Öldöklő küzdelem zajlik a chipekért, most végre az EU is nagyot lépett 

A tagállamokkal együtt 43 milliárd eurónyi köz- és magánberuházást fog mozgósítani az Európai Bizottság -jelentette be az EB budapesti képviselete. A cél, hogy az EU 2030-ra 20 százalékra, azaz a jelenlegi kétszeresére növelje az EU a piaci részesedését.

Jogszabályi könnyítéseket is tesznek a chiphiány megszüntetésére és a külföldi - leginkább tajvani - beszállítóktól való függés csökkentésére, a probléma ugyanis a járműipartól az egészségügyi eszközök gyártásáig több ágazatban vezetett gyárbezárásokhoz. 

Egyes uniós államokban pedig a chiphiány miatt tavaly harmadával csökkent az autóipari termelés. 

A világ chipgyártásának fele és a legmodernebb chipek 95 százaléka Tajvanról érkezik, és az EU vezetői attól is tartanak, hogy mi történhet az európai ellátással, amennyiben a szigetországot potenciálisan elfoglalhatja Kína - olvasható a Politico chiphiányról szóló cikkében.

Négy támogatási elem

• Az EB most bejelentett európai Chipkezdeményezésében 11 milliárd euró áll majd rendelkezésre a jelenleg is zajló kutatások, fejlesztések és innovációk megerősítésére, a fejlett félvezető eszközök és a prototípusokat előállító kísérleti gyártósorok bevezetésére.
• Emellett a Chipfinanszírozási Alap megkönnyíti majd a finanszírozáshoz jutást az induló innovatív vállalkozások számára.
• Létrehoznak egy félvezetőkkel kapcsolatos célzott tőkebefektetési eszközt az InvestEU keretében, amelynek célja a növekvő innovatív vállalkozások segítése.
• A Bizottság ezen kívül felállít egy rendszert, ami nyomon követi a félvezetők kínálatát, felméri a keresletet, és segít előrejelezni a hiányokat. 

Miközben a világgazdaság a chip-hiánytól szenved, a nagy chipgyártók kihasználják a piaci lehetőséget és óriási beruházásokra készülnek mind a kutatás-fejlesztés, mind a termelés terén -olvasható a CNBC elemzésében. 

Tajvan 100 milliárd dollárért fejleszt

A világ legjelentősebb chip gyártója a tajvani székhelyű TSMC is folyamatosan növeli a kiadásait, a tavalyi 30 milliárd dollár helyett idén már 40 – 44 milliárd dolláros kiadással számolnak. A vállalat célja, hogy három év alatt 100 milliárd dollárt fordítson a chipek gyártása során használt úgynevezett szilícium ostyák előállításának a felgyorsítására.

A chipóriás eközben új gyáregységet épít az Egyesült Államokban, Phoenixben, valamint a japán gyártóüzemének a kapacitását is bővíti.

Tajvan a chipgyártásban a legelső helyen áll nemzetközi viszonylatban, és tovább fejleszt, hogy megőrizze az előnyét.

Samsung, Intel, TSMC

Nem a TSMC az egyetlen olyan chipgyártó, amelyik felpörgette a beruházásait. Az Intel tavaly tavasszal jelentette be, hogy 20 milliárd dollár értékben két új chipeket előállító üzemet tervez létrehozni Arizonában.

A piac másik nagy szereplője a Samsung ugyan nem tette közzé az idei évre vonatkozó terveit, annyi azonban a dél-koreai óriás esetében is biztos, hogy jelentős összegeket fektet a chip gyártásba. Tavaly ugyanis az éves tőkekiadásának a 90 százalékát a chip üzletágra költötte el.

Tavaly a félvezetőkkel foglalkozó cégek világszerte 146 milliárd dollárt költöttek új termelési kapacitások kiépítésére és kutatásra.

Ennek az összegnek a 60 százalékát a TSMC-nek, a Samsungnak és az Intelnek – azaz a világ három legnagyobb chipgyártójának a költései tették ki.

A kevésbé ismert chipgyártók is növelni tervezik idén a kiadásaikat.

A müncheni székhelyű Infineon, Európa legnagyobb chipgyártója nemrég bejelentette, hogy 2,4 milliárd eurót költ kapacitás bővítésre, hogy képes legyen a növekvő kereslet kielégítésére

Eközben a genfi székhelyű francia-olasz chipgyártó, az ST Micro is azt tervezi hogy idén megduplázza befektetéseinek az értékét,

így éves szinten 3,6 milliárd dollárt is költhet a tavalyi 1,8 milliárd dollár helyett erre a célra. A cég ügyfelei közé tartozik többek közt az elektromos autógyártó Tesla és az iPhone gyártója az Apple is.

A félvezetőpiacnak azok a szereplői - például az AMD, a Qualcomm, vagy az NVIDIA - akik chipek gyártásával nem foglalkoznak, csupán chipeket terveznek és utána azokat bérgyártatják, nem számolnak ekkora kiadásokkal.

A chipgyártók fejlesztései a technológiai szektor más vállalataira is hatással lehetnek. Számos beszállító cég profitálhat az új beruházásokból. Ilyen vállalatok többek közt az ASML, az Applied Materials és az Air Products is.

Nem enyhül a hiány

Szakértők úgy vélik, hogy a fejlesztési kiadások a 2021-2025 közötti időszakban megduplázódnak a 2016-2020-as időszakhoz képest.

Azonban az újabb beruházások és fejlesztések ellenére a félvezető ipar még mindig küzd, hogy elegendő chipet termeljen.

Ennek oka, hogy a technológia fejlődése és az okos eszközök térnyerése miatt a kereslet folyamatosan növekszik, és a hadiipar is folyamatosan növeli a keresletet.

Egy modern vadászgép, vagy egy rakétarendszer számos chipet tartalmaz,

de fontos kiemelni, hogy egy egyszerű személyautóba is akár több tucat chipet építhetnek be napjainkban.

Épp ezért az ágazati szakértők úgy vélik, hogy rövid távon nem fogunk kilábalni a chiphiányból. Ennek oka, hogy a most megindult beruházások nyomán még évekbe telik, mire az új gyáregységek termelni kezdhetnek. Túlkínálatra az új üzemek felépülte után sem számítanak.