Működik a fenntartható kifehérítés magyar modellje – Az áfacsökkentés ellentétes a fenntarthatósággal

MAG2019. dec. 11.Domokos László
A rovat támogatója:

A magyar gazdaság dinamikus kifehérítése a korrupció elleni rendszerszintű fellépés eredményének tekinthető. Az elmúlt években végbement – európai uniós szinten is kiemelkedő – gazdaságfehérítési folyamat tiszta, fair viszonyokat teremt, tisztítja a piaci folyamatokat, javítja az adófizetési hajlandóságot és – ami talán a legfontosabb – egyfajta társadalmi szemléletváltást is mutat. A stabil áfabevétel a magyar költségvetés alapját jelenti, a munkát terhelő adók további csökkentése ugyanakkor – a fenntartható gazdasági hatása mellett – alapvető versenyképességi kérdés.

Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását. Ennek keretében a számvevőszéki ellenőrzések kiemelt fókuszterülete az állam által nyújtott közszolgáltatások fedezetét jelentő adóbevételek tervezése, illetve teljesülése. Az Alaptörvényben rögzített követelmény a közpénzekkel való felelős gazdálkodás érvényesülése. Ez a közhatalmi bevételek nyilvántartása, beszedése és ellenőrzése megfelelőségét is feltételezi, ennek érdekében az ÁSZ évente ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, vagy az állami adóhatóság adóztatási tevékenységét.

Az ellenőrzési megállapításokról szóló jelentéseken túl az ÁSZ tanulmányaival is támogatja a jól irányított állam működését. Ezekben az elemzésekben az ÁSZ elemzői nem megállapításokat tesznek, hanem összefüggésekre, hatásokra világítanak rá, felhívják a figyelmet az adott területen jelentkező dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatják az eredményeket. Az elemzésekkel az Állami Számvevőszék támogatja a Költségvetési Tanács munkáját is. Az ÁSZ legfrissebb elemzése az elmúlt években történt általános forgalmi adó (áfa) csökkentések hatását vizsgálta a fenntartható kifehérítés folyamatára.

Az áfa a legigazságosabb adónemnek tekinthető

Fontosnak tartom rögzíteni, hogy a Költségvetési Tanács tagjaként az Állami Számvevőszék elnöke – a Stabilitási törvény előírása alapján – véleményt nyilvánít a központi költségvetés tervezésével, végrehajtásával, a közpénzek egyéb módon történő felhasználásával kapcsolatos bármely kérdésről. Az általános forgalmi adó a társadalom minden gazdasági szereplőjét érinti. Legyen szó intézményről, vállalkozásról, vagy a végső fogyasztóról. Az a vállalkozás is, amely alanyi adómentességet választ, vagy amelyik nem adóköteles értékesítést, tevékenységet végez – és ezáltal nem tudja másra hárítani az áfát – szintén végső fogyasztónak minősül. Végeredményben az áfa legigazságosabb adónemnek tekinthető. Az áfacsökkentés ugyanakkor a központi költségvetésre jelentős kihatással van, hiszen adótömeg-kieséssel, bevételkieséssel kell számolni a termékek és szolgáltatások akár változatlan forgalma esetén is.

2010-től fontos adópolitikai célkitűzés volt, hogy az adókon belül egyre hangsúlyosabbá váljanak a fogyasztási típusú adók a jövedelmeket terhelő adókkal szemben, és a bonyolult, illetve túlszabályozott adózási és adóbeszedési rendszer, köztük az áfafizetés és áfabeszedés rendszere megújuljon.

Az adószerkezet átalakítására irányuló kormányzati törekvéseknek köszönhetően a fogyasztáshoz kapcsolódó adók GDP-hez viszonyított aránya 2012 óta folyamatosan növekszik.

Ezen belül az általános forgalmi adó képezi napjainkban az államháztartás legnagyobb összegű, dinamikusan növekvő bevételét. Ezen a ponton érdemes felidézni azt is, hogy 2010-ben még – az évközben bevezetett új adónemek ellenére – az adóbevételek összességében mintegy 236 milliárd forinttal maradtak el a tervezettől. A legnagyobb bevételi elmaradás akkoriban a lakosság befizetéseinél, illetve a fogyasztási típusú adóknál – például az áfánál – volt tapasztalható.

A 2011. évi zárszámadás számvevőszéki ellenőrzése is hasonló megállapításokat eredményezett: az adó és adójellegű bevételek alulteljesülésével kapcsolatban az ÁSZ többek között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kezelt adó-, járulék- és egyéb hátralékok 2268 milliárd forintot kitevő állományára, valamint annak az adóbevételek teljesülésére gyakorolt hatására hívta fel a figyelmet. A 2013. évi zárszámadás ellenőrzése már egyértelműen nyilvánvaló tette a központi költségvetés bevételi oldalának jelentős részét biztosító adóbeszedés hatékonyságának javítását célzó intézkedések szükségességét, hiszen ekkor az adó- és adójellegű bevételek összességében már mintegy 534 milliárd forinttal, 7,2 százalékkal maradtak el a tervezett előirányzathoz képest.

A fordulat 2014-től következett be, ma pedig már ott tartunk, hogy – a GDP bővülés, valamint a gazdaság fehérítését és az adóbeszedés hatékonyságának növelését célzó intézkedések együttes eredményeképp – 2018-ban a központi alrendszer összes bevétele 6,2 százalékkal – összességében mintegy 750-800 milliárd forinttal – meghaladta az előzetesen tervezettet. Mindez azt igazolja, hogy csökkenő adókulcsok mellett túlteljesülnek a tervezett adóbevételek, vagyis

működik a fenntartható kifehérítés magyar modellje.

Mit jelent a fenntartható kifehérítés?

A fenntartható kifehérítés alatt azt értjük, hogy ha nő a legálisan adózók száma, az adózás alapját képező bevallott jövedelem és a bértömeg, akkor az adóbefizetés volumene is nő, azaz „fehéredik” a gazdaság. Ha az elért fehéredéséből származó többletet az állam kisebb adókulcsok, vagy célzott kedvezmények révén az adózóknál hagyja, a gazdaság tovább fehéredhet. Fenntartható akkor lesz a folyamat, ha a bevételi többlet újabb adócsökkentésekre teremt lehetőséget, ami tovább erősíti a gazdaságfehérítési folyamatokat, az adóbefizetések volumenét.

A legdinamikusabb fehérítést érte el Magyarország néhány év alatt az EU-ban

A gazdaság kifehérítése érdekében hozott intézkedések –, mint az online pénztárgépek bekötése a kereskedelemben, és annak kiterjesztése a szolgáltató szektorban működő vállalkozásokra, majd az EKÁER bevezetése, az online számlázások életbe lépése, az adóhatósági felderítések hatékonyabbá tétele és az áfával kapcsolatos ellenőrzések számának növelése – együttes eredményeként az úgynevezett áfarés – ami a kivetett áfa és valóban a költségvetésbe beérkező általános forgalmi adó közötti különbséget jelenti – a

2013-as mintegy 22 százalékról 2018-ra 9 százalékra csökkent az Európai Statisztikai Hivatal értékelése szerint.

Mindezt oly módon sikerült elérni, hogy ezzel egyidőben több területen, illetve termékcsoport esetében áfacsökkentést történt, 2014-től több termék és szolgáltatás áfakulcsa mérséklődött. A 10 százalék alatti magyar áfarés jobb, mint az európai uniós átlag és megközelítette, gyakorlatilag el is érte Ausztria szintjét (7-8 százalék). Ez az adat önmagában egyfajta világcsúcsot jelent, de az bizonyos, hogy az Európai Unió tagállamai között a legdinamikusabb fehérítést érte el Magyarország néhány év alatt. 2012-ban az áfa-rés Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon is jóval 20 százalék felett volt.

Szlovákiában mintegy 35 százalék, Romániában pedig közel 40 százalék volt. Mostanra csak Magyarországon van 10 százalék alatt az említett országok közül. Romániában még jelenleg is 30 százalék feletti, Szlovákiában pedig 20-25 százalék közötti az áfa megfizetésének elmaradása. Látszik, hogy a magyarországi intézkedések a leghatékonyabbak az egész régióban.

A magyar gazdaság dinamikus fehéredése azért is rendkívül jelentős, mert az a korrupció elleni összehangolt és rendszerszintű fellépés eredményének tekinthető.

A fehéredés ugyanis nemcsak azt jelenti, hogy a központi költségvetésnek növekednek a bevételei. Az áfa-fehéredés alapvetően a korrupció elleni küzdelem kiemelkedő eredménye, ami tiszta, „fair” viszonyokat teremt, tisztítja a piaci folyamatokat, javítja az adófizetési hajlandóságot, és – ami talán a legfontosabb – egyfajta társadalmi szemléletváltást is mutat. Természetesen azt ki kell emelni, hogy a jogállami működés alapját az állampolgárok és a vállalkozások jogkövető magatartása adja és ebből a szempontból érezhető a pozitív irányú fejlődés.

A fogyasztói árak nem csökkentek az áfakulcsok mérséklése után

Az ÁSZ legfrissebb, december 6-án publikált elemzéséből kiderül, hogy a központi költségvetés bevételei 2014-2018. között 15 százalékkal nőttek, ezen belül az adóbevételek összességében több mint 25 százalékkal, az áfabevételek pedig mintegy 30 százalékkal növekedtek. Az adóbevételek emelkedésének hátterében egyfelől a gazdaság növekvő teljesítőképessége, a keresetek és a fogyasztás növekedése, másfelől az adóbeszedés hatékonyságának javulása és a gazdaság kifehéredésének megindulása áll.

Az elemzés kiemeli, hogy az elmúlt években az adórendszer fokozatosan tolódott el a munkát terhelő adók és járulékok felől a fogyasztást terhelő adók irányába. Ugyanakkor gazdaságfehérítési célból 2015-től több termék (tej, tojás, baromfi- és sertéshús, halhús, új lakóingatlanok) és szolgáltatás (éttermi szolgáltatás, internet-előfizetés) áfakulcsának csökkentése valósult meg. Az áfacsökkentés hátterében esetenként egészség- és szociálpolitikai, illetve az egyes ágazatok fejlesztésével összefüggő célok is álltak. Az ÁSZ elemzői egyértelműen rámutatattak arra, hogy

az elemzett termékek, illetve szolgáltatások mintegy felénél az árakban az áfateher mérséklésének hatása nem, vagy nem teljes körűen jelent meg.

Az áfacsökkentés bevezetését követően átlagárcsökkenés az internet-előfizetések, a sertéshús, baromfihús és a halhús esetében következett be rövidtávon, a tojás, tej és az új lakóingatlanok ára esetében ugyanakkor egyáltalán nem volt kimutatható. Az áfacsökkentés korlátozott hatásának hátterében az áll, hogy az árak alakulását alapvetően egyéb gazdasági és termelési tényezők, keresleti-kínálati viszonyok határozták meg. Az ÁSZ elemzői arra is felhívják a figyelmet, hogy az áfacsökkentés bevezetésének évében a baromfi- és a sertéshúsfogyasztás emelkedett jelentősen, a többi élelmiszer esetében ugyanakkor a forgalom, illetve a fogyasztás növekedése nem volt összefüggésbe hozható az áfacsökkentéssel.

Az éttermi fogyasztás áfacsökkentésének várt hatása, azaz a szektorban dolgozók bérének rendezése és a munkaerőhiány enyhítése csak korlátozottan teljesült, a nemzetgazdasági átlagkeresethez viszonyított ágazati bér alig néhány százalékkal emelkedett. Az elemzés rávilágított arra is, hogy az áfacsökkentés következtében – a termékek és szolgáltatások változatlan, vagy csökkenő forgalma esetén – adótömeg-kieséssel kell számolni a központi költségvetésben. Ennek hatását pedig csak a forgalom (felhasználás és fogyasztás) olyan mértékű növekedése tudja kompenzálni, amely alacsonyabb adókulcsok esetén is biztosítja a korábbiakkal azonos összegű adóbevételt. Az áfa csökkentése nem támogatja a fenntartható kifehérítést, illetve a fenntartható adókulcs csökkentést.

Az áfa csökkentése ellentétes a fenntarthatósággal.

Az áfa helyett a személyi jövedelemadó csökkentése a jó irány

Az elemzés által feltárt összefüggések azt mutatják, hogy az eddig megtett adókulcs-csökkentő intézkedések hatásának felmérése, illetve ezen eredmények alapján az intézkedések folytatásának alapos átgondolása szükséges a gazdaság fenntartható kifehérítése érdekében. Az elmúlt években megvalósult gazdasági folyamatok, illetve az elemzés következtetései alapján egyértelmű, hogy az áfát a lehető legnagyobb hatékonysággal be kell szedni, ahogy ez meg is történt az elmúlt években. Újabb áfakulcs csökkentés ugyanakkor rendkívül körültekintő megfontolást igényel, hiszen a számvevőszéki elemzés is alátámasztotta, hogy az áfa csökkentése a központi költségvetésnek jelentős bevételkieséssel jár, hosszú távon ugyanakkor nem jár a fogyasztói árak csökkenésével, továbbá hazai termelő vállalkozások sem profitálnak belőle. Végső soron

a kereskedelem gyakorlatilag „lenyeli” az áfacsökkentés hatását.

Az ÁSZ ellenőrzési megállapításai és az elemzési következtetései alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az áfákulcsok további csökkentése negatívan hat a fenntartható kifehérítés folyamatára, ugyanakkor a munkát terhelő adók – például a személyi jövedelemadó – további mérséklése hozzájárulhat a magyar gazdaság versenyképességének erősítéséhez, valamint fenntartható kifehérítéshez. Természetesen ez esetben is körültekintően mérlegelni szükséges a költségvetésből kieső bevételek fedezetét, ugyanakkor

a munkát terhelő adókulcsok csökkentése a fenntartható gazdasági folyamatokba való befektetést jelent.

Összegezve

A fenntartható kifehérítés európai uniós szinten is kiemelkedő mértékű beindulásához kellett a kedvező gazdasági környezet, az átalakuló adópolitika, a Nemzeti- Adó és Vámhivatal adóbeszedési hatékonyságának megerősítése, a bevezetett új digitális adóellenőrzési és adóbeszedési eszközök, valamint nem utolsó sorban a becsületesen adózó és vállalkozó magyar állampolgárok körében az adófizetési hajlandóság erősödése. Magyarország versenyképessége szempontjából alapvető jelentősége van a fenntartható kifehérítés folytatásának, ami magában foglalja a munkát, a foglalkoztatást terhelő adókulcsok csökkentését, ez a magyar növekedés katalizátora.

A szerző az Állami Számvevőszék elnöke.