Katásként meglepő levelet kapott a NAV-tól? Most megtudhatja miért

„Katásként egy év alatt 12 hónap helyett csak 7 havi szolgálati időt szerez. Fontolja meg a magasabb összegű tételes adó fizetését, hogy ne veszítsen a nyugdíjából!” – így kezdődik az a levél, amelyet több katás is megkapott a napokban. Mint a NAV-tól megtudtuk: a hivatal szeretne változtatni a kommunikációján. Az ügyfeleknek ezentúl új szemléletű tájékoztató leveleket is fognak küldeni, a főállású kisadózók részére küldött tájékoztatólevél az új típusú, személyre szabott kommunikáció egyik példája.

A NAV közleményében továbbá azt írja:

kutatások igazolják, hogy az emberek nagy része élete aktív szakaszában nem gondol nyugdíjas éveire, döntéseikor ezt a szempontot figyelmen kívül hagyja. Igaz ez arra is, ha valaki vállalkozásba kezd, általában a kevesebb adminisztrációs teherrel és alacsonyabb adókötelezettséggel járó adózási módszereket részesíti előnyben.

Napjainkban az egyéni vállalkozók körében a legnépszerűbb adózási forma a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata), hiszen az alacsony összegű havi tételes adó kiváltja az egyéni vállalkozóknál felmerülő közterheket (személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, járulékok).

Érdemes azonban tisztában lenni ennek az adózási formának a társadalombiztosítási ellátásokra gyakorolt hatásával is, nevezetesen a havi 50 ezer forint tételes adó megfizetése következtében a kisadózók alacsonyabb összegű ellátásokra számíthatnak – írja a NAV.

Mint írják: ami a konkrét témát illeti, érdemes tudni azt, hogy a nyugdíj megállapítása szempontjából elkülönül a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő számításának, és a nyugdíj összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő számításának a módja.

Ez azt jelenti, hogy aki 40 éven át főállású kisadózóként 50 ezer forint tételes adót fizet havonta, az valóban 40 év szolgálati időt szerez a nyugdíjjogosultság megállapításának szempontjából, de ellátásának összegét a minimálbérnél (jelenleg havi 149 000 forint) alacsonyabb ellátási alap (jelenleg havi 94 400 forint, 2019. július 1-től havi 98 100 forint) következtében jóval alacsonyabb összegben fogják megállapítani.

A főállású kisadózónál figyelembe vehető havi 94 400, illetve 98.100 forintos ellátási alap alacsonyabb a minimálbérnél (2019-ben annak 63,4, illetve 65,8 százaléka), így a nyugdíj összegének kiszámításakor a szolgálati időt is – ellentétben a jogosultsághoz szükséges időszak meghatározásával – csak ilyen arányban veszik figyelembe. Ezek az információk a Magyar Államkincstárnak a levelekben is linkelt tájékoztatójában is megtalálhatók.

Ha a levél hatására a kisadózó egyéni vállalkozó a havi 75 ezer forint tételes adó fizetése mellett dönt, akkor elkerülheti ezeket a hátrányokat, tekintettel arra, hogy a magasabb összegű tételes adó fizetése esetén az ellátási alap (158 400 forint, 2019. július 1-től 164 000 forint) meghaladja a minimálbért – szögezte le megkeresésünkre a NAV.

Hangsúyozták, hogy a tájékoztatóleveleknek nem az a célja, hogy a magasabb összegű kata révén növekedjen a költségvetés bevétele. A NAV sokkal inkább igyekszik minden szükséges információt megadni a főállású kisadózó egyéni vállalkozóknak ahhoz, hogy eldönthessék, vállalják-e a magasabb összegű tételes adó megfizetését a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások – mint például a táppénz, nyugdíj – eléréséhez. Tekintve, hogy ez az adózók személyes döntésén múlik, a leveleket a NAV közvetlenül a kisadózóknak, és nem az adóügyeiket intéző könyvelőknek küldte meg. Ugyanakkor a könyvelői, adótanácsadói munkába kétségtelenül beletartozik az ügyfelek korrekt felvilágosítása lehetőségeikről. Nem a könyvelőnek kell ugyanis döntenie, mi a jó az ügyfélnek, hanem vázolva az egyes opciókat, azok előnyét és hátrányát, az ügyfélre kell bízni a döntést. Azokat az ügyfeleket, akik megkapták ezt a tájékoztatást könyvelőjüktől, adótanácsadójuktól, nyilvánvalóan már nem érte váratlanul a NAV levele. – emeli ki az adóhivatal.