Új atomerőmű épül a régiónkban - Zeöld Zsombor írása

A vállalat célja, hogy saját rézbányászati tevékenysége során az eddig használt, széntüzelésű erőművekből vételezett energiát cserélje le egy másik, fenntarthatóbb energiaforrásra.

A mostani megállapodás évi 8 millió tonnányi széndioxid-kibocsátás spórolását teszi lehetővé a tervek szerint (2019-es adatok szerint Lengyelország teljes CO₂-kibocsátása kicsivel haladta meg a 390 millió tonnát).

A tavaly szeptemberi szerződés négy SMR-modul felépítéséről szólt, melyek számát opcionálisan 12-ig bővíthetik a felek, összesen körülbelül 1GW-nyi kapacitást biztosítva a vállalatnak, s potenciálisan más lengyel ipari felhasználóknak.

Ugyan a projektnek konkrét megvalósítási konkrét megvalósítási helyszíne még nincs, azonban lokalizáció szempontjából minden valószínűség szerint a sziléziai iparvidék jön majd szóba: a terület a lengyel ipari termelés kb. egyötödét adja, a lengyelországi bányászat központja, s itt az egyik legsúlyosabb a légszennyezettség az országban.

Bármennyire is előremutatónak hangzik a projekt, egyelőre még megválaszolatlan kérdések is akadnak körülötte.

Egyes vélemények szerint az erőmű 2029-es üzembe állítása egy optimista forgatókönyvet feltételez, ugyanis ez a világon az első projekt, mely kereskedelmi célú SMR megépítéséről szól.

A technológia kipróbálásán kívül a KGHM (és egy üzleti tanácsadó cég) az amerikai vállalatnak a teljes tervezési és megvalósítási folyamatban segítséget nyújt, beleértve ebbe pl. a szabályzási, pénzügyi és szabályzási kérdéseket is. A NuScale számára a megállapodás így annak referencia volta miatt is fontos.

A lengyel fél a megállapodás aláírásával újabb fontos lépést tett, hogy bevezessék a nukleáris energiát az ország energiamixébe.

A KGHM projektjén kívül Gdańskhoz közel, a Balti-tenger partján jelöltek ki 2021 végén területet egy nagyobb, kb. 6–9 GW teljesítményű, hatreaktoros atomerőmű felépítésére.

A tavalyi évben francia oldalról folyamatosan növekvő érdeklődéssel követték Varsó nyitását a nukleáris energia felé: az EDF vezetősége többször is járt az országban, s ajánlatot is tett az erőmű felépítésére. Politikai döntés egyelőre még nincsen, azt ebben az évben tervezi a lengyel kormány meghozni.

A varsói adminisztráció vállát különböző EU-s kötelezettségek is nyomják.

Az ország a negyedik legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátó az Unióban, s miután az Európai Bizottság 2021 közepén „Fit for 55” néven javaslatot tett a kibocsátás-csökkentésre, a végleges döntés 2022 folyamán várható.

Az elmúlt időszakban Varsó elsősorban két tényezővel szemben emelte fel a szavát: az ütemezést (az EU a javaslat alapján 2030-ig szeretné minimum 55%-kal csökkenteni a károsanyag-kibocsátást) és az ETS (az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének) átalakítását kritizálta.

Pusztán a költségeket tekintve: számítások szerint a fenti célok elérésére évi 500 milliárd EUR beruházásra van szüksége az országnak.

Az ütemezéssel kapcsolatban a lengyelek feje nem csak a várható fogyasztói áremelkedés miatt fájhat: a bányászati szektorban még tavaly is több mint hetvenezren dolgoztak, s a szektor kiszámítható, a lehető legkisebb egyéb társadalmi költséggel (munkanélküliség emelkedése, kékgalléros középosztály nem kizárható elszegényedése, stb.) együtt járó átalakítási akkor is politikai cél, ha nem 2023-ban tartják a következő országgyűlési választásokat.

Varsó másik problémája a kibocsátáskereskedelmi rendszer és annak tervezett reformja: véleménye szerint a rendszer a spekulációnak ágyaz meg, melynek szintén – erős – árfelhajtó hatása van.

Ugyan 2022 januárjának közepén az a Jacek Sasin miniszterelnök-helyettes, aki a lengyel kormány részéről az SMR-aláíráson ott volt, úgy nyilatkozott, mindent megtesznek, hogy a Fit for 55 ne lépjen életbe, nem kizárható, hogy ehhez a kijelentéshez kellő óvatossággal kell hozzáállni.

Az eddigi Varsó–Brüsszel-vitákban nem egyszer fordult az elő, hogy a kezdeti kemény lengyel álláspont azért (is) oldódott fel vagy finomodott, mert az ország saját lépései, fejlesztései eredményeként kedvezőbb helyzetbe került.

A most az atomenergiával összefüggésben elindított lengyel lépések is valószínűleg ezt a célt szolgálják, azonban az ország előtt így is egy hosszú út áll – melybe nem csak az erőmű-építés, hanem pl. a villamosenergia-hálózat korszerűsítése és fejlesztése is beletartozik.

A szerző Lengyelország szakértő.