Lengyel "Villám" rakétarendszerek érkeztek Ukrajnába
MAGAz orosz–ukrán feszültségek közelmúltbeli növekedése nem hagyta válasz nélkül Lengyelországot sem. A finoman fogalmazva is terhelt lengyel–orosz történelmi tapasztalatot alapul véve külső szemlélő egy hangos és harcos varsói politikai álláspontot várt volna, az országban január végén–február elején azonban egy komplex, politikai, katonai és diplomáciai eszközöket is magában foglaló álláspont alakult ki.
A hírek alapján úgy tűnik: az egyik legfontosabb tényező a lengyel politikai elit egységének biztosítása a helyzet megítélésében.
A kezdeményezést Andrzej Duda köztársasági elnök vette át azzal, hogy az elnöki hivatal alá tartozó Nemzetbiztonsági Tanács az ukrajnai helyzettel foglalkozó ülésére az ellenzéki pártok képviselőit is meghívta.
A Nemzetbiztonsági Hivatal (BBN) vezetője, Paweł Soloch már január végén elmondta: ugyan több forgatókönyvet vizsgálnak az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatban (beleértve ebbe újabb ukrán területek orosz megszállását, illetve Ukrajna teljes orosz elfoglalását is), azonban katonák Ukrajnába küldése nem szerepel a lengyel válaszlépések között.
A többször hangoztatott lengyel érv: egyfelől tiszteletben tartják azt az ukrán álláspontot, miszerint saját országukat egy orosz támadás esetén készek saját maguk megvédeni, másfelől osztják a NATO álláspontját.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyéb módon ne tudna vagy akarna Varsó Kijevnek támogatást nyújtani, beleértve ebbe a katonai és a politikai-diplomáciai eszközöket is.
A humanitárius segítségnyújtás felvetésén túlmenően a lengyel kormány 2022 februárjában két határozatban rendelkezett arról, hogy az ukrán félnek védelmi célú katonai eszközöket és lőszert ad ingyen át a lengyel fegyveres erők készletéből – nevesítve a lengyel gyártmányú Piorun („Villám”) rövid hatótávolságú, hordozható légvédelmi rakétarendszert.
A 6,5 kilométer hatósugarú eszköz pilóta nélküli repülőeszközök, illetve maximum 4 kilométer magasan repülő eszközök ellen vethető be hatékonyan, így támadóképességet nem biztosít az ukrán félnek.Az átadandó mennyiségről adatok nem jelentek meg, azonban a lengyel hadsereg 2021 elejéig 460 rakétakilövőre és 1435 rakétára tett szert.
A rakétarendszereken kívül Varsó potenciálisan (szintén lengyel gyártmányú) 60mm-es könnyű aknavetőket, 122 és 152mm-es tüzérségi lőszert, illetve a katonák egyéni felszerelésének egyes elemeit adja át Kijevnek. A második határozat tartalmáról nyilvánosan, egyelőre, semmit nem lehet tudni.
Közben a lengyel diplomácia sem tétlenkedett, s ezen a területen szintén sikerült egységet felmutatnia a lengyel politikai elitnek – köszönhetően a köztársasági elnök aktivitásának.
Duda az elmúlt hetekben nemcsak Xi Jinping kínai pártfőtitkárral találkozott, hanem Berlinbe látogatva részt vett a Weimari Háromszög ülésén, melyet hat év kihagyás után hívtak össze. A találkozó jelentősége abban állt, hogy Olaf Scholz kancellár nemrég Washingtonban egyeztetett, Emmanuel Macron francia elnök pedig nemrég tért vissza Moszkvából, így a három politikus egymásnak közvetlenül tudott beszámolni tárgyalásaik eredményéről.
Mivel a Normandiai Formátum (Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna közötti közvetlen egyeztető fórum, mely 2014-ben jött létre) következő ülését 2022. február 10-én tartották, a berlini egyeztetésnek nem kizárható, hogy a lengyel álláspont figyelembe vétele szempontjából is volt jelentősége.
Ugyanezen a napon Zbigniew Rau külügyminiszter Kijevbe látogatott. A lengyel diplomácia célja, hogy a jelenlegi helyzetben a konfliktus rendezésébe az EBESZ-t is bevonja (a szervezet elnökségét jelen pillanatban Varsó tölti be). Ugyan a szervezeten keresztül az amerikai és orosz fél közvetlenül tud egymással érintkezni, azt (még) nem lehet tisztán látni, Varsó hogyan képzeli ezt el akár saját szerepét, akár az EBESZ hatékony felhasználását.
Mindeközben a 2022. február 7-i héten elkezdődött annak az 1700 amerikai, a 82. légi szállítású hadosztály állományába tartozó katonának a Lengyelországba telepítése, akik a NATO keleti szárnyának megerősítése érdekében érkeznek az országba, a délkeleti Rzeszówban landolva. Az időzítés valószínűleg nem volt véletlen, s korrelált az orosz–belarusz hadgyakorlat elindulásával.
A szerző Lengyelország szakértő.
