Az ünnepek idején miért nem volt terrortámadás? - Wagner Péter írása

2015 és 2016-ban két évtizede nem látott terrorhullám rázta meg Europát. A párizsi Bataclan szórakozóhelyen történt tömeggyilkosság, vagy a Brüsszelben, az EU szívében történt merénylet sokkolta a békés európai lakosságot és az Iszlám Állam és a migráció potenciális összefüggésére hívta fel a figyelmet.

A szakértők még sokáig latolgatták a potenciális utóhatásokat, volt, aki több száz Europába telepített dzsihadista „alvóügynököt” vizionált, és évekre elhúzódó újabb terrorhullámot látott előre.

A szakértők másik csoportja azt hangsúlyozta, hogy inkább egyfajta anomáliát jelentettek ezek a terrortámadások az Europára jellemző akciók között.

A migránsválság idején látott terrortámadások atipikusak voltak, hiszen csoportosan elkövetett, gépfegyverekkel és robbanószerkezetekkel felszerelt, jól megtervezett támadásokat láttunk és az öngyilkos merénylők alkalmazása is „új” volt, ilyet 2005 óta látott a kontinens.

A „tipikus” európai dzsihadista szélsősége inkább magányos elkövető, egyedül indul ölni általában szúróeszközökkel, ritkábban lőfegyverrel hajtja végre a támadást, nem menekül elvégrehajtott. Célpontja többnyire rendfenntartók, vagy zsidó/keresztény épületek, ünnepségek, szimbólumok. A terrortámadásig általában valamiféle az egyéni (ön)radikalizáció útján jut el.

Az elmúlt évek trendje érdekes ívet mutat, mert a 2015-2016-os erőszakhullám után 2019-ig folyamatos csökkenés volt megfigyelhető a végrehajtott és a meghiúsított terrortámadások számában, de 2020-ban ismét kis növekedés volt megfigyelhető.

Az Európai Unió által készített, a nemzeti hatóságok által szolgáltatott adatokból szerkesztett Terrorism Situation and Trend Report 2021-es jelentése szerint

2020-ban dupla annyi végrehajtott terrortámadás történt az EU-ban, Nagy-Britanniában és Svájcban, mint egy évvel korábban.

A számok persze még mindig szerények, mert 2020-ban is csak tíz terrortámadásról beszélünk. Sajnos 2018 és 2019 után, 2020-ban a végrehajtott akciók száma meghaladta a megakadályozott támadások számát. Ez azért fontos kérdés, mert innen lehetett visszakövetkeztetni korábban, hogy a hatóságok mennyire tudták megelőzni a terroristákat, ami egyben a siker egyik mérőfoka is. 

Karácsonyi támadások

Az elmúlt évek egyik sajnálatos jellegzetessége a karácsonyi vásárok célponttá válása volt.

A Szentestét megelőző időszak népszerű közösségi programmá vált, ahol az emberek vásárolni, szórakozni, gyönyörködni járnak ki városaik díszkivilágításban pompázó főtereire, hogy békésen élvezzék a nyugati jólétet.

Az első, egyben legsúlyosabb támadás 2016-ban történt Berlinben, amikor egy tunéziai származású, radikalizálódott drogdealer egy elkötött teherautóval hajtott be Breitscheid téren felállított kirakadóvásárba, ahol a kamionjával 12 embert gázolt halálra és másik 70-t sebesített meg, mielőtt lelőtték. Ez a terrortámadás számít mindmáig a legsúlyosabbnak Németországban az áldozatok számát tekintve.

2018-ban a strasbourgi Christkindelsmärik karácsonyi vásáron egy magányos terrorista öt embert ölt meg késsel és pisztollyal és másik 11-t sebesített meg. A francia Elszász tartomány fővárosában 450 éves múltra visszatekintő vásáron évente mintegy kétmillió ember vesz részt, így itt is és Berlinben is az áldozatok száma mellett a pánikkeltés az, amit sikerként könyvelhettek el a terroristák.

A terroristák új célpontjai természetesen a hatóságokat is válaszra késztette, különösen a gépjárművel végrehajtott, ún, ramming típusú támadások, amelyek a járművek erejét és sebességét használták fel az ölésre.

A megoldás ebben az esetben lassítok, betonakadályok elhelyezése, illetve fokozottabb fegyveres rendőri jelenlét volt a karácsonyi vásárok esetében.

Jól jelzi ezeknek az ünnepekre időzített támadásoknak a pszichológiai hatását, hogy 2015 óta Europában csak három sikeres merénylet volt, miközben több ezer ilyen rendezvényt bonyolítottak le, a hatóságok mégis kiemelt feladatként kezelték az ilyen alkalmak biztosítását a nagy láthatóság és lakosság fokozott biztonságérzete miatt.

Veszélyes volt-e a 2021-es karácsonyi időszak?

Európa biztonságérzetét némileg növelte, 2020-ban nyugalomban teltek az ünnepségek, incidensekre nem került sor.

Ebben részben a hatóságok fellépése játszott szerepet, de fontosabb volt a COVID hatása, hiszen két éve még a járványhelyzet tette lehetetlenné nem csak a karácsonyi, de más tömegrendezvények megtartását is. 

A tavalyi év sem volt teljesen békés, Franciaországban három terrortámadást és végrehajtottak iszlamista szélsőségesek, tipikusan késsel támadtak, két alkalommal rendőrök ellen.

Németországban is a késeléses támadás bizonyult népszerűnek (ami persze azt is mutatja, hogy mennyire nehéz a terroristáknak lőfegyverhez jutni): júniusban Würzburgban egy férfia egy bevásárlóközpont háztartási osztályán vett magához egy kést, amivel halálra késelt három járókelőt és megsebesített másik hetet. Novemberben egyik német expresszvonaton késelt meg egy terrorista három utast súlyosan.

Nagy Britanniában 2020 két terrortámadás történt, az egyik alkalommal egy Sir David Amess konzervatív párti parlamenti képviselőt késelt meg egy jól szituált családból származó szomáliai fiatal, amikor a politikus meghallgatást tartott szavazókörzetében októberben.

A második eset novemberben nagyobb visszhangot kapott Europában az akció különös körülményei miatt. Az elkövető egy liverpooli kórház előtt robbantotta fel magát egy taxiban, miközben a sofőr állítólag az utolsó pillanatban még kiugrott a kocsijából és rázárta a terroristára az ajtót.

A valóságban nem pont így történt de Jamil Al-Swealmeen élete és halála így is érdekes. Az iraki fiatalember 2014 érkezett vízummal Nagy-Britanniába, 2015-ben politikai menedékjogot kért, amit elutasítottak. Később áttért az keresztény hitre, majd egy éven át egy segítőkész keresztény brit házaspárnál lakott, szakmát tanult, társadalombiztosítást szerzett.

A hatóságok nem keresték, és a magát közben Enzo Almeni (igen, Enzo Ferrari utáni tisztelet jeleként) névre átkeresztelő férfi munkát talált, és beilleszkedni látszott. A rendőrség utólag megtalálta bombagyárat, letartóztatott további gyanúsítottakat, de ma sem tudni, hogy pontosan, hogyan, hol és miért radikalizálódott az egyébként mindenki által halkszavúnak, mosolygósnak és kedvesnek leírt fiatalember.

Visszatérve a karácsonyi vásárok körüli aggodalmakra, a brit hatóságok a két akció után az ötszintű terrorveszély riasztást a negyedik szintre emelték az ünnepek előtt, ami egy (vagy több) támadás lehetséges bekövetkeztét vetítette előre.

A brit nagyvárosokban, különösen Londonban fokozottan vigyáztak a karácsonyi vásárokra, rendszeresen figyelmeztették a lakosságot, hogy ha bári gyanúsat észlel, jelezze és megjelente a fegyveres rendőrtisztek is.

Hasonlóan a francia és a német hatóságok is minden „idegszálukkal” az ünnepekre készültek.

A francia sajtó december elején két személy letartóztatásáról adtak hírt, akik pont olyan késeléses támadásról cseteltek a karácsonyi forgatagban, mint amilyen Strassbourgban is történt 2016-ban. Németországban szeptemberben és októrben egy-egy dzsihadista társaságot göngyölítettek fel a hatóságok akik zsidó célpontok elleni támadásra és késelésre készültek.

Mindezek alapján megelőlegezhető, hogy 2020-ban sem feledkeztek meg a szélsőségesek a karácsonyi vásárok jelentette lehetőségekről, de a hatóságok most már éberebbek voltak és helyszínek felkészítése és biztosítása is alaposabban megtörtént.

Az is igaz, hogy bár az európai dzsihadista terrortámadások mindig nagy visszhangot kapnak és jelentős pánikot és félelmet tudnak generálni, ezek hatása rövid ideig tart.

Ráadásul a 750 milliós Europában, az igen szélsőséges, az erőszak elkövetésre is hajlandó radikálisok száma csak néhány tízezer fő.

Az terrorelhárítóknak, rendőröknek persze is ez is nagy szám, hiszen nem lehet mindenkit 24 órás megfigyelés alatt tartani, de a kockázatelemzés, felderítés, a megelőző intézkedések és az ünnepségek körüli óvintézkedések idén elégnek bizonyultak ahhoz, hogy a kontinensen mindenhol békésen teljen a Szenteste és az azt megelőző karácsonyi vásárok. Így lett 2020 karácsonyán a terrorveszély „nem-hír”, de persze volt helyette más, tavaly az omikron variáns, amitől félhettek az emberek.