Hiába a nyugdíjazás, utána se ér véget a munka? Mutatjuk, mire számíthat
ElemzésekMagyarországon a nyugdíjba lépők 19,9 százaléka dolgozik. Szlovákiában és Csehországban ez az arány még a 24 százalékot is meghaladja.
Nem csak a mi régiónkat sújtja ez a trend, hanem az egész nyugati világot. Viszonylag sok idős ember veszi fel a munkát a visszavonulása után. Ilyen szempontból tipikusnak is mondható H. Murray története. A San Diego-ban élő asszony 2013-ban vonult nyugdíjba egy 50 éves karrier után. Az élete során volt producer, hollywoodi partiszervező és kaszinó vezető is.
Ahogy a benzin és az élelmiszerárak elkezdtek emelkedni, a gyógyszerkiadásai pedig meglódultak, igyekezett takarékoskodni. Kevesebbet vezetett, a hajvágások között pedig egyre több időt várt. Ám amikor már eljutott oda, hogy néhány gyógyszerét sem tudta megvenni újra munkát vállalt: 80 évesen beállt egy Costco üzletbe mintákat osztogatni.
Az eset annyira nem egyedi, hogy az Egyesült Államokban a 75 év felettieké a leggyorsabban növekvő korcsoport a munkaerőpiacon. A létszámuk 1964 óta több mint négyszeresére nőtt.
A balti államokban különösen sok az idős dolgozó
Nyugat-Európban jópár helyen, például a Benelux országokban, nagyon bőkezűek az állami nyugdíjak. Még a magas megélhetési költségeket is figyelembe veszik. "Emiatt az olyan helyeken, mint Hollandia, a szegénység szintje hirtelen visszaesik, amikor az emberek elérik a nyugdíjkorhatárt, mert a korábbi helyzettől függetlenül tisztességes jövedelemhez jutnak. Egészen más a helyzet a déli vagy a keleti országokban” – mondja Jelle Lossbroek, munkaerő-piaci kutató.
Viszont nem mindenki anyagi kényszerűségből mond le időskorára a munkamentes életről. Egy európai kutatás alapján Magyarországon, akik folytatták a karrierjüket, azoknak csupán 38 százalékát hajtották a pénzügyi problémák.A munkába álló idősek jelentős része, vagyis mintegy 44 százaléka azért „gályázik” a nyugdíjazás után is, mert szereti az állását vagy mert hiányzott a társaság.
A nyugdíjas dolgozók körében Hollandiában, Olaszországban és Dániában a legmagasabb azoknak az aránya, akik azért mondanak le a visszavonulásról, mert kedvelik a karrierjüket. Dániában ezaz érték eléri a 76 százalékot.
Néhány európai országban azoknak az aránya, akik a nyugdíjazás kezdete után is dolgoznak (2023)
Észtország |
54,9 |
Lettország |
44,2 |
Litvánia |
43,7 |
Svédország |
41,7 |
Finnország |
28,6 |
Csehország |
27,5 |
Írország |
26,3 |
Szlovákia |
24,7 |
Magyarország |
19,9 |
Bulgária |
16,7 |
Lengyelország |
13,1 |
Németország |
12,8 |
Ausztria |
12,2 |
Franciaország |
9,9 |
Luxemburg |
9,7 |
Olaszország |
9,4 |
Spanyolország |
4,9 |
Románia |
1,7 |
Forrás: Eurostat
Itthon egyébként csupán minden ötödik magyar gondolja azt, hogy nem kell majd nyugdíjasként dolgoznia – mutatott rá az OTP Nyugdíjpénztár reprezentatív felmérése. A kutatásban részt vett megkérdezettek 26 százaléka úgy vélte, hogy napi 4 órát kell majd "robotolnia", de magas volt azoknak az aránya is, akik napi 8 órás munkavégzésre számítanak nyugdíjasként.
A KSH legutolsó adatai szerint az elmúlt 10 évben megnégyszereződött az idős munkavállalók száma, 2018-hoz képest pedig jelenleg kétszerannyian, közel 115 ezren dolgoznak a 65–74 éves korosztályban.Számos európai országban már most is munkaerőhiány tapasztalható jó pár szakmában, így a cégek számára is nagy értéket jelenthet az idősebb munkavállalók megtartása – erről már a a Mannheimi Egyetem professzora, Arthur Seibold beszélt.