Válság idején válunk pénzügyileg tudatosabbá

A Pénziránytű Alapítvány rendszeresen vizsgálja a magyar lakosság pénzügyi tudatosságát és pénzügyi ismereteit. A 2020 májusában készült országos felmérés azt mutatja, hogy

válság idején jobban odafigyelünk pénzügyeinkre, tudatosabban tervezünk, ugyanakkor konjunktúra alatt és az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy jöhetnek még szűk esztendők, és a megtakarításokra nem helyezünk elég hangsúlyt.

A pénzügyi kultúra felmérése érdekében az OECD Nemzetközi Pénzügyi Oktatási Hálózata (INFE) dolgozott ki módszertant és kérdőívet abból a célból, hogy a felméréshez csatlakozó országok eredményei összehasonlíthatóvá váljanak. A kutatási eszköztár célja továbbá, hogy megteremtse az eredmények visszamérésének lehetőségét. Magyarország a kezdetektől csatlakozott a nemzetközi programhoz, részt vett a 2010-es pilot felmérésben, majd egyike volt 2015-ben a kutatásba bevont 30 és a 2018-2019-es években zajló kutatássorozat 26 résztvevő országának.

Az OECD a pénzügyi kultúrát a következőképpen határozta meg:

„A pénzügyi kultúra a tudatosság, ismeretek, készségek, és viselkedések kombinációja, amelyekre szükség van a megalapozott pénzügyi döntések meghozatalához és végső soron az egyéni pénzügyi jólét eléréséhez.”

E definíció tehát három fő témacsoportot határoz meg a pénzügyi kultúra összetevőjeként. A 2018-as felmérés kedvező eredménye, hogy a magyar lakosság pénzügyi ismerete, tudása az OECD átlagának megfelelő, Magyarország a rangsor felső egyharmadában végzett. Pénzügyi magatartás, azaz az ismeretek alkalmazása tekintetében azonban jelentősebb elmaradás tapasztalható: a magyar adat 4,5 pont, míg az átlag 5,4 pont. Az attitűdjeinket vizsgálva ugyanakkor Magyarország átlag felett teljesít: 3,3 pontot értünk el, míg az OECD országok átlaga 3,1 pont.

A fenti adatokból kiderült, hogy

a pénzügyi kultúra fejlesztésének csak egyik alapköve a pénzügyi tudás, ezen túl az erőfeszítéseket érdemes az alapinformációk átadása mellett a képességek, a mindennapi gyakorlatban alkalmazható, használható tudás elsajátítására és a hosszú távú, nemcsak válsághelyzetben megfontolt pénzügyi tervezési magatartás kialakítására koncentrálni.

Ezt támasztják alá a 2010-2018 közötti felmérések összehasonlító adatai is: a magyar háztartások pénzügyi tudása, magatartása jellemzően nem képes ellensúlyozni, tompítani a gazdasági ciklusok hatásait. A magyar lakosság az elmúlt 10 évben tapasztalt életszínvonal-emelkedése mellett a pénzügyeit tekintve egyre kevésbé volt gondos és előrelátó.

A 2020 májusában végzett, szűkebb fókuszú, de szintén az OECD módszertanon alapuló kutatás három fő területre koncentrált.

A magyar háztartások pénzügyi stabilitása jelentős mértékben javult a két évvel ezelőtti szinthez képest: egyrészt felkészültebbé váltak váratlan kiadásokra, másrészt hosszabb ideig tudnák fedezni megélhetési költségeiket egy esetleges jövedelemkiesés esetén.

Míg 2018-ban a háztartások alig fele volt képes fedezni egy jelentősebb kiadást kölcsön vagy külső segítségkérés nélkül, addig 2020-ban ez a szám már 73 százalékra nőtt. Az elmúlt két évben megduplázódott a pénzügyeiket tudatosan tervezők aránya, amely eredményhez feltehetően hozzájárult a koronavírus által okozott anyagi bizonytalanság és a megélhetési gondok leküzdése is. Ez utóbbi esetében kedvező tendencia, hogy bár stagnált a pénzügyi problémákkal küzdők aránya, de a megoldási stratégiákban a tudatos, megtakarításokra koncentráló, az eladósodás és a pazarlás elkerülésére fókuszáló döntések kerültek előtérbe.

Az érzékelhető pozitív tendenciák tartóssá, általános gyakorlattá válásához azonban még további erőfeszítésekre van szükség. Látható, hogy a koronavírus járvány ismét előtérbe helyezte a családok pénzügyi kultúrájának fontosságát, s érdemes tudatosítani, hogy a gazdasági ciklusok sokszor előre nem látható hatásaival minden háztartásnak számolnia kell. Továbbra is fontos az alapvető ismeretek elsajátítása, az oktatási programoknak azonban a képességek fejlesztésére és a tervező magatartás kialakítására is koncentrálniuk kell.

A Pénziránytű Alapítvány komplex, az általános- és középiskolásokat, valamint tanáraikat célzó oktatási tartalmai eddig is ezeket a célokat szolgálták. A szakgimnáziumok 10. évfolyamán kötelezően megjelenő pénzügyi és vállalkozói ismeretek tantárgy keretében az Alapítvány tanulságos hétköznapi eseteket feldolgozó tankönyvéből tanulhatnak a diákok pénzügyi ismereteket.

Az Alapítvány iskolahálózatai segítségével több tízezer diákot és többezer pedagógust ért már el a korosztályok igényeire szabott játékaival, versenyeivel, pályázataival, képzésekkel.

Több mint 400.000 középiskolás diákhoz jutottak el történelem és matematika tantárgyakba integrálható, gyakorlatias pénzügyi- gazdasági tudást közvetítő munkafüzetek. Az Alapítvány a közoktatás hagyományos platformja mellett igyekszik iskolán kívül is formálni a fiatalok gondolkodásmódját. A tanárok és diákok elérésére digitális felületeket és közösségi média csatornákat hozott létre, melyeken keresztül napi szinten kaphatnak izgalmas tartalmakat a pedagógusok és a diákok.

A pénzügyi kultúra fejlesztését már iskolás korban érdemes elkezdeni - fogalmazza meg a kormány által 2017-ben elfogadott pénzügyi tudatosság fejlesztésére vonatkozó nemzeti stratégia. Az iskolarendszerű képzés során a legfogékonyabb korosztályoknál érhető el ugyanis, hogy viselkedésükben hosszabb távon rögzülő, pozitív változások történjenek, s ismereteiket fejlesztve a mindennapi életben használható pénzügyi tudásra tegyenek szert. A 2020/2021-es tanévben bevezetésre kerülő NAT kiemelten kezeli a pénzügyi tudatosság kérdéskörét, több tantárgyba integráltan jeleníti meg a pénzügyi ismeretek és képességek fejlesztésének követelményét.

Hergár Eszter a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumi elnöke, Bernáth Julianna a Pénziránytű Alapítvány oktatási igazgatója