Matolcsy: Ámítás, köd és megtévesztés helyett a valóságot kell látni

Az 1970-es évtized inflációs karakterével rokon vonásokat mutat, visszatért a 70-es évtized inflációs karaktere. Az infláció megeszi a növekedést, nem lehet választani, először az inflációt kell leszorítani, és utána lehet növekedés - fogalmazott Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a 61. Közgazdász Vándorgyűlésen Egerben.

Nyitóbeszédében kiemelte: 2020 őszén az MNB néhány más jegybankkal együtt jelezte előre, hogy az 1970-es évek inflációs évtizede visszatérhet.

Mint mondta, 2020 végén az MNB jelezte az infláció visszatérését, és 2021 tavaszán pedig azt, hogy az infláció tartós lesz. Egyedül maradt az MNB, a kormány elfelejtette bevezetni azokat az intézkedéseket, amiket majd másfél év után megtalált. Hangsúlyozta:

az MNB a fékre, a kormány a gázra lépett. a kormány az inflációt érdemben növelő intézkedéseket hozott a magas államháztartási deficit növelésével, és az ársapkákkal a tűzre olajat öntött.

2022 októberében az MNB vészhelyzeti programot vezetett be, a pénzügyi piacok stabilitásának megőrzésére, 2023 elején a kormány csatlakozott az MNB infláció elleni küzdelméhez, és a Gazdasági Versenyhivatal is megkezdte a fellépést is a drágulás ellen.

- Önmagában az ársapkák 3-4 százalékkal növelték az inflációt. Kalandor gazdaságpolitika zajlott, melyben mindenki veszített, és a növekedés megállt. az elmúlt száz évből a tapasztalatunk az, hogy a magas infláció ellehetetleníti a növekedést minden esetben - mondta.

Mint fogalmazott, az európai inflációs bajnok nem nyerő pozícióját foglalhattuk el, aminek növekedési ára van. Négy negyedév gazdasági visszaesése tükrözi a magas inflációt, amely sokáig tart, valamint a leghosszabb árnyékot veti.

Az idei második negyedéves inflációnál jól látni, mekkora a különbség a régió államokban tapasztalható inflációs rátáktól - tette hozzá Matolcsy György.

Kiemelte: az ársapkák növelték az inflációt, az árstopok a piacok torzulását hozták, és a kisebb verseny is növelte az árakat.

Hangsúlyozta: versenyképességi fordulatra van szükség, mert minél alacsonyabb a versenyképesség a gazdaságban, annál nagyobbat üt rajta a magas infláció. Nálunk a legalacsonyabb az élelmiszeripar versenyképessége az Unióban Bulgária után.

Az inflációs sokk mélyén meghúzódik a gazdasági és pénzügyi függés: 2014-től nőtt a külső függés, márpedig mindig a belső erőforrásokban van a megoldás.

- A folyó fizetési mérleg egyenleg növekedésének nagy részét az energiaárak mérséklődése és a belső kereslet csökkenése áll, vagyis nem a versenyképesség javulása - szögezte le.

Tudatában kell lenni annak, hogy Magyarország kockázati megítélése nem jó, a pénzügyi és gazdasági sebezhetőségünk magas. Magyarország az árfolyamválság küszöbén volt tavaly - tette hozzá.

Kifejtette: az uniós növekedési rangsorban elkerülhető lett volna a felzárkózás leállása:ha a régiós átlagot hoztuk volna, akkor 0,3 százalékos GDP növekedésről számolhattunk volna be.

A többletinfláció a költségvetésnek sem jó, a magas infláció kamatcsapdába zárja a költségvetést. Idén a GDP arányos kamatkiadás megduplázódik, kamatcsapda alakulhat ki.

Tévút, hogy hét év alatt meg lehetne duplázni a GDP-t, a külső környezetünk nem lesz könnyebb, a viharos időkben körültekintő, óvatos gazdaságpolitikára, és óvatos, fokozatos és adatvezérelt monetáris politikával.

- fogalmazott a jegybank elnöke.

Mint fogalmazott, "le kell vonni a tanulságot mindenkinek, a kormánynak, a jegybanknak és a piaci szereplőknek is".

Csak akkor sikeres egy ország, ha a kormánya és a jegybank együttműködik. Az infláció a legtöbbet a legszegényebbektől veszi el – húzta alá Matolcsy György.

- A geopolitikai feszültségek, a hidegháborús veszély kockázata, a blokkosodási veszélyek közepette az energia és nyersanyagárak volatilissá váltak, ami komoly fejfájást okoz egy olyan kis nyitott országnak, mint Magyarország – mondta bevezetőjében Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnöke a 61. vándorgyűlés megnyitóján Egerben.

Mint mondta, a magas infláció a fenti külső okokra vezethető vissza, de nem elhanyagolhatóak a belső tényezők sem. Csökkenő reálbérek, recesszió, visszaeső kereslet – ezekre a kérdésekre is keresi a választ a vándorgyűlés, ezeket a javaslatokat le tudjuk tenni a döntéshozók asztalára. a cél, hogy a fenntartható felzárkózást folytathassuk – húzta alá Pleschinger Gyula.