Viszik a véralvadásgátlót, mint a cukort - Ez a szakemberek véleménye
ÉletmódMegugrott a kereslet a különféle véralvadásgátló szerek iránt a patikákban az utóbbi hetekben, különösen, amióta az európai gyógyszerfelügyelet is kimondta: lehet, hogy az AstraZeneca vakcinája okozott vérrögképződést egyeseknél. A Janssen oltóanyagánál is felvetődött ez a probléma, azzal viszont még itthon sem oltanak.
Egyértelműen nemmel válaszolt egy minapi webináriumon három professzor is arra a kérdésre, hogy kell-e véralvadásgátlót, vagy legalább aszpirint szednie annak, akit az AstraZeneca vakcinájával oltanak. Merkely Béla kardiológus, Jakab Ferenc virológus és Szekanecz Miklós immunológus is indokolatlannak tartja, hogy bárki bármilyen véghigítót szedjen azért, hogy azzal elkerülje az egyébként nagyon ritka oltási mellékhatásként jelentkező vérrögképződést és trombózist.
Úgy tűnik azonban, hogy sokkal kevesebbekhez jutnak el ezek az információk, mint az AstraZeneca vagy most a Janssen ilyen jellegű kockázataival kapcsolatos híradások. A patikákban ugyanis egyre keresettebbek a vérhigító készítmények, azok is, amelyeket csak vényre lehet kiváltani, tehát, amelyeket nyilvánvalóan orvos rendelt.
Ez utóbbinak természetesen lehet az a magyarázata, hogy
a koronavírus-fertőzés okozta trombózis kockázatának kivédésére rendelik el véralvadásgátló szedését a háziorvosok, de a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, Hankó Zoltán saját tapasztalata is az, hogy ezeket sokkal inkább oltásokhoz kapcsolódóan írják fel.
Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének elnöke tökéletesen indokolatlannak tartja, hogy bármelyik koronavírus-oltáshoz kapcsolódóan, megelőzés céljából bárkinek vérhigítót rendeljenek a kollégái.
Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája szerint Covid-fertőzésben egyértelműen indokolt a véralvadásgátló terápia, amellyel elkerülhető a kis erekben, a kapillárisokban az alvadás, így a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia. Különösen akkor, ha öröklött a hajlam a trombózisra.
Esetleges oltási szövődményként fellépő trombózis és/vagy vérlemezkehiány kivédésére azonban csak a rizikócsoportokban fontos vérhigítót adni, tehát azoknál akik már átestek trombózison, vagy akiknek a családjában fordult elő ilyen.
A professzor szerint azoknál, akik olyan védőoltást kapnak, tehát AstraZenecát vagy majd Janssent, amelyeknél felvetődött a fokozott véralvadás okozta állapotok kialakulásának veszélye, javallott az oltás után két nappal egy úgynevezett D-Dimer vizsgálatot kérni a háziorvostól, és ha ez emelkedett értéket mutat, akkor az illető kaphat kis molekulatömegű heparint.
A tüdőembólia vagy a trombózis Blaskó György szavai szerint aszpirinnel nem előzhető meg, az ugyanis a vérlemezkék összetapadását és ezzel az infarktusokhoz vezető „dugó” kialakulást gátolja.
Annak pedig, hogy bárki mindenféle orvosi vizsgálat és javaslat nélkül véralvadásgátlót szedjen, a professzor szerint nincs értelme, már csak azért sem, mert még az említett oltásoknál is nagyon kevés szövődményes eset volt.
„Bármelyik koronavírus elleni védőoltás sokkal jobb, mint maga a betegség” – hangsúlyozta Blaskó György.
