Fontos nyugdíjreform látott napvilágot: a nagy különbségeket csökkentené
ElemzésekA kisebb nyugdíjú emberek kevesebbet élnek, mint a magasabb nyugdíjjal rendelkezők. Méltányosabb megoldás lenne, ha az alapnyugdíj nagyobb súllyal szerepelne a teljes nyugdíjban. Így csökkenne az a rés is, amely a korábban és később nyugdíjba vonultak közötti nyugdíjak között van. Az idősebb nyugdíjasok ugyanis jóval kisebb eséllyel tudnak munkát vállalni.
A nyugdíjaknál az életkor szerinti eloszlás különösen fontos, mert az idősebb nyugdíjasok nem tudják olyan könnyen kiegészíteni jövedelmüket, mint a fiatalabbak - olvasható Simonovits András nyugdíjszakértő, (Eötvös Lóránd Kutatói Hálózat KRTK KTI kutatójának tanulmányában, amely a nyugdíjakat vetette egybe a nyugdíjba vonuláskor várható élettartammal.
A Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmány többek között azt vizsgálta, milyen mértékben nő az élettartam a magasabb nyugdíjakkal összefüggésben. Nagy mértékben csökken a mortalitás a kereset függvényében: ez jól látható a felső és az alsó jövedelmi tized túlélési görbéjén, a nyugdíjba vonulás utáni évek számában.
A méltányosabb nyugdíjak megállapításánál azt is vizsgálta a tanulmány, hogy az indexálások hogyan változtatják a nyugdíjakat. Eszerint leginkább a béremelésekhez kötött nyugdíjemelés lenne a méltányos.
Mivel a kötelező nyugdíjrendszer egyik legfontosabb feladata az időskori szegénység kiküszöbölése, ezért a nyugdíjeloszlás a nemzetközi szakirodalom egyik legfontosabb kérdése maradt. Különösen érdekes a nyugdíjeloszlás életkor szerinti vizsgálata, mert a fiatalab nyugdíjasok jóval nagyobb arányban tudnak munkát vállalni, így ki tudják egészíteni a nyugdíjukat.
Kicsi a különbség a fiatalabb és idősebb nyugdíjasok nyugdíja között
Egy néhány évvel ezelőtti statisztika szerint Lengyelországban és Magyarországon alig volt különbség a fiatalabb és az idősebb nyugdíjasok jövedelme között, Csehországban, Németországban és Svájcban az utóbbi jelentősen elmaradt az előbbitől.
A magyar nyugdíj rendszer erősen degresszív volt, viszont a már megállapított nyugdíjak követték a béreket, ezért nem kellett megkülönböztetni az induló és a már megállapított nyugdíjakat - olvasható a tanulmányban.Mivel a magyar induló nyugdíjak egyre inkább keresetarányosak, a már megállapított nyugdíjak viszont árkövetők, ma már a kor szerinti megkülönböztetés elengedhetetlen.
Egyéni szinten az induló nyugdíjak a korábbi keresetektől függnek, valamint – párhuzamos életkereseti pályákat feltételezve – a nyugdíjazás éve előtti keresetdinamikától. Magyarországon a már megállapított nyugdíjak – a 2000 óta érvényes részleges, majd 2010-től teljesen elmaradt bérindexálás miatt – leszakadnak a bérektől.
Hamarabb halnak meg a kisebb jövedelmű nyugdíjasok
Társadalmi szinten azonban egy jelentős ellentendencia hat: a kisebb keresetű/nyugdíjú emberek gyorsabban halnak meg, mint a többiek, emiatt alakul ki az úgynevezett élettartamrés.
Felvetődik a kérdés: milyen a korspecifikus nyugdíjeloszlások sorozata, és azon belül milyen alakú a korspecifikus átlagnyugdíj–életkor függvény. Ezt a következő diagram/táblázat mutatja meg, amely a magyar férfinyugdíjak nagyság és életkor szerinti együttes eloszlását közli.
A méltányos megoldás: az alapnyugdíj bevonása a keresetarányos rendszerbe; minél nagyobb az alapnyugdíj súlya, annál kevésbé emelkedik az átlagnyugdíj–életkor görbe - állíptja meg a tanulmány.
