Csökken a jegybanki inflációs cél, szünetel a kamatvágás, de erősödik a forint
PénzügyMiközben a jegybank 2028. januári hatállyal csökkenti középtávú inflációs célját, addig a várakozásoknak megfelelően 5,5 százalékon tartotta az alapkamatot, ezzel lezárva a kamatcsökkentési ciklust.
Új korszak kezdődik a monetáris politikában
Varga Mihály, az MNB elnöke sajtótájékoztatót tartott a Monetáris Tanács kamatdöntése után. A tájékoztató legfontosabb mérföldköve a középtávú inflációs cél felülvizsgálatának lezárása volt. A jegybank elnöke közölte: az MNB 2027 januárjától hivatalosan is alacsonyabb inflációs célt határoz meg. A strukturális szigorítást a jegybank vezetése szerint az teszi lehetővé, hogy a gazdasági szereplők inflációs várakozásai tartósan mérséklődtek az elmúlt időszakban. A döntés hátteréről szóló részletes elemzést az MNB honlapján, hivatalos közleményében is közzétette a nyilvánosság számára.
- Új inflációs cél: az MNB 2001 óta érvényben lévő 3 százalékos inflációs célját 2028-tól kezdődően 2,5 százalékra csökkenti.
- Kevesebb kamatdöntés: 2027-től a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az eddigi 12 helyett évente már csak nyolc kamatdöntő ülést tart a Monetáris Tanács.
Szünet a kamatcsökkentési ciklusban
Több hónapnyi folyamatos lazítás után a jegybank döntéshozói a kivárás mellett határoztak. Az irányadó ráta 5,50 százalékon maradt, ami a nyári kamatvágási sorozat végét jelenti. Az elnök hangsúlyozta, hogy a nemzetközi piaci környezet, a hazai költségvetési folyamatok, valamint a devizapiaci stabilitás megőrzése jelenleg egyaránt fokozott óvatosságot indokolnak.
Üzenet a kormánynak
Varga Mihály beszédében külön hangsúlyozta a fiskális és a monetáris politika közötti egyensúly fontosságát. Kijelentette, hogy a jegybank teljes mértékben elkötelezett az árstabilitás mellett, ehhez azonban elengedhetetlen a költségvetési fegyelem szigorú megtartása is. Ez akár üzenet is lehet a kormánynak, jelezve, hogy a kiadásokat kordában kell tartani a gazdasági stabilitás érdekében.
Reálgazdasági folyamatok
Folytatódott az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom bővülése. A GDP-t idén a lakossági fogyasztás, az érkező uniós források pedig lendíthetnek a gazdasági növekedésen. Munkaerőpiaci folyamatok: a ráta továbbra is alacsony, értéke 4,6 százalék volt, közben élénk a reálkeresetek növekedése. A folyó fizetési mérleg jövőre fordulhat enyhe többletbe. A növekedési kilátások így alakulnak: 2026-ban 1,8 százalék, 2027-ben 2,9 százalék, 2028-ban pedig 2,8 százalék lehet a GDP-bővülés üteme.
Idén 1,8 százalékos lesz az infláció, míg jövőre várhatóan 3,1.
Beindult a forint. Az euróval szembeni forint árfolyama a sajtótájékoztató alatt a 360-as szint alá is bekukucskált, amire már rég volt volt példa - a nyár közepén.