Európa a chipgyártásban csak (fél)vezető, hagyjuk, hogy mindent letaroljon Ázsia?

A chipgyártás napjaink egyik legmeghatározóbb kérdése, hiszen minden olyan ágazatnak, amely mesterséges intelligencia rendszereket kíván használni a jövőben, szüksége lesz fejlett félvezetőkre.

Ami a félvezetők típusait illeti, rengeteg félével és méretűvel találkozhatunk. Az Unió jelenleg számottevő hátrányban van a többi ázsiai, illetve amerikai chipóriásokkal szemben a piacon. Kitettségét igazán az csökkentené, ha egy bizonyos chipfajtára szakosítaná gyártását. Fontos lenne továbbá az is, hogy a chipekről szóló európai jogszabály végrehajtása a befektetői oldalnak is kedvezzen, hiszen a tagállamok magával az innovációval sem rendelkeznek még.

A chip szó hallatán talán meg jelenik előttünk egy kis lapos szilíciumdarab, amelyen több elektronikus áramkör működik. Valójában a legfejlettebb chipek alig vannak 10 nanométeresek, amelyek szabad szemmel már nem láthatóak.

Gyártásukhoz elengedhetetlen a végtelenül steril környezet, nagy mennyiségű víz, illetve számos ritkán előforduló nemesfém felhasználása.

Fontos kérdés az, hogy kik gyártják őket, hiszen ennek komoly geopolitikai vonzata lesz. A legnagyobb félvezetőgyártók jelenleg főleg ázsiaiak (TSMC, Samsung, UMC stb.), ennek oka, hogy a legtöbb nyersanyag náluk található.

Ők egyébként már 3 nanométeres chipeket is képesek gyártanak. Ha megnézzük a chipek piacát láthatjuk, hogy Európa részesedése az iparban eddig csupán 10% volt, többnyire három európai gyárnak köszönhetően (Infineon, NXP és STMicroelectronics).

Azonban 2022 februárjában az Európai Unió egy ambiciózus törvényjavaslatot publikált, a Chip Act-et, avagy a chipekről szóló európai jogszabályt.

A dokumentum felhívja figyelmünket arra, hogy 2030-ra meg fog duplázódni a félvezetők iránti kereslet, ami utat enged Európának a felzárkózásra, illetve arra, hogy a szektorban vezető szerepet alakítson ki, részesedését pedig 20%-ra tornázza fel, mindezt a lehető legenergiahatékonyabb félvezetők gyártásával. Az Európai Unió közel 45 milliárd eurónyi beruházást kíván mozgósítani ennek érdekében.

Emellett az Intel, amerikai nagyvállalat is 80 milliárd dollárnyi befektetéssel növelné gyártási kapacitását kontinensünkön. Az EU számára igazán az autóipari chipelőállítás lenne kedvező, illetve kivitelezhető, amihez az Intel is alkalmazkodni látszik. Ezt igazolják a cég Volkswagen-nel és BMW-vel folytatott tárgyalásai.

Ahogy az alábbi ábra mutatja, az autóiparban gyártott félvezetők összetett évi növekedési üteme a 2020-2025 közötti időszakra a legmagasabb, ami még inkább indokolttá tenné az erre való összpontosítást:

A félvezetők 2020-2025 közötti összetett évi növekedési rátája a világ végpiacai szerint

Forrás: ING

Az ázsiai gyártók fő előnye a méretgazdaságosságból, valamint az állami támogatásokból tevődik össze. Az uniós törvényjavaslatban megfogalmazott támogatásoknak azonban elég nagyoknak kell ahhoz lenniük, hogy térségünket a befektetők vonzónak találják.

Ez azért fontos, mivel nem rendelkezik még Európa a beszállítók és ügyfelek teljes hálózatával, valamint maga az innováció sincs még az európai cégek birtokában a kisméretű chipek előállításához. Azonban, ha főleg az autóipari chipek gyártására szakosodik Európa, más félvezetők tekintetében ugyanúgy stagnálni fog azok ellátásbiztonsága.

Ami mindenképpen a Chip Act előnye, hogy a tagállamoknak közösen kellene részt venniük a kutatás-fejlesztésben és a félvezetők termelésében.

Továbbra is nyitott a kérdés, hogy vajon az EU képes lesz-e ilyen rövid időn belül élvonalbeli chipeket gyártani, mivel tagállami szinten a zöldáram- és vízfelhasználást is egységesíteni kellene, amiben az európai zöld megállapodás nyújthat segítséget.

További kérdéses pontok vannak még a tervben: ha sikerül a terv, akkor a realizált bevétel, valamint a megszerzett K+F+I vajon milyen mértékben lesz köszönhető az Uniónak, illetve milyen mértékben az Intelnek.

Nevezhetjük-e ezek után Európát jelentős, független chipgyártónak? Mi lesz a már létező európai félvezető gyárakkal? Hiszen van, amely kifejezetten az ázsiai piacvezető chipgyáraknak termel.

Izgalmas lesz látni Európa szerepének alakulását, a rövid határidő betartását, a technológiai lépéshátrány legyűrését, illetve a zöldítés megjelenését az ágazatban egyaránt.

A szerző a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ÁNTK, Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet kutatója.