigazgatója, amelyet három jelentős magyar iparági szereplő, a Bayer Construct Zrt., a KÉSZ Csoport és a Market Építő Zrt. hozott létre azzal a céllal, hogy segítsenek az építőipari munkaerőhiányon.
Számszerűleg körülbelül mennyi szakember hiányzik az építőiparból?
Az elmúlt időszakban a KSH adatok alapján körülbelül 3000 üres álláshelyről beszélhetünk az építőipar tekintetében. Persze nem lehetünk biztosak benne, hogy minden cég lejelenti, hogy náluk hány betöltetlen pozíció van.
Mindenesetre ez a szám már önmagában is magasabb például annál, mint amit a vendéglátás területén regisztráltak.
Az építőipari munkaerőpiacot jelenleg is erősen sújtja a 2008-2014 évek intenzív munkaerő elvándorlása, a munkaerő elöregedése és a generációváltás nehézségei, valamint az iskolarendszerből kikerülő szakemberek alacsony száma. 2022-2024 években várhatóan a szakmából nyugdíjba vonulók és az építőipari munkaerőpiacra belépők egyenlege összességében mínusz 20 ezer fő lehet.
Az nem segített, hogy 2011 és 2021 között 262 ezer főről 395 ezer főre duzzadt az építőiparban foglalkoztatottak száma?
A létszámnövekedés nem a szakképzett munkaerőből került ki: az említett időszakban a segédmunkások és betanított segédmunkások köre bővült.
A szakemberhiánynál egy sokrétű problémáról van szó, amelyet részben a megfelelő minőségű szakemberképzéssel szükséges megoldani,
továbbá foglalkozni kell azzal, hogy a már képzett szakembereket itthon és az iparágon belül tudjuk tartani.
A hiány minden építőipari szakmát elért?
Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a szakképzettséget igénylő építőszakmák mindegyikében hiánnyal szembesülünk, még az épületgépész szakmák körében is, bárhogy népszerűbbek azok a fiatalok körében.
Bizonyos szakmákat vagy nem, vagy kis létszámmal képeznek, ami önmagában problémát okoz: erre megoldást kell találni.
Nehézségeket okoz továbbá, hogy az esetenként előforduló iskolai hiányosságokat élő munka melletti betanítással tudják csak kezelni a cégek, viszont ez nagy kihívás elé állítja őket. Erre időt és erőforrást szükséges allokálniuk.
Azt látjuk, hogy a technológiai fejlődést nincs mindig lehetősége az oktatásnak lekövetni, ami azért is lehet probléma, mert a mai körülmények között, a digitalizációnak köszönhetően a korábbiaknál magasabb szakmai és kompetenciaszinteket is megkövetelhetnek.
Miért van az, hogy az építőiparban a szakemberhiány különösen nagy lett?
A 2008-as válság környékén az ágazat presztízse jelentősen visszaesett - többek között a tömeges vállalatmegszűnések miatt -, amiből még azóta sem sikerült kijönni, pedig előtte még vonzó lehetőségnek számított az építőiparban dolgozni.
Azóta a képzett szakemberek egy része külföldön vállalt munkát.
Továbbá a korábban említett nagy léptékű technológiai fejlődést nem mindig volt lehetősége a képzőhelyeknek lekövetni, így nyílt az olló az ágazat friss tudással bíró szakemberigénye és a friss tudással rendelkező végzett tanulók száma között.
Ezen felül a technikusok egy része mérnöknek tanul tovább, így hiányzik egy erős középvezetői réteg.
Az építkezéseknél átlagosan mennyit kell várni egy jó kőművesre, ácsra, burkolóra, épületgépészre?
Ez többek között szektor, régió és minőség függő. A lakosság a saját bőrén érzi, hogy a jó - mások által ajánlott - szakmunkára akár hónapokat is várni kell.
Miként lehet a fiataloknak vonzóvá tenni az építőipart?
A köztudatban egészen más kép él az építőiparról, mint ami a realitás. A Tudásépítőnek az egyik feladata, hogy bemutassa az elmúlt időszak intenzív technikai fejlődését a diákok számára a képzés folyamán, miközben a használt tananyagokat is közelebb szükséges hoznunk a diákok mai igényeihez.
Ezért feladataink között szerepel a modern gépek-eszközök bemutatása mellett a digitális oktatóanyagok fejlesztése is.
Ezeken felül a képzésben érintett cégeknek a diákkal való együttműködés során érdeke lehet bemutatni a náluk adódó lehetőségeket.
A Tudásépítőnél milyen hosszúak a képzések?
Általánosságban igaz, hogy szakképző iskolában 3, míg a technikus oktatásban 5 év az oktatási idő. Ez csak abban az esetben tér el, ha például érettségivel rendelkező diák lép be a szakképzésbe, akkor a szakképző évfolyam 2 évre csökkenhet. A technikus végzettség megszerzésére is elegendő 2 év.
Hány tanáruk van?
Ha a főállású és a szerződtetett tanárainkat együtt vesszük, harminchoz közeli oktatónak adunk munkát. Mindemellett jelenleg is keresünk oktatókat, hiszen szeptembertől egy újabb évfolyamnyi gyerek tanításával számolunk.
Önöknél hogyan oszlik meg az elméleti és a gyakorlati oktatás?
A Tudásépítő feladata elsősorban a munkahelyi gyakorlat szervezése és a tanműhelyi gyakorlat kereteinek biztosítása.
Mivel a Tudásépítő teljes egészében vállalja a diákok szakmai oktatását, ezért szükséges és indokolt az előző kérdésnél említett oktatói létszám.
A szakmai oktatáson belül hüvelykujjszabály szerint 30 százalék elmélet 70 százalék gyakorlat.
Célunk olyan tudást átadni, amit kihelyezéskor azonnal tudnak diákjaink hasznosítani. A kihívás ebben az, hogy minden tanuló kicsit más: az egyes tanulókkal egyénileg szükséges foglalkoznunk.
Az egyéni szakmai fejlődés segítése viszont tőlünk is rugalmasságot kíván: van, hogy egy csoportból három diák lassabban haladt, ezért nekik hosszabb ideig tartottunk tanműhelyi oktatást, miközben a többiek már a gyakorlatban bizonyítottak.
Min múlik hogy mekkora tanulói fizetést kapnak a diákok?
A jogszabály előírja, hogy bruttó 100.000 Ft szakképzési munkabért kell a tanulóknak fizetni. Ez a Tudásépítő-Team esetében nettó 100.000 Ft-ot jelent. Jelenleg minden tanulónk ezt a szakképzési munkabért kapja, ha kellő számban megjelenik a tanműhelyben, vagy a kihelyezésen.
Az étkezési hozzájárulás minden tanulónak jár?
Plusz juttatásként minden teljesített gyakorlati napra napi 600 Ft étkezési hozzájárulást fizetünk tanulóinknak – SZÉP kártyára.
Akik messzebbről érkeznek a képzésekre azoknak tudnak szállást biztosítani?
Mivel jelenleg budapesti és Budapest közeli iskolákkal dolgozunk, így jelenleg minden diák bejutása megoldható szállás biztosítása nélkül, de már most dolgozunk az ezzel kapcsolatban később felmerülő igények kielégítésén.
A Tudásépítő Team-nél mik az eddigi tapasztalatok: kellő számot ért el az érdeklődők köre?
Mi jelenleg az iskolákból toborozunk, így az nem Tőlünk függ, hogy melyik szakmára mennyi az érdeklődő, hanem például attól, hogy adott szakmát hol, mekkora létszámmal tanítják.
Mi a meglevő tanulóknak többek között a korábban megemlített kompenzációs csomaggal kívánunk jó alternatívát mutatni a duális képzési partnerek piacán. A pénzen kívül motiváció lehet, hogy a Tudásépítőnél töltött időszakban a tanuló olyan anyagokkal és technikákkal dolgozhat,
melyek kevés helyen elérhetőek.
Tapasztalatról viszont jelenleg korlátozottan beszélhetünk, ugyanis tavaly csak a felépítését terveztük a Tudásépítőnek, valamint elindult az első évfolyam, de több éves tapasztalattal jelenleg nem rendelkezünk.
Törekszünk rá, hogy minél nagyobb arányban ajánlják a képzést a diákok egymásnak,
amivel kapcsolatban kisebb eredményekről már tudunk beszámolni – a következő évben többen fognak minket választani baráti ajánlás alapján.
Azt gondoljuk, hogy a jó gyakorlat, a jó minta segít megszeretni és megszerettetni ezt a szép szakmát, tehát bízunk benne, hogy hosszútávon lesz hatásunk az érdeklődés növekedésére.
További célunk a közeljövőben a felnőttek szakmai oktatását és képzését is elindítani, itt az érdeklődésre egészen más körülmények fognak hatni.
Elégedettek a tanulók hozzáállásával?
Erről a kérdésről nehéz általánosságban beszélni: igencsak különböző tapasztalatokról tudunk beszámolni, ezért is kell minden diák személyes fejlődését nyomon követni. Az biztos, hogy a Tudásépítő rendszere pozitív hatással tud lenni a diákok viselkedésére, hozzáállására.
A várakozások szerint a tanulók főleg az alapító cégekhez mennek majd dolgozni?
A Tudásépítő létrehozásának egyik aspektusa a társadalmi felelősségvállalás: a tulajdonos cégek nem kívánják röghöz kötni az itt tanuló diákokat: célunk, hogy a szakma egészének fejlődését szolgáljuk a képzésekkel.
Sőt, picit a Tudásépítő érdeke is, hogy a három tulajdonos cég minél jobb arcát akarja mutatni a tehetséges hallgatóknak: így biztosítható, hogy az általuk szervezett plusz programokkal és szakmai kirándulásokkal még színesebb legyen a paletta, amit a Tudásépítő tud nyújtani.