Most figyeljenek a KATA-adózók

NAV Infotár2019. feb 21.BGA

Az adózási újdonságok közé tartozik, hogy a 2018. évre már az egyéni vállalkozók részére is készül adóbevallási tervezet, melynek felhasználásával teljesíthetik kötelezettségüket – mondta a Növekedés.hu-nak a Saldo Adótanácsadó Igazgatóság igazgatója. A precizitás a bevallásnál azonban elengedhetetlen.

A magánszemélynek, a bevallási kötelezettség alá eső jövedelmét be kell vallania. A bevallási kötelezettségének évente egyszer kell eleget tennie, amit kizárólag csak önadózással teljesíthet. Önadózás keretén belül az önállóan benyújtott 18SZJA jelű nyomtatványon vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által elkészített adóbevallási tervezet elfogadásával vagy kiegészítésével és beküldésével teljesíthetik. Ez azt jelenti, hogy a magánszemélyek nem kizárólag önállóan benyújtott bevallással készíthetik el a személyi jövedelemadó-bevallásukat, hanem a NAV 2019-ban is – az előző évekhez hasonlóan - elkészíti a magánszemélyek adóbevallási tervezetét, külön erre irányuló kérelem nélkül.


Újdonság 2019-ben, hogy 2018. évre már az egyéni vállalkozók részére is készül adóbevallási tervezet, melynek felhasználásával teljesíthetik bevallási kötelezettségüket.
A KATA-s adóalanyok bevallási határideje 2019. február 25. (18KATA nyomtatványon). Ez a határidő vonatkozik minden KATA adóalanyra, függetlenül attól, hogy egyéni vállalkozó, vagy társas vállalkozásról legyen szó.

Amennyiben az egyéni vállalkozó KATA adóalany, akkor a KATA-t február 25.-éig kell bevallani, míg a személyi jövedelemadót május 20.-áig. Ettől az évtől minden magánszemélynek május 20.-éig kell teljesíteni a személyi jövedelamadó bevallását, tehát elválik a két adónem bevallási határideje.

A NAV az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyek, a mezőgazdasági őstermelők és az egyéni vállalkozók részére abban az esetben készít adóbevallási tervezetet, ha az adóhatóság nyilvántartásában foglalt, a munkáltatók, kifizetők által benyújtott bevallások, adatszolgáltatások adatai szerint ezen magánszemélyek az adóévben bevételt, jövedelmet szereztek.
Szintén határidővel kapcsolatos, hogy az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek 2019. március 15. napjától tekinthetik meg az adóbevallási tervezetet a www.nav.gov.hu és a www.magyarorszag.hu honlapokon. Az ügyfélkapuval nem rendelkezők 2019. március 18-áig kérhetik a NAV-tól az adóbevallási tervezet papír alapon, vagy postai úton történő megküldését.

A bevallási tervezet azokat az adatoknak az összessége, amelyet a munkáltató, a kifizető egy-egy magánszemélyről év közben bevallott az adóhatóság részére – mondta lapunknak a Saldo Zrt. Adótanácsadó Igazgatóság igazgatója. Mint Kökényesiné Pintér Ilona fogalmazott, így az egyfajta ajánlásnak tekinthető, amely segítségül szolgálhat az adóbevallási kötelezettség teljesítéséhez, felhasználható az adóbevallás elkészítéséhez, de nem minősül olyan dokumentumnak, amely minden esetben teljes körűen tartalmazza az összes bevallandó adatot. Ezért többféle olyan információ kimaradhat a bevallási tervezetből, amelyről az adóhivatalnak nincs tudomása.

Milyen esetben kell kiemelt figyelmet fordítani a bevallási tervezetre?

Amennyiben a magánszemélynek olyan jövedelme keletkezett az adóévben, amely nem kifizetőtől származik, akkor azt a bevallási tervezet nem tartalmazza (tartalmazhatja). Számos ilyen eset lehetséges, amelyből néhányat ki is emelt szakértőnk.

Egyik leggyakoribb formája az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem, amennyiben a bérbeadás nem kifizető részére történt. Például, ha magánszemély vagy külföldi személy részére történt az ingatlan bérbeadása. Ebben az esetben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelemmel, és annak adójával ki kell egészíteni a bevallási tervezetet.

Az előzőhöz hasonlóan szintén ki kell egészíteni a bevallási tervezetet, ha a magánszemély 2018-ban olyan ingatlant értékesített, amelyet 2014, és 2018 között szerzett meg, és az értékesítéskor jövedelme keletkezett. Jövedelem kiszámításakor az ingatlan eladási árából (bevételből) le lehet vonni a szerzési értéket, az értéknövelő beruházást, a hirdetési, közvetítői költséget. A bevallási tervezetet az előzőekhez hasonlóan ki kell egészíteni a magánszemély külföldről származó jövedelmével is, amennyiben az Magyarországon adóbevallási kötelezettség alá eső esik.
Érdemes ellenőrizni a különböző kedvezményeket is, mert a bevallási tervezet csak a kifizetők, munkáltatók által bevallott adatokat tartalmazza. A családi adóalap és az első házasok kedvezményére jogosultaknál célszerű minden esetben ellenőrizni a NAV által összeállított tervezetben található adatokat, összegeket.

A családi kedvezményt például – a munkáltatónak, kifizetőnek tett nyilatkozatban már év közben az adóelőleg levonásakor is - meg lehet osztani a házastárssal vagy a gyerekek másik eltartójával, azonban az arra jogosult magánszemélyek az év közben tett nyilatkozattól év végén – az adóbevallásban, illetve a bevallási tervezet kiegészítésében – ettől eltérhetnek, másként is megoszthatják a kedvezményt.

Az is előfordulhat, hogy a családi, és az első házasoknak járó adóalap kedvezmény összegét a munkáltató, kifizető év közben nem vette figyelembe (a magánszemély nem kérte), s ezáltal az végül kimaradhat az adóbevallási tervezetből.


A tervezetet ki kell egészítenie például azoknak, akik tavaly több önkéntes pénztárba is fizettek, mivel nekik el kell dönteniük, hogy az adókedvezmény összegét mely pénztárba utalja át az adóhatóság. Túlfizetés, visszajáró adó esetén pedig – amennyiben az adózó az összeg kiutalását kéri – ki kell tölteni, hogy a visszajáró adó összegét az adózó hová, milyen bankszámlaszámra vagy címre kéri visszautalni.

Különös figyelmet kell fordítani a súlyosan fogyatékosok adókedvezményére mind az adóbevallási tervezet jóváhagyásakor, mind a 18SZJA bevallás elkészítésekor, merthogy 2019-től – az elévülésre visszamenőlegesen - a személyi adókedvezményre (súlyosan fogyatékos adókedvezményre) jogosultak köre kibővült.

A módosítása kapcsán 2019. évtől az endometriózis, az emlő, a méhnyak, a petefészek és a férfi nemi szervek daganatos megbetegedéseiben szenvedő személyek is érvényesíthetnek személyi adókedvezményt. A személyi kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély rendelkezzen olyan igazolással, melyet szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve az általuk készített dokumentumok alapján a háziorvos állít ki. Amennyiben a munkavállaló év közben nem érvényesített ilyen címen adókedvezményt, úgy azt az adóbevallási tervezetben, illetve a 18SZJA bevallásban megteheti. Az adókedvezmény havi összege 2018-ban 6.900 forint, évi 82.800 forint.
Abban az esetben, ha minden megegyezik, és a magánszemély egyetért a NAV által elkészített adóbevallási tervezettel, akkor nincs további teendője. Az adóbevallási tervezet minden további adminisztráció nélkül, automatikusan hivatalos adóbevallássá válik 2019. május 20. után még akkor is, ha azt a magánszemély az ügyfélkapun keresztül nem hagyja jóvá.

Mikor kell az adóbevallási tervezetet módosítani, kiegészíteni?

A NAV által elkészített adóbevallási tervezet a magánszemélyek többségénél tehát május 20-án bevallássá válik abban az esetben is, ha azt a magánszemély nem egészíti ki, de akkor is, ha azt meg sem tekinti.

A bevallási tervezetet azonban ki kell egészíteni, jóvá kell hagyni az adózónak, ha:
– mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységéből adóköteles bevétele származott, kivéve, ha e bevételből nem kellett jövedelmet megállapítani s ezért ezzel összefüggésben bevallási kötelezettség nem terheli;
– Áfa fizetésre kötelezett magánszemély;
– egyéni vállalkozó;
– fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott;
– a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett adóelőleg-nyilatkozatában tételes költség levonását kérte,
– csereügyletből származó jövedelmet szerzett;
– az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti-bírság fizetésére köteles;
– nem kifizetőtől származó vagy egyébként olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben az adó vagy az adóelőleg megállapítására maga köteles;
– a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában jogosult;
– jövedelme külföldről származott, vagy külföldön (is) adóztatható;
– ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet szerzett, ha a jövedelmet nem vagy nem kizárólag kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató igazolása alapján állapítja meg;
– a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el;
– valamely bevételével összefüggésben egészségügyi hozzájárulásra előleg-fizetési kötelezettsége keletkezett;
– adóját e törvény külön rendelkezése szerint adóbevallásában kell (lehet) megállapítani.

Mindazonáltal az egyéni vállalkozók, a mezőgazdasági őstermelők és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek esetében is elkészíti a bevallási tervezetet a NAV, de az számukra a törvény előírja, hogy azt ki kell egészíteni, jóvá kell hagyni. Ellenkező esetben a NAV által készített tervezet a bevallási határidőt követően nem válik automatikusan érvényes személyijövedelemadó-bevallássá.
Egyéni vállalkozó, őstermelő esetében azonban az e tevékenységekből származó adókötelezettség levezetése igen nagy szakértelmet feltételez, így célszerűbb önadózással a 18SZJA bevallás önadózással történő elkészítése, szemben az adóbevallási tervezet kiegészítésével.

Összegezve elmondható a szakértő szerint, hogy a bevallási tervezettel egyszerűsödik a személyi jövedelemadó bevallása, azonban bizonyos jövedelemtípusok, élethelyzetek esetében a tervezet igen körültekintő kiegészítésére van szükség, ugyanis az adóbevallási tervezet május 20-a után önadózássá válik, és az abban mutatkozó adóhiányért a magánszemély felel.