Mire számíthatunk a franciák uniós elnöksége alatt? - Fejérdy Gergely írása

Az egyes témák kiragadása nem egyedi magyar jelenség. Erre hívta fel például Emmanuel Berretta, francia újságíró a Le Point napilapban a figyelmet aláhúzva: ahány uniós ország, annyi féleképpen került bemutatásra Macron elnök strasbourgi beszéde.

Míg a német lapok jelentős része Macron-t mint az „utolsó európait”, sőt „Európa számára áldásként” emlegették, az Európai Parlamentben elmondott előadása után az olasz sajtó leginkább az Európai Emberjogi Kártával kapcsolatos francia elnöki javaslatokra fókuszált, a svédek a nemek közötti egyenlőségért való kiállást hangsúlyozták, illetve az Oroszországgal való dialógust.

Az, hogy mindenki azt hallotta ki a beszédből, amit akart az a „macroni kommunikáció” bevett stratégiájának is köszönhető – mint ismeretes a francia elnök „en même temps” (ugyanakkor) ellentmondásos kijelentéseiről nevezetes – illetve annak is, hogy a francia elnökség szinte minden európai kérdéskörben jelentősebb előrelépést kíván elérni.

Emmanuel Macron az Európai Parlament előtt az elnökségi programba megfogalmazott főbb célokat említve megpróbálta felvázolni az ezek hátterében meghúzódó, általa már 2017 szeptemberében, a Sorbonne-on elmondott beszédben közzétett, hangsúlyozni kívánt elveket, gondolatokat.

Kijelentette, hogy az elmúlt 70 évben az európai integráció alapvetően a demokráciát, a haladást és a békét hozta el az Öreg Kontinens számára. Aláhúzta, hogy a francia elnökség fő célja is az, hogy ezeket aktualizálva megőrizze a jövendő számára.

Macron fent említett három fogalom köré csoportosította mondanivalóját.

Először a demokráciáról beszélt, mint az Unió fundamentumáról.

Itt tett említést a jogállamiság fontoságáról, hangsúlyozva, hogy annak megszűnése az önkény lenne, visszatérés az autoriter rezsimekhez. Szerinte egy ideológiai harc zajlik, amely túlmutat az Unió határain. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy dialógus folytatása mellett kívánja védelmezni a jogállamiságot, amely nem Brüsszel diktátuma, hanem az Öreg Kontinens történelmének gyümölcse. Beszédében első szakaszában hitet tett továbbá a liberális demokrácia mellett, aláhúzva a vírusjárvány elleni küzdelemben is a hatékonyságát.

Szóba hozta az Európa jövőjéről szóló konferenciák kérdését, amitől sokat vár, hogy még inkább előmozdítsa az Uniót alkotó népek szuverenitását.

Kifejtette, hogy az európai értékek megerősítése érdekében javasolja, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája felülvizsgálatra kerüljön és egyértelműbben említés legyen az abortuszhoz való jogról, illetve a környezetvédelemről. Macron még mindig a demokráciához kapcsolódó részen a szolidaritás kérdéséről is beszélt, aláhúzva az Unión belül mindenkit megillető méltó minimálbérért való küzdelmet, minden diszkriminációt a munkahelyeken, többek között a nő és férfi egyenjogúság fontosságát a jövedelmek területén.

Ennek a gondolatkörnek a zárásánál kifejtette, hogy számára az európaiság a görög-római, keresztény és felvilágosodás civilizációjába gyökerezik, aminek ismerete elengedhetetlen a jövő építéséhez, ezért felkért neves történészeket, hogy fogalmazzák melyek a múlt közös történelmének alapvetéseit.

Macron egy demokratikus, civilizációs és oktatási nagyhatalommá váló Európa megvalósításáért való küzdelem fontosságát hangsúlyozta.

A második pontként, a haladás témaköréhez kapcsolódva beszélt a francia elnökség terveiről, célkitűzéseiről.

Itt mindenekelőtt az iparfejlesztés fontosságára, a környezetvédelmet szem előtt tartó és a digitális technológiai fejlesztésekre koncentráló uniós gazdasági fellendülés támogatására hívta fel a figyelmet. Macron itt utalt arra a célkitűzésre is, hogy átfogó uniós digitális szabályozó csomagot (az EU digitális piac és a digitális szolgáltatások egészét érintő, jó egy éves bizottsági törvényhozásai javaslatot) a francia elnökség szeretné elfogadtatni még ebben a félévben.

Hangsúlyozta továbbá, hogy véleménye szerint új európai modell létrehozására van szűkség, amely konkrétan cselekszik a klímaváltozást kiváltó okok ellen.

Ezzel összefüggésben tett említést az Unió külkereskedelmi kapcsolatait érintő megállapodásoknál a „carbon tax” bevezetésének fontosságára, illetve az alternatív energiák pl. hidrogén felhasználását lehetővé tevő technológiák fejlesztésére. Külön kitért a február 11-én Brestben megrendezésre kerülő, az óceánok témakörével foglalkozó nemzetközi konferenciára is, mint a gazdaság és a környezetvédelem szempontjából is meghatározó elnökségi programpontra.

Macron hosszabban elidőzött a digitális forradalom témakörénél. Kijelentette, hogy az európai gazdasági fellendülés egyik legfontosabb eleme ez a terület.

Hangsúlyozta, hogy az Unió csak akkor lesz versenyképes, ha létrejönnek nemzeteken átívelő csúcsvállalatok.

A francia elnök szerint fontos gazdasági fellendülés szempontjából biztonság garantálása is.

Így mindenekelőtt az informatikai világában a kibertámadások elleni védekezés, de fontos a megfelelő válaszok megtalálása a terrorizmussal szemben, illetve az illegális bevándorlással szemben is.

Itt röviden érintette a határok védelmével kapcsolatos kérdést a schengeni egyezmény reformját, különösen az embercsempészet elleni küzdelmet, a kibocsátó államokkal való szorosabb kapcsolatok kiépítését, hogy vissza lehessen küldeni szülőföldjükre azokat, akik jogtalanul tartózkodnak Európában. Macron hangsúlyozta továbbá, hogy az európai védelmi politikára, amely az Unió függetlenségének garanciája különösen is nagy hangsúlyt kíván fektetni és reméli, hogy az ún. „stratégiai iránytű” elfogadásra kerül.

A francia elnök visszatérően hangsúlyozta, hogy a geopolitikai kihívásokkal szemben Európának független fegyveriparra, technológiákra és valódi közös stratégiára van szűksége.

Macron végezetül a béke megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Rámutatott arra, hogy Európa szomszédságában számos destabilizáló tényező van, amelyek az Unió nem nézhet tétlenül. Négy területet emelt ki: Afrikát, a Nyugat-Balkánt, Nagy-Britanniát és Oroszországot.

Mindenekelőtt Afrikával való új szövetség kialakításáért szállt síkra.

Véleménye szerint a déli kontinens sorsa szorosan össze van kötve Európával, így gazdaságilag egy New Deal programra van szükség, elő kell segíteni az oktatás és egészségügy fejlesztését, miközben közösen kell megoldani a terrorizmus elleni küzdelmet és a migrációs kihívásokat. Itt utalt a február 17-18-án Brüsszelben esedékes EU-Afrika csúcsra is.

A béke megőrzése szempontjából külön kiemelte a Nyugat-Balkán kérdését. Hangsúlyozta, hogy az Unió érdeke, hogy minél hamarabb befogadásra kerüljenek a félsziget még nem tag országai, felhívta ugyanakkor arra is a figyelmet, hogy a bővítés intézményi működés szempontjából jelentős kihívás, amire fel kell készülni.

Macron szerint az Uniónak akár 33 tagállammal is hatékony és gyors döntéshozó testülettel kell rendelkeznie. A francia elnök kitért a brit-EU kapcsolatokra is reményét fejezve ki, hogy a kapcsolatokban mutatkozó anomáliák (Észak-Írország, halászat, bevándorláspolitika ellenére) barátságos marad.

Macron aláhúzta továbbá, hogy az Öreg Kontinens biztonsága megköveteli Európa stratégiai újrafelfegyverzését, ami a béke és egyensúly eszköze lehet, különösen a Moszkvával folytatott párbeszédben.

Hangsúlyozta, hogy Franciaország ragaszkodik ehhez a párbeszédhez évek óta. Véleménye szerint

sem Franciaország, sem Oroszország, sem Európa osztatlan biztonságának nincs választási lehetősége, mert a történelem és a földrajz is makacs.

Többször ismételte, hogy szükség van a párbeszédre. Kijelentette, hogy az európaiaknak közösen kell megfogalmaznunk saját követeléseiket, és olyan helyzetbe kell hozniuk magunkat, hogy érvényesíteni tudjuk azokat. Őszinte, igényes párbeszéd szükségeségét hangsúlyozta a destabilizációval, beavatkozással, manipulációval szemben. Kiemelte, hogy Németországgal karöltve Ukrajna kérdésében a „normandiai forma” elkötelezett híve.

Záró szavaiban a francia államfő hangsúlyozta, hogy újra kell alapítani Európát.

Egy olyan Unióra van szükség véleménye szerint, amely demokratikus, kulturális és oktatási nagyhatalom, amely egyensúlyt képezni világban riválisaival szemben. Macron Robert Schumant említve az egységre, a hosszú időtávban való gondolkodásra és bátorságra buzdított.

Amint ebből a rövid összefoglalásból is kitűnik, a francia elnök nem elsősorban, és nem kizárólag a jogállamiság kérdését tette meg beszéde fő mondanivalójának.

Ennek a kérdésnek túlzott élezését annál is inkább kerülte, mert a hathónapos elnökség alatt számos területen szeretne eredményeket elérni és ehhez témáktól függően, változó összetételű szövetségesekre van szüksége, így például Magyarországra és Lengyelországra is. Az áprilisi francia elnökválasztás és a júniusi parlamenti választások szempontjából különösen is fontosnak tartja az európai sikerek felmutatását.

Megjegyzendő, hogy a választott témakörök és hangsúlyok is kifejezetten belpolitikai üzeneteket is hordoztak.

Nem véletlen, hogy a beszéd után szót kérő 40 képviselő között elsősorban a francia európai képviselőket lehetett találni, akik szokatlanul kemény hangon támadták Macron elnököt és politikáját.

Jóllehet szó került a jogállamiság témaköréről, és az előadást követő vitában nem egyszer Magyarország politikájáról, alapvetően nem indokolt kizárólag ennek a kérdésnek a hangoztatása.

A szélsőbaloldali francia képviselő provokatív, és a franciaországi belpolitikai megfontolásokat is szem előtt tartó kérdésre egyébként Macron kifejtette, hogy ugyan támogatja az uniós pénzek visszatartására alkalmas jogállamisági mechanizmust, de jelezte, hogy ezzel kapcsolatban meg kell várni az Európai Bíróság döntését. Elmondta, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás keretein belül a tagállamok előtt februárban Lengyelország, márciusban Magyarország kerül terítékre, vagyis újabb meghallgatások következnek, és a francia elnökség a párbeszéd és a meggyőzés híve lesz, és nem a szankcióké.

A szerző a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.