Végre megszűnhet lemaradásunk az űriparban
MAGAzok a gazdaságok, amelyek időben felismerik a technológiai fejlődés lehetőségeit és a kompetenciáikat célzottan mozgósítják, előnyre tesznek szert. Az űrkutatás és űrtevékenység területén 2018-tól kezdődően hazánk jelentős előrelépést valósított meg, köszönhetően a célzott és következetes, ösztönző állami szemléletnek.
Régiós partnereink, az Európai Unió tagállamai, az USA, Oroszország, Kína, a feltörekvő és a fejlődő gazdaságok is évről évre növelik az űripari területre fordított kiadásaikat, amelynek indokoltságát a 2020. évi koronavírus járvány tovább erősített.
Honnan indultunk?
Magyarország űrkutatási kompetenciái régre nyúlnak vissza.
A magyar űrkutatás és űrtevékenység kezdetét Bay Zoltán híres, 75 évvel ezelőtti „holdradar” kísérletétől számítjuk.
Jelenleg 140 magyar űreszköz működik a világűrben, ami jól bizonyítja, hogy van mire építenünk.
A ma működő legrégebbi űripari vállalkozást 1981-ben alapították. Hazánk 2015-től vált az ESA teljes jogú tagjává.
2018-tól az űrtevékenységgel összefüggő feladatok kormányzati irányítása a Külgazdasági- és Külügyminisztérium hatáskörébe, miniszteri biztosi, illetve főosztályi szintre került. Az irányítás változásának és a fejlesztések szélesebb körű ösztönző támogatásának köszönhetően a KKM külképviseleti és külkapcsolati hálózatára építve jelentős fejlődésnek indult a magyar űrszektor. Lehetőség nyílt arra, hogy a velünk hasonló gazdasági erejű, fejlettségű V4 partnerekhez viszonyított relatív lemaradásunk megszűnjön és megkezdődjön a felzárkózásunk, s ennek megfelelő űrstratégia készüljön, amelyben továbbra is kiemelt jelentősége lesz a nemzetközi együttműködéseknek.
Hol tartunk és az elért eredmény mire elég?
A 2021. augusztusában elfogadott és publikált „Magyarország Űrstratégiája” című dokumentum keretbe foglalja az elérendő stratégiai célokat.
A dokumentum elkészítését több évig tartó kutatómunka előzte meg. Az állami-, a vállalati-, az akadémiai- és egyetemi szféra példaértékű együttműködése lehetővé tette a szektor részletes feltérképezését és a sokoldalúan megalapozott helyzetértékelést. A stratégiai dokumentum gazdasági implikációit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kutatócsoportja dolgozta ki, és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve további kapcsolódó szektorszintű kutatások folytak:
- mintegy 40 vállalat végez részben vagy egészben űripari tevékenységet és része az űripari beszállítói láncnak;
- a hazai űripari vállalatok átlagos életkora 20 év;
- az űrtevékenységet végző kisvállalatok átlagos árbevétele mintegy 20 százalékkal, míg a középvállalatoké 50 százalékkal magasabb, mint a nemzetgazdaságban jellemző hasonló létszámú cégek esetén;
- az űrszektor árbevételéhez való hazai vállalati hozzájárulás a nemzetgazdaságban kimutatott 51 százalékos értékhez képest a 98 százalékot is meghaladja;
- a nemzetgazdasági 74 százalékos átlaghoz képest az űrszektor munkavállalóinak több mint 90 százaléka hazai tulajdonú vállalatoknál dolgozik (főleg magasan képzett szakemberek);
- az űrtevékenységet végző vállalatok több mint háromnegyede exportál;
- a pandémia időszakában is nőtt az űrtevékenységet folytató hazai vállalatok többségének az árbevétele, ami illusztrálja a szektor válságálló képességét;
- a magyar űrszektor vállalatainak többsége fémfeldolgozási termék vagy alkatrész gyártással, tervezéssel és mérnöki tanácsadással járult hozzá a szektor teljesítményéhez - amelyben a műhold- és az ahhoz kapcsolódó komponensgyártás relevanciája nőhet a jövőben.
A külföldi és hazai tulajdonú űripari vállalatok aránya, a vállalatok száma, nettó árbevétele és a foglalkoztatottak száma szerint Magyarországon
Forrás: Magyarország Űrstratégiája, MKIK (2021) alapján
Az űripar egyedülálló, perspektivikus lehetőség a hazai hozzáadott érték növeléséhez, a beszállítói láncokban való előrelépéshez, illetve a minőségi növekedési források bővítéséhez, amely érdemben támogatja a fenntartható gazdasági növekedést és felzárkózást.
Hazánk űrszektorát jellemző háromnegyed évszázadot átívelő szakmai know how, valamint a felsőoktatásban rendelkezésre álló szakembergárda – így a hazai kutatók és tudósok tapasztalataira építeni - előnyt jelent azon országokkal szemben, ahol nincs ilyen hosszú múltra visszanyúló űrtevékenység. További előnyt jelent az országos lefedettséget biztosító területi eloszlás is, hiszen a legtöbb űripari vállalkozás vidéken, míg kisebb részük Budapesten működik, továbbá a kutatóintézetek sem kizárólag Budapesten működnek.
A COVID-19-ből kialakult válság hatása az űrszektorra
A nemzetközi tapasztalatok és az Űrstratégiához kapcsolódó – főként a koronavírus válság alatt végzett - elemző-kutató munkák sokoldalúan alátámasztják, hogy a célzott és ösztönző állami szerepvállalásra a jövőben még nagyobb szükség lesz. Az ösztönző állami szemlélet hozzájárul a magas hozzáadott értéket termelő magyar űripari ágazat fejlesztéséhez, ösztönözve a szükséges nemzetközi vállalati partnerségi környezet biztosítását is.
Fontos és célszerű feladat a nemzetközi tendenciákat is figyelembe véve áttekinteni a koronavírus válsághatásait:
- A PWC tanulmányai[1] a COVID-19 tapasztalatok alapján az űripart, mint kevésbé kitett iparágat azonosítják. Az űripari termékek és szolgáltatások sokszínűsége és felhasználhatósága következtében a szektor sokkellenállóképessége erős. A Földmegfigyelés ágazata (geostacionárius műholdak) az egyik legellenállóbb a gazdasági válságokkal szemben. A műholdas szolgáltatások iránti kereslet - beleértve a földmegfigyelést, a kommunikációt és a navigációs szolgáltatásokat is – többnyire nem változik, a világgazdaság állapotától független.
- Az űripari ágazat a válság gazdasági, társadalmi és védelmi területeket érintő nyomon követésében jelentős segítséget nyújtott (kereskedelemi, logisztikai, illetve a migrációs folyamatok pontos és gyors detektálása). A kereslet erősen nőtt az adatszolgáltatások, adatkezelések iránt.
- Egy másik, a hétköznapi emberek számára is érzékelhető pozitív hatás volt az a nagy mennyiségű űrből készített felvétel, amivel a COVID válságot a média előszeretettel mutatta be. Emlékezetes lehet például a teljesen kiürült New-York látványa az űrből. Az ágazat által nyújtott szolgáltatásokra mutatkozó igény is jelentősen nőtt.
Az űripar nemzetközi kitekintésben is tapasztalt nagyfokú válságállósága – mint már említettük - alátámasztja, hogy a hazai kompetenciák tartós, jó alapot biztosíthatnak az űrszektor közép- és hosszútávú fejlesztéséhez. A koronavírus-járvány időszakában a kormány a Gazdaságvédelmi Akciótervben a „Jövő iparágai” közé emelte az űripart, annak válságállósága és magas hozzáadott értékű gazdasági potenciálja miatt. Természetesen azt is látni kell, hogy az űripari ágazat egyszerre igényel magas szintű kutatás-fejlesztési képességeket és sorozatgyártás lehetővé tevő kompetenciákat.
A következő évek történelmi jelentőségűek lesznek hazánk számára. Az amerikai Axiom Space vállalattal együttműködve a második magyar kutatóűrhajós repülhet az űrbe, valamint műhold projekt indulhat, miközben a hazai űripari ökoszisztéma is dinamikusan fejlődik.
A nemzetközi tapasztalatok is megerősítik, hogy az űrszektor fejlesztése nemzetgazdasági és szuverenitási előnnyel jár.
Dr. Ferencz Orsolya: A KKM Űrkutatásért és Űrtevékenységért felelős miniszteri biztosa, az ELTE tudományos főmunkatársa
Dr. Parragh Bianka: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa, az NKE Űrgazdasági és Nemzetgazdasági Versenyképesség Kutatócsoportjának vezetője
[1] Price Waterhouse Coopers: Resilience of the Space Sector to the COVID-19 Crisis, 2020 és Price Waterhouse Coopers: Insights from Space: Assessing Impacts of the Covid-19 Crisis The role of space data in assessing the industrial and environmental impacts of the Covid-19 crisis alapján
A címlapfotó forrása: NKE, Szilágyi Dénes
