Az oktatási turizmus a hazai egyetemek és vállalkozások segítője lehet

Európában a középkort követően a külföldi tanulás volt az egyik legfontosabb turizmus fajta, amelyet rendszerint a nagy-britanniai gazdag arisztokrata szülők gyermekei folytattak a kontinentális Európában, annak érdekében, hogy megismerkedjenek az ottani művészeti hagyományokkal. A szigetország fiataljai rendszerint hosszabb időt töltöttek Franciaországban, Németországban, Itáliában és Görögországban.

De hasonló volt a helyzet Kelet-Európában is: a tudásra szomjazó fiatalok szintén külföldön, egyrészt a híres nyugat-európai protestáns egyetemeken, másrészt nyugat-európai mestereknél tanulták meg szakmájuk alapjait.

Az ilyen külföldi tanulást összefoglaló névvel oktatási turizmusnak szokás nevezni, és az manapság főként a külföldi egyetemeken és főiskolákon történő tanulást jelenti. Ez a tevékenység pár évtizedes tetszhalált követően a 20. században ismét megjelent, és dinamikus fejlődésnek indult szerte a világban. Az oktatási turizmus előnyös mind az „oktatási turistáknak”, mind annak a desztinációnak, amely a hallgatókat fogadja.

Érthető, hogy a külföldön tanuló főiskolásoknak, egyetemistáknak a külföldi képzés sokat tud adni, nem csak az új ismeretek terén, hanem az új tájak, új városok és országok, valamint új emberek és kultúrák megismerése révén is. A desztinációk, vagyis a célterületek esetében nem csak az számít, hogy egy-egy városban tanuló felsőfokú hallgatók költéseikkel jelentősen hozzájárulnak az illető térség gazdasági fellendüléséhez, hanem az is, hogy az oktatási turizmus „szelídebb, környezetbarátabb” tevékenység. Bár egy külföldről érkező egyetemista is szintén beleveti magát időnként a szórakozásba, a kikapcsolódásba, de ezt rendszerint sokkal szelídebben teszi, mint a csak bulizni érkező külföldi bulituristák, akik sokszor csak kizárólag leány- vagy legénybúcsú rendezvényekre, vagy csak egyszerűen egy alapos kirúgjanak a hámból céljából érkeznek. A külföldi hallgatók már egyetemi és főiskolai elkötelezettségeik miatt is rendszerint visszafogottabbak a bulituristáknál, hiszen nem engedhetik meg maguknak, hogy iskoláikban ne teljesítsenek megfelelően.

A külföldi hallgatók azért is előnyösek az országnak, mert segítenek fenntartani a gyakran finanszírozási gondokkal küzdő egyetemeket és főiskolákat. Már a 2000 után években látható volt, hogy a hazai demográfiai hullámvölgy miatt egyre kevesebb hazai hallgatót lehet csak felvenni, és ami csak súlyosbította a helyzetet, 2002 után jelentős, minden előrelátást nélkülöző felsőoktatási kapacitásbővítés kezdődött el, amivel a hallgatói létszám nem, hogy nem tartott lépést, hanem a felvehető hallgatók létszáma még csökkent is. Ekkoriban több magyar egyetem és főiskola került nehéz gazdasági helyzetbe.

A TEMPUS közalapítványnak, illetve a kormányzati ösztöndíjaknak hála, a külföldi hallgatók száma dinamikusan növekszik 2010 óta. 2001 őszén még csak 11 783 külföldi hallgató folytatott hazánkban tanulmányokat, a 2010/2011-es tanévben pedig még mindig csak 18 850 fő volt a hazánkban tanuló külföldi hallgatók száma, ami azonban 2015-re 25 000 főre nőtt, majd 2018- végére mintegy 30 ezer főre emelkedett, de 2023-ra elérheti a 40 000 főt, majd 2030-ra akár 50 000 fölé emelkedhet.

Az OECD statisztikák szerint ezzel a hazai felsőoktatásban a külföldi hallgatók aránya – bár Ausztriához képest még mindig komoly lemaradásban vagyunk - lassan utolérte a V4 országok átlagát.

Külön ki kell emelni azokat a kettős diplomákat adó képzéseket, amelyek révén ellenőrzött keretek közt jönnek magyar egyetemekre külföldi hallgatók, mint például a Magyar Nemzeti Bank, a Corvinus Egyetem és a kínai Fudan Egyetem közti háromoldalú megállapodáson alapuló közös MBA képzés. A külföldi hallgatók nélkül több magyar egyetem már régen arra kényszerült volna, hogy hallgatók hiányában jelentősen csökkentse működését, vagy, a hazai felsőfokú tanintézetek megmentése érdekében, alacsonyabb képességű magyar hallgatókat is fel kellett volna venniük, ami nyilván a színvonal jelentősebb visszaesését eredményezte volna.

A külföldi hallgatók továbbá hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy a magyar hallgatók jobban megtanuljanak egy vagy két idegen nyelvet. Az idegen nyelveket ugyanis kizárólag tankönyvekből nem lehet elsajátítani, ahhoz élő kapcsolatokra van szükség, lehetőleg az idegen nyelvet közel anyanyelvi szinten beszélő emberekkel. A fiatalok nyelvtanulásának segítéséhez jó kezdeményezést jelenthet az a hamarosan beinduló kormányzati program is, amelynek révén hosszabb időt tölthetnek külföldön, idegen nyelvi közegben a hazai fiatalok, de e mellett, az oktatási turizmus révén hazánkban tanuló külföldi fiatalok is segíthetnek a magyar fiatalok nyelvtanulásában, nyelvtudásuk ébren tartásában. Ez különösen fontos, akkor amikor a felsőoktatási bejutás feltételét – nagyon helyesen – az idegen nyelvtudást bizonyító nyelvvizsga szükséges.

Becslések szerint az új rendelkezés nyomán körülbelül a korábbi évekhez képest a nyelvvizsga hiánya miatt hosszabb távon 10-20 százalékkal kevesebb hazai felvételizőre lehet majd számítani, de ezek magyar hallgatók eddig sem tudtak nyelvvizsga hiányában diplomát szerezni a képzés végén.

Az egyetemeken és főiskolákon pedig az idegen nyelvtudás elengedhetetlen szakmai okokból. 

Fontos látni, hogy a külföldi hallgatókból jelentős mértékben profitálhatnak egy adott térség vállalkozói is. A külföldi hallgatók ugyanis a kutatások szerint a hazai hallgatók kiadásainak többszörösét költik el. Számos városban a külföldi hallgatók költései tartják nagyrészt életben a térség vendéglátó-, szórakoztatóipari, illetve kereskedelmi vállalkozásait.

Nyilvánvaló, hogy ahhoz, hogy a helyi vállalkozások jól ki tudják szolgálni a környezetükben élő és tanuló külföldi hallgatókat, a vállalkozásoknak jobban meg kell ismerni a külföldi hallgatók igényeit. Szerencsére az utóbbi időkben mind maguk a vállalkozások, mind a nonprofit szervezetek komolyan kezdtek foglalkozni a hazánkban tanuló külföldi hallgatók igényeinek jobb megértésével, segítve azok megfelelő kiszolgálását. Mindezek következtében várhatóan tovább emelkedik a hazánkban tanuló külföldi hallgatók megelégedettsége és tovább növekszik létszámuk is.

A szerző közgazdász, az ESSCA Budapest angol nyelvű üzleti iskola nyugalomba vonult professzora.