Hozzá kell szoknunk a 400 feletti euróhoz?
PénzügyA közel-keleti válság miatti bizonytalanság nyomán a forint-euró árfolyam a 400-as szint felett maradt, ami csak egy-két százalékos gyengülést jelentett, de lélektani határt vitt át a jegyzés.
A közép-keleti válság kiéleződése, egy Izrael-Irán közötti esetleges háború kitörésének és az olaj drágulásának veszélye - egy hét alatt 9,5 százalékkal ment fel az olaj ára - ismét a 400 feletti tartományba gyengítette a forintot, emellett a megjelent gazdasági hírek sem túl rózsásak.
Az infláció ugyan 3,4 százalékra csökkent, ami már az Magyar Nemzeti Bank célsávjában van, de ez elsősorban a lassan visszaépülő fogyasztásnak köszönhető.
A jegybank alapkamata 6,5 százalék, ami védi a forintot, és a MNB vezetése nagyon óvatos lépésekben csökkentett, sőt, az alapkamat még így is magasabb a lengyel (5,75%) és a cseh szintnél (4,25%).
A kamattöbblet azonban több negatív gazdasági hírrel kerül egy kosárba, amikor a befektetők a forintról mondanak ítéletet.
A hazai GDP növekedési kilátásokat erősen árnyalja, hogy kifejezetten kedvezőtlen adatok jelentek meg az elmúlt hónapokban az ipar, a visszaeső beruházásokról, az építőipar gyengébb teljesítményéről, miközben a legfőbb exportpiacunk, Németország is sok problémával küszködik. Ráadásul a mezőgazdaság és az élelmiszeripar teljesítményét az aszály és a szélsőséges időjárás húzza le.
Az MNB legutóbbi Inflációs Jelentése már csak 1-1,8 százalékos idei bővülést vesz alapul a tavalyi recesszió után.
Egyre nagyobb a kockázata annak is, hogy az uniós források egy része - a Helyreállítási Alapból (RRF) - a megegyezés elhúzódása miatt elveszhet.Mint arról már korábban beszámoltunk, az Európai Unió még mindig 19 milliárd euró, Magyarországnak járó forrást blokkol, ami magában foglalja a Kohéziós Politika alá tartozó alapokat, a költségvetési feltételességi mechanizmushoz kötődő kifizetéseket, valamint az RRF-be tartozó összegeket.
A költségvetési hiány idén 4,5 százalék lehet, de ezt csak beruházások elhalasztásával, és más bevételnövelő intézkedésekkel lehet elérni. Augusztus végéig az államháztartás központi alrendszere 2857,7 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami a tervekhez képest magasabb.Az eddig bejelentett intézkedések féken tartják a hiányt, de sok függ attól, milyen gyorsan áll helyre a fogyasztás, mennyi áfa-bevétellel lehet majd számolni.
Az államadóssági ráta (év végre 74% körül) a régióban magasnak számít, igaz, a devizában fennálló adósság szintje még mindig alacsonyabb (28,8%) a 2010 előtti magas szintekhez képest.
Kedvezőtlen hír, hogy az hazai autóipari termelés lassult, ami az export teljesítményén is meglátszódik.
A forinton sokat segítene egy gyors megállapodás az uniós források legalább egy újabb részének a felszabadításáról, ami lökést adhatna a beruházásoknak, így az építőiparnak is.
A következő időkben a forint számára a legnagyobb kockázati tényező
- a közel-keleti válság eszkalálódása,
- az olajár további drágulása,
- az amerikai választások kimenetele,
- a hitelminősítők döntései, illetve
- a nagy jegybankok kamatdöntései lehetnek.
