Helyszíni tudósítás az Afrikában szolgáló magyar katonákról - Fotókkal

Kecskemétről a Magyar Honvédség egyik szürkére festett Airbus 319-es repülőgépével indultunk Maliba november elején, hogy az Európai Unió Maliban működő kiképző missziójának (EUTM Mali) magyar résztvevői hazatérjenek, a kiutazó katonák pedig átvegyék feladatukat.

A szub-szaharai, Száhel övezetben elterülő Mali az elmaradott, ráadásul politikai, biztonsági és gazdasági problémákkal sújtott afrikai országok közé tartozik, ahol 2012 óta folyik néha alacsony, néha magas intenzitású polgárháború az egyébként gyenge malii állam és különböző szervezetek (tuareg szeparatista, iszlamista és dzsihadista) között.

Mint arról már az új, előkészítés alatt álló magyar katonai szerepvállalás kapcsán írtunk, az országban a helyzet kezelésére (de nem megoldására, mert azt nem lehet kívülről, katonai eszközökkel csak) már indult egy ENSZ katonai misszió (MINUSMA), egy regionális katonai misszió G5 Sahel Force néven, francia katonai misszió (erről és benne a magyar részvételről szólt a cikk) és EU-s katonai misszió.

Ezeken kívül Brüsszel 2015 óta egy további missziót is indított EUCAP Sahel Mali néven, ami a helyi rendőrség és igazságszolgáltatás újjáépítését támogatja.

Európa számára több szempontból is kiemelt jelentőségű ez a régió. Nem csak azért, mert Franciaországnak is az, hanem azért is, mert kábítószer csempészet és a migráció mellett az itt teret nyert szélsőséges csoportok is potenciális forrásai lehetnek az európai dzsihadista terrorizmusnak.

Az EU kiképzőmisszióiban – tekintettel arra, hogy „nem végrehajtói mandátumú” missziókról van szó - a katonák csak önvédelemből használhatják a fegyvereiket. Nincs politikai felhatalmazásuk, így a velük levő fegyverek és képességek nem alkalmasak arra, hogy műveleteket szervezzenek.

Nincs tüzérségük, légierejük, néhány felderítő drónon és szállítóhelikopteren kívül csak kézifegyverekkel és páncélozott szállítójárművekkel rendelkeznek. Ezekkel járnak kelnek az országban, de csak azért, hogy a misszió kiképzőit az egyik bázisról a másikra tudják vinni, és ott megadják számukra a védelmet a kiképzés során.

Kép: EUTM Mali

A kb. 1200 fős EUTM Mali misszió parancsnoksága Bamakóban működik, egy megerődített szállodában, innen tervezik a feladatokat és irányítják a műveleteket.

Az misszió négy elemből áll. Az egyik az orvosi csoport, amely a nemzetközi erő katonáinak egészségügyi ellátását biztosítja részben egy ún. ROLE 2 kórház révén (ez már tud tábori körülmények között biztosítani többek között traumaellátást, vagy élet-, végtag- és funkciómentő sebészetet), illetve mobil egészségügyi csoportjai mindenhova elkísérik az ország különböző bázisain éppen kiképzést végrehajtó csoportokat.

A második csoport a biztosító alegység (Force Protection, FP), akiknek a létszáma 600-800 fő körül van, főként Spanyolország és Csehország biztosítja ehhez a katonákat jelenleg. Mint az elnevezésük is mutatja, a feladatuk a bázisok (Bamakóban a parancsnokság) őrzése és a kiképzők és tanácsadók biztosítása a munkájuk során, így ők is sok időt töltenek bázisokon kívül, illetve ideiglenes bázisokon.

A misszió „lelkét” a már említett kiképzők és tanácsadók jelentik, előbbiek hivatalosan az Education and Training Task Force (ETTF, 200 fő alatt)), utóbbiak Advisory Task Force (ATF) néven „futnak”.

Létszámuk a misszió egészéhez viszonyítva alacsonynak tűnhet, de ez más, hasonló profilú kiképző/tanácsadó nemzetközi missziókban is így van, és egyébként jól jellemzi a katonai műveletek összetett, komplex jellegét.

Az ETTF egy, a fővárostól 60 km-re levő város, Koulikoro katonai bázisán működik, ahol a helyi hadsereg, a FAMA tiszti iskolája is van. Ha úgy tetszik az EU katonái vendégek itt, ahol a laktanya lakóházait bérlik saját maguk számára. Régen a kiképzések többsége is itt zajlott, az egész országból érkeztek ide a FAMA katonái alapkiképzésre és különböző specializált oktatásra (tűzszerész, mesterlövész, stb).

Kép: EUTM Mali

Az elmúlt években azonban a koncepció megváltozott, most már a kiképzők járnak ki az ország távoli bázisaira mobil kiképzőcsoportok formájában.

Az EUTM megkapja, illetve egyeztet a malii hadsereggel az igényekről, majd ezeket leküldik a ETTF-nek, ahol ezt kiképzési programmá alakítják és az ún. mobil kiképző csoportok pedig ellátogatnak az adott kiképzési helyszínre, azaz az ország valamelyik katonai bázisára vagy katonai oktatási létesítményébe.

A helyszínek többségében Bamakótól északra helyezkednek el: Segou, Mooti/Sevare vagy Gao városokban. Ezek a régiók már a különböző felkelők tevékenységétől „fertőzött” régiók (szemben a békésebb Bamakóval vagy Koulikoróval), ahol maximális biztonsági intézkedések mellett zajlanak a kiképzések.

Ezért is kell mindenhova a kiképzők mellé a biztosítók jelenléte is: ők azok, akik állandóan figyelnek a környezetre, a kiképzendő katonákra, vagy éppen a páncélozott járműveikkel hozzák-viszik a kiképzőket a konvojaikban.

A Tanácsadó Csoport (ATF) a malii fegyveres erők és a G5 Sahel Force egyesített parancsnokság vezetői és személyi állományánál lát el tanácsadási és kiképzési feladatokat szinte kizárólag a fővárosban, Bamakóban. Mivel az ATF stratégiai szinten látja el tevékenységét, e csoport tagjai általában maguk is sokéves parancsnoki, vezetői, tapasztalatokkal rendelkeznek.

Magyar katonák az EUTM Maliban

A magyar szerepvállalás 2013-ban tíz fővel indult, ennyit hagyott jóvá a magyar kormány hozzájárulásként.

Igaz ebben az időszakban a misszió létszáma is még jóval kisebb volt, 500 fő alatt. Kezdetekben egészségügyi szakemberek és mesterlövész kiképzők alkották a hazai szerepvállalást. Ahogy említettem

az elmúlt években átalakult az EUTM Mali tevékenysége, ebbe beletartozik az is, hogy a létszám is megnövekedett, amivel összhangban Magyarország is növelte a részvételt a jelenlegi 20 főre.

Ennek a csoportnak a háromnegyede kiképző, a többiek törzsbeosztást látnak el a misszióparancsnokságán Bamakóban, vagy a kiképző központ törzsében, Koulikoroban (azaz az őr és biztosító feladatokat nem látnak el).

A kiképzési feladatok kapcsán szinte mindenféle munkát megkapnak a magyar katonák.

Korábban az egyes országok kiképzői alkottak egy-egy kiképző csoportot, ám ennek az volt a hátránya, hogy előfordult, hogy az általuk biztosított tudásra éppen nem volt szükség, ezért nem volt konkrét feladatuk akár hosszabb időn át. Egy magyar kiképző tiszt által javasolt szervezeti újításnak köszönhetően az elmúlt évben a kiképzések tervezése átalakult, szervezettebbé vált.

Amikor beérkezik valamelyik ország új váltása, a kiképzők kitöltenek egy adatlapot, ahol bejelölik, hogy milyen képességek birtokában vannak, milyen típusú kiképzési feladatokat tudnak elvégezni. Ezt követően minden egyes, a malii hadseregtől érkező feladatra az EUTM egyedileg állítja össze a mobil kiképző csoportot, amely aztán helikopterrel vagy konvojjal küld ki Koulikoróból a már említett Közép- vagy Észak-Maliban fekvő bázisokra.

Ennek megfelelően a kiképzőcsoportok tényleg „európaiak”, azaz csak ritkán fordul elő, hogy egy nemzetből több katonai is benne legyen a csoportban.

Kép: EUTM Mali

A kiképzés típusától függően az egyes kiképző csoportok heteket, hónapokat is eltöltenek ilyen tábori körülmények között, ahol tényleg csak a munkájukra tudnak koncentrálni a minimális kényelmet biztosító életkörülmények között.

Mivel az EUTM az ország vezetésének felkérésére van jelen, ezért a munkája is a mali hadsereg igényeihez igazodik.

A francia és a mali hatóságok által „kitalált” új koncepció szerint, a terroristák elleni harc sikeressége érdekében olyan erőket akarnak felállítani, amelynek a harcmodora hasonló a terroristákéhoz.

Kis létszámú, maximum század szintű alegységekről van szó, amelyek letérképezik Mali sokszínű etnikai hátterét, azaz otthonosan mozognak az ország bármely részén, ismerik és alkalmazkodni tudnak a helyi viszonyokhoz.

A francia zsargonban ULRI-nak (unité légère de reconnaissance et d’intervention, magyarul kb. könnyű felderítő és beavatkozó egységek) elnevezett egységek kiképzését az EUTM kapta meg azzal a céllal, hogy feladat végrehajtása után ezen alakulatok a Takuba nemzetközi erőivel működjenek együtt a szélsőségesek elleni harcban.

Kép: EUTM Mali

Mint a fentiekből is jól látszik az EUTM feladata korlátozott, ahhoz képest, hogy micsoda biztonsági káosz van Mali nagy részén. A biztonságos környezethez való hozzájárulása csak egy szűk területen valósul meg és ott is korlátozottan.

Ha valakiben felmerül a kérdés, hogy akkor mégis van-e értelme ennek a missziónak, általában érdemes visszafelé gondolkodni. Mi lenne Maliban, ha nem lenne ez a misszió? Ki segítené a mali hadsereget, amely olyan szegény, hogy gyakran lőszerre is alig futja számukra, hogy legalább a kiképzés terén kapjon valamilyen támogatást. Az ország politikai ellentéteit a helyi politikusoknak kell megoldania.

A nyugat elsősorban abban szeretne segíteni, ami neki is érdeke: ez pedig az olyan transznacionális fenyegetések megállítása, mint az al-Káida vagy az Iszlám Állam helyi csoportjainak feltartóztatása.

Az EUTM Mali a maga korlátozott (bár helyben jelentősnek számító) lehetőségeivel járul ehhez hozzá, a francia vezetésű Takuba művelet pedig a kis létszámú, de magasan specializált képességeivel próbálja majd, amely során az EU kiképzői által felkészített malii erővel megállítani, és ha kell likvidálni a szélsőségeseket.