Az Eurostat február 9-én elemzést adott ki arról, hogy a legalább 10 főt foglalkoztató cégek hány százaléka alkalmaz informatikai szakembert.
A cégek között nem szerepelnek a pénzügyi vállalkozások.
Az EU-s átlagérték 19 százalék.
A legmagasabb érték Belgiumban és Írországban található: ez 30 százalék. Harmadikként, Dániával és Máltával egyező értékkel, 29 százalékkal áll Magyarország.
A legalacsonyabb érték a 13 százalékos olasz adat.
A V4-ek között a magyar adat a legmagasabb.
Ennek az eredménynek még akár örülhetnénk is.
De mit is mér valójában ez az adat?
Azt, hogy van-e legalább egy informatikus egy cégnél. Persze nem mindegy, hogy mekkora cégről van szó, hiszen teljesen más a helyzet, ha mondjuk egy 1000 főt alkalmazó cégnél, vagy egy 11 főt foglalkoztatónál dolgozik egy fő informatikus. A foglalkoztatás arányában ez egy ezrelék, illetve közel 1 százalék. Ezt a jelentős különbséget ez az EU-s adat nem szemlélteti.
Pedig nyilvánvaló, hogy az informatikai feladatok megoldása szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy a cég méretéhez képest hány informatikust alkalmaz.
1000 fős cégnél egy informatikus - amely adat már megjelenik eredményként ebben az EU-s jelentésben - kevéssé tudja megoldani a cég informatikai feladatait, mint mondjuk egy 11 fős cégnél.
Azt is meg kell említeni, hogy a 10 fő alatti cégekre nincs adat, pedig nagy valószínűséggel Magyarországon a mikrocégek kisebb arányban foglalkoztatnak informatikusokat, mint a nagyobbak, ezért ha ezek a cégek is szerepelnének a mintában, az valószínüleg rontaná a helyezésünk.
Ezen problémák miatt fontosabb adat, hogy az összes foglalkoztatott hány százaléka dolgozik informatikai szakemberként.
Az Eurostat 2020 évi adatai szerint ez az érték az EU-ban átlagosan 4,3 százalék. A magyar érték alacsonyabb, 3,8 százalék. Ezzel az EU-ban a 18., a V4-ek között a 3. helyen vagyunk, csak Lengyelországot előzzük meg.
Az élen Finnország és Svédország található 7,6 és 7,5 százalékos értékkel. Érdekes a változási tendencia is. Az Eurostatban a 2011. évi a legkorábbi rendelkezésre álló adat, ezért ehhez tudunk viszonyítani.
Informatikai szakemberek az összes foglalkoztatott százalékában, néhány országban (2011, 2020, %)
|
Ország |
2011 |
2020 |
Változás százalékpont |
|
százalék |
|||
|
Magyarország |
2,7 |
3,8 |
1,1 |
|
Csehország |
3,5 |
4,2 |
0,7 |
|
Lengyelország |
2,3 |
3,4 |
1,1 |
|
Szlovákia |
2,7 |
0,2 |
1,5 |
| Ausztria |
3,6 |
4,5 |
0,9 |
| Németország |
3,0 |
4,7 |
1,7 |
| Finnország |
5,7 |
7,6 |
1,9 |
| Svédország |
5,6 |
8,5 |
2,9 |
| Dánia |
4,3 |
5,5 |
1,2 |
| EU átlag |
3,0 |
4,3 |
1,3 |
Forrás: Eurostat
Azt látjuk, hogy az eleve magas aránnyal rendelkező Svédország és Finnország tovább növelte előnyét.
A magyar pozíció a vizsgált országok között – az EU átlagot nem tekintve – a 2011. évi 8. helyről a 9. helyre romlott, mivel megelőzött bennünket Szlovákia. Európai Uniós szinten tehát 2020-ban a 18. helyünkkel a második harmad utolsó helyén vagyunk, ami nem tekinthető jó helyezésnek.
Különösen figyelemre érdemes, hogy nálunk a javulás lassabb, mint az EU-s átlagérték (magyar 1,1, EU-s átlag 1,3 százalékpont).
Vagyis EU-s szinten lemaradásban vagyunk.
Ez a mutató azért sokkal fontosabb, mint az, hogy a cégek hány százalékánál van egyáltalán informatikus, mert a teljes foglalkoztatott létszámhoz viszonyítja az informatikai foglalkoztatottak arányát, azaz össztársadalmi helyzetképet mutat.
Az viszont, hogy az üzleti szférában, a pénzügyi terület kihagyásával és csak a 10 fő fölötti cégeket vizsgálva a cégek hány százalékában dolgozik legalább egy informatikus nem fejezi ki az informatikai munkák elterjedtségét, társadalmi beágyazottságát.
Az informatika társadalmi-gazdasági beágyazottsága, valamint a termelékenység növelhetősége szempontjából az is fontos adat, hogy mekkora az informatikai szektor aránya a hozzáadott érték százalékában, illetve, hogy mekkora termelékenységgel dolgozik.
Az innovációs szolgáltatások GDP arányos hozzáadott értékének nagysága tekintetében, a rendelkezésre álló 2019 évi adatok alapján, Magyarország 3,8 százalék közeli értékével – ami megegyezik az EU-s átlaggal – a 16. helyen van, a V4-ek között pedig Csehország után a második.
A svéd érték 5 százalék, ami összefügghet azzal, hogy a svédeknél nőtt a legjobban az informatikusok aránya a foglalkoztatásban.
De talán még ennél is fontosabb a termelékenységi helyezésünk.
A termelékenységet az Eurostat az informatikai szektorban alkalmazottak által egy főre jutó megtermelt, 1000 euroban mért, új értékkel írja le. Erre az értékre az EU-n belül csak Litvániát, Lettországot, Lengyelországot, Bulgáriát és Romániát előzzük meg.
A 2019. évi magyar érték 38,4 ezer euro per fő körül van, míg az osztrák, a német, a svéd vagy a finn 100 ezer euro körüli, és a cseh érték is 58,6 ezer euro. Az EU-s átlagérték 80 ezer euro per fő.
Ez az alacsony hozzáadott érték előállításra hívja fel a figyelmet. Megyjegyzendő, hogy az átlagos termelékenységi szint az infokommunikációs ágazatban 2019-ben még így is magasabb, mint a teljes gazdaságban.
Az érték a teljes magyar gazdaságra, egy főre vetítve, ugyanis csak 25,6 ezer euro, ráadásul a cég méretek szerint sem túl nagy a különbség: a 250 fő fölött foglalkoztatóknál is csak 36,1 ezer euro az egy főre vetített új érték, ami a V4-ek között a legalacsonyabb érték.
Az informatikai szakemberek aránya, az informatikai ágazat szerepe a hozzáadott érték előállításában, valamint az informatikai ágazat termelékenysége azok az adatok, amelyek segítségével valós képet kaphatunk ezen ágazat fejlettségéről.
Erre az objektív képre pedig azért van szükségünk, mivel ez az ágazat kritikus szerepet játszik a digitális átalakulás sikerében, annak gyorsaságában és hatékonyságában.
A szerző közgazdász, egyetemi tanár
