Most kell nagy levegőt vennie a magyar gazdaságnak! - Essősy Zsombor írása

MAG2020. szept 4.Essősy Zsombor
A rovat támogatója:

Ha az ígért 5000 milliárd forintos újabb csomag 80 százaléka reálgazdasági élénkítésként vállalati beruházásokat szolgál, sikeres lehet a járványhelyzet elleni védekezés, és az ország győztesen kerülhet ki ebből a nehéz időszakból. Egyre jobban látszik, mely cégekre érdemes építeni.

Tizenöt perc hírnév mindenkinek jár – az amerikai popkultúra egyik legnagyobb alakjának, Andy Warholnak az aranyköpése ugrott be először, amikor jött a hír: negyedóra alatt kimerült a versenyképesség-növelő támogatási program (VNT) keretéből újranyitott 18,4 milliárd forintos keret.

Várható volt, hogy aki nem lép időben, az lemarad, de ez az őrült versenyfutás mégis példa nélküli, egyúttal üzenetértékű.

Ennél nyilvánvalóbb lenyomata ugyanis nem lehet annak, hogy

bár járványhelyzet van, ebből adódóan pedig egy új típusú gazdasági válság vesz körül minket, a hazai versenyszféra egy látható rétege mégis pozitívan tekint a jövőbe. Beruház, hogy hatékonyabban termelhessen, nagyobb üzemet épít, amelyet modernebb gépekkel, berendezésekkel szerel fel. Az így megvalósuló kapacitásbővítés és technológiafejlesztés révén pedig előbb munkahelyeket tart meg, hogy aztán újabbakat teremthessen. Mindezek hatására végső soron nőnek a bérek, bővül a fogyasztás, javul a jólét.

Szó sincs persze arról, hogy kolbászból lenne a kerítés, de igenis van kikre építeni a reálgazdaságban, amit a Magyarok a Piacon Klub felmérése, az Online Klub Konzultáció (OKK) eredménye is alátámaszt.

A január-augusztusi időszakban ugyanis a válaszadó klubtagok 45 százalékának nőtt az árbevétele, 20 százalékának nem változott, s csak 35 százaléké csökkent. Ami a profitot illeti, 36 százalék ugyancsak bővülésről, 30 százalék stagnálásról számolt be az első nyolc hónapban, veszteségről pedig a fennmaradó 34 százalék vallott.

Végül a munkavállalók létszámát tekintve, az OKK-felmérés alapján minden második cég a vírusválság előtti létszámmal megy tovább, míg a megkérdezett vállalkozások negyede vett fel új embereket, ugyanennyi vált meg a meglévő dolgozók egy részétől.

Az összkép biztató, így már érthető, hogy miért kellett 15 perc után felfüggeszteni a népszerű pályázatot.

Mérleget vonva: a KKM és a HIPA közös konstrukciójának kiegészítő körében végül csak 98 vállalat adhatott be együttesen 22 milliárd forint állami támogatásra igényt, melynek segítségével 47,5 milliárd forintnyi beruházás valósulhat meg.

De mivel lényegében stopperórára volt szükség, nem nehéz kitalálni, hogy ennek a sokszorosára lett volna igény.

Pedig a támogatási programban már korábban megítéltek 151 milliárd forintnyi hazai forrást 673 cégnek, ezáltal 318 milliárd forint értékű beruházást előmozdítva.

Bizakodásra adhat okot, hogy György László, az ITM államtitkára már megelőlegezett egy újabb, 5000 milliárd forintnyi gazdasági tervet szeptember közepére.

Hatalmas összegről van szó, de nagyon nem mindegy, mire fordítják.

Ha ennek a 80 százaléka közvetlenül a versenyszférába áramlik, direkt versenyképesség-növelő támogatás formájában, az óriási lökést adhat a gazdaságnak. Ez alapján, 4000 milliárd forintnyi forrással és 50 százalékos támogatási intenzitással számolva, 8000 milliárd forint értékben indulhatnak jövőbe mutató fejlesztések a kkv-szektorban és a nagyvállalatoknál egyaránt. És a reálgazdasági élénkítés szépsége éppen abban rejlik, hogy míg egy nagy infrastrukturális csomag keretében egy jó minőségű út kiépítése 8-10 éven belül hozhat csak látható eredményeket, addig a vállalati beruházások akár fél-egy éven belül visszaköszönhetnek a gazdaság teljesítményében.

Abban nehéz lenne vitatkozni Matolcsy György jegybankelnökkel, hogy most nem a látványberuházásoknak van itt az ideje, hanem a versenyképesség növelésének kell szentelni a következő két-három évet, hogy aztán remélhetőleg 2023-tól arra is jusson állami forrás, ami a kényelmet, a komfortot szolgálja. Addig viszont nettó hatékonyságnövelés!

Fájó kimondani, de elsősorban nem azokat a cégeket kell megsegíteni, amelyek a járvány előtt sem álltak nyerésre.

Mert aki elhibázott üzleti tervvel, rossz struktúrában dolgozik, azon az állami mentőöv nem segít.

Aki viszont egy magas hozzáadott értékű, exportképes termelési modellt honosított meg, annak finanszírozást kell biztosítani, legyen az magyar tulajdonú vagy külföldi érdekeltségű, de itt működő vállalkozás. Azért is kell az előremutató beruházásokba tolni a támogatást, mert

a Kurzarbeitnak láthatóan vége, nyilván nem a turizmusban, a rendezvényszervezésben vagy a szórakoztatóiparban, de számos ágazatban már most újra munkaerőhiány van. Ide tartozik a feldolgozóipar számos al-ága és az építőipar is.

Egyedi válságkezelési út a magyar, hiszen az amerikai, a brit vagy éppen a német példával ellentétben nem vagy nemcsak a munkavállaló jut pluszpénzhez, hanem elsősorban a mögötte álló foglalkoztató.

Mivel a járvány második hulláma lényegében megérkezett, muszáj ennél a módszernél maradni, hiszen a gazdaság nem állhat le, az életképes vállalkozások forráshoz juttatásával pedig megerősödve is kijöhet Magyarország ebből a nehéz időszakból.

Megkönnyítheti a folytatást, hogy az elmúlt időszak slágerpályázatai adottak, azokat lényegében apróbb finomításokkal újra ki lehet írni. Ilyen a már említett VNT a külgazdasági tárca és a HIPA égisze alatt, az ITM-hez köthető kkv-s felhívás, ami a mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segíti, vagy a PM nagyvállalati beruházástámogatása.

Összességében elmondható, hogy nemcsak a koronavírus egészségügyi, hanem a gazdasági kezelésében is van már tapasztalat, így azoknál az eszközöknél, ahol egymásra talált a fejlesztéspolitikai kínálat és a vállalati beruházói igény, érdemes újabb köröket hirdetni.

Nincs mese, most kell nagy levegőt vennie a magyar gazdaságnak!

Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke