ÁSZ elnök: A minőségi növekedést kell elősegíteni

Pénzügy2023. szept. 21.Dajkó Ferenc Dániel

Miért futott fel ilyen magasra az infláció? Mit okozott a termelékenység emelkedésénél gyorsabb reálbér növekedés? Milyen okból van saját tőkéje a jegybanknak? Vissza kell pótolni az MNB veszteségét? Nem naptári évre kellene számítani a költségvetést? Milyen irányba fejlődik az ÁSZ? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke a 61. Közgazdász Vándorgyűlés Nyitó Plenáris ülésén.

Termelékenység és infláció

Napjaink legfontosabb kérdése az infláció. De nem szabad csak az elmúlt 1-2 évet vizsgálni, ehelyett egy sokkal hosszabb időszakra érdemes visszatekinteni – fogalmazott Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság 61. Közgazdász Vándorgyűlésén Egerben.

Az élelmiszeriparban alacsony a munkaerő termelékenység, ami miatt magas az élelmiszerinfláció. De amennyiben ez igaz az élelmiszeriparra, akkor más iparágakra is igaz lehet.

Így az infláció elszabadulásának az egyik oka a termelékenység nem elég gyors növekedése.

A termelékenység és a GDP növekedése jelentősen elmaradt a reálbérek növekedésétől.

Egy nagyon feszes munkaerőpiac volt jellemző Magyarországon, aminek örültünk, de ezt a mostani infláció szele elfújta.

Hozzátette, a gazdasági teljesítmény mérésekor érdemes lenne a GDP növekedés mellett a GDP növekedés összetételére, minőségére gondolni.

Fontos lenne, ha a kormánynak megfelelő stratégiája lenne arra, hogy a hazánkba érkező beruházásokat milyen módon, milyen irányban támogatja, hogy olyan ágazatok települjenek hazánkba amelyekkel a minőségi növekedést segítik elő.

Szintén érdemes elgondolkodni az inflációs várakozások menedzselésén. Amennyiben egész Magyarország attól hangos, hogy minden összeomlik az infláció miatt, az önbeteljesítő jóslattá válhat. Épp ezért óvatosnak kell lenni az inflációval kapcsolatos kijelentésekkel, hiszen az a bértárgyalásoktól, az áremeléseken keresztül számos folyamatra hatással lehete.

Jegybanki veszteségtérítés

Szót ejtett a Magyar Nemzeti Bank veszteségének a kezeléséről is. Még idén decemberben döntést kell hoznia a Költségvetési Tanácsnak arról, hogy jövőre mi a jegybank veszteségtérítésének a szükséges mértéke.

Ehhez meg kell vizsgálni, mi a jegybanki tőke szerepe. Erre nehéz válaszolni, de a legvalószínűbb, hogy a jegybanki tőke léte történelmi okokra vezethető vissza, hiszen a központi bankok rendre kereskedelmi bankokból alakultak. Ám abban az értelemben nincs szüksége a jegybanknak tőkére, mint a kereskedelmi bankoknak. Sokan úgy vélik ez a jegybanki függetlenség kulcsa, ám ez egyszerre alátámasztható és megcáfolható.

Felmerült, hogy a jegybank jövőbeni eredményeiből pótolják vissza középtávon a hiányt. Az elmúlt évek nyereség adatai alapján azonban a 2000 milliárd veszteség jegybanki eredményekből való visszatöltése vélhetően nem lehetséges.

Azzal, hogy a jegybank szigorít egyik oldalról likviditást von ki a rendszerből, másik irányból viszont jelentős mennyiségű kamatot tol ki a gazdaságba. Régen ennek kezelésére alkothatták meg a jegybanki veszteségtérítést, hiszen így a költségvetésből vissza kellett tenni a pénzt a jegybankba, de ez csak akkor működik, ha már a következő évben visszatérítik a jegybanki veszteséget és nem tolják azt el több évig.

Összességében ez egy nehéz helyzet, megalapozott döntéseket kell hozni.

Költségvetés

Az Állami Számvevőszék igazodik, és hozzájárul a költségvetési stabilitáshoz. Átalakult a gazdálkodás, az év folyamán takarékoskodnak a költségvetéssel és év végén már úgy költenek, hogy látják milyen lehet a költségvetés helyzete az egész évre nézve. Emiatt kissé farnehéz lett a költségvetés.

A költségvetés túlzottan naptári években dolgozik. Egyszerűbb lenne, ha több éves csúszó átlagban gondolkoznának, ám ezt a Maastrichti Szerződés most nem engedi.

Áttérünk az adatalapú működésre

Minden tavaly bejelentett szervezeti változást végrehajtottak, így kompetencia alapú lett a szervezet személyi összetétele. Ez hatékonyabb, jobb működést tesz lehetőve. Fontosabb szerepet kapott a támogató jelleg.

Hibákat keresünk, de az a célunk, hogy segítsünk ezek kijavításában

- fogalmazott.

Sokkal nagyobb hozzáadott értéket káépviselünk, ha hozzáadott érték alapján választjuk ki a vizsgált intézményeket. 

Áttérünk az adatalapú működésre és egy nagy adatbázist építünk. 

Leginkább egy állami pénzügyi felügyeletté szeretnénk alakítani az ÁSZ-t

- húzta alá.

Bevezettük a rapid vizsgálatokat. Ezekkel kockázatokat detektálunk, és gyors eljárást folytatunk le egy egy tranzakció kapcsán. Ezek alapján viszont álatlánosabb kockázatkezelési megállapításokat is lehet tenni - ismertette.