Kisebb a PMÁP kamata, akkor már nem is olyan vonzó? - Nem, erről szó sincsen

Tegyünk egymás mellé két aktuális hírt!

Július 1-től több teher illeti a bankbetétet, illetve más pénzügyi termékeket, hiszen megjelent a 15 százalékos kamatadó mellett a 13 százalékos szocho is.

Az ÁKK pedig csökkentette a talán legvonzóbb állampapírjainak a kamatait.

Mi következik ebből?

Csökkent a lakossági állampapír vonzereje, érdemes még időben elrohanni a bankokhoz, biztosítókhoz, befektetési alapkezelőkhöz? Ezt a döntést mindenkinek magának kell meghoznia, de az egészen biztos, hogy a kisebb változás nem vitte el a lakossági állampapírok fő előnyeit.

Mit hoz az állampapír kamatcsökkentése?

Kezdjük a tényekkel!

Korábban 16 százalékos kamatot is ígért a legjobb kamatot kínáló Prémium Magyar Állampapír (PMÁP). Ez most valóban apadt.

Az inflációkövető termék esetében ez a magas kamat úgy jött ki, hogy a kamat a 2022-es év átlagos éves inflációjából (14,5 százalék) és a kamatprémiumból (1,5 százalék) tevődött össze. Ez konkrétan egy 2030-ban lejáró termék kamatszintje volt, ám a 2030/J már nem kapható.

Az új termék, a 2031/I nyolc éves papír viszont már csak 1 százalék kamatprémiummal fejeli meg a tavalyi inflációt, így a következő kamatfizetéskor éves szinten 15,5 százalékot fog fizetni.

A piacon kapható emellett egy 2028/L elnevezésű öt éves sorozat is, ahol a kamatprémium csak 0,25 százalék, vagyis a következő kamat 14,75 százalék lesz.

Miért vett vissza az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a kamatból, és hogyan értékelhető ez a két ajánlat? Bár ez itt nem a reklám helye, de az kijelenthető, hogy mindkettő termék nagyon vonzó, és bár látszólag az új kamat kisebb, valójában egy kicsit inkább mégis nagyobb lett.

Hát ez meg hogy lehet? Kisebb lett nominálisan, de a reálhozamot tekintve alighanem még nőtt is.

A kamat már ketyeg

Bár a 2031/I termék kamatfizetése először csak jövőre esedékes, egészen pontosan 2024. május 21-én, majd onnan mindig május 21-én, valójában a 15,5 százalék már „ketyeg”. Itt egy apró technikai pontosítást érdemes közbevetni. Ha majd jövőre valaki nem 15,5 százalékot, hanem csak 14,99 százalékot kap, ne lepődjön meg, hiszen a nevezett papír június 2-án rajtol, vagyis a kamat tényleg 15,5 százalék, de az első év egy törtév.

De mit jelent az, hogy a kamat már ketyeg? Azt, hogy a kamatot hogyan kell értelmezni, a legjobban talán az tudja észlelni, aki például a Webkincstáron keresztül vesz ilyen terméket, és néha ránéz a portfóliójára.

A papír aktuális értékébe ugyanis a 15,5 százalék 1/365-öd része, vagyis az egy napra jutó kamat naponta beépül. Aki 10 millió forintot tesz ilyen papírba, minden egyes nap a 15,5 százalék 1/365-ére lesz jogosult, vagyis minden nap „gazdagodik” 4247 forinttal. A kifizetett kamat jövőre kerekítve 1,5 millió forint lesz.

Aki pedig 10 napig nem néz rá a portfóliójára, tíz nap múlva már 42 470 forinttal nagyobb összeget lát.

Az inflációnál nagyobb a kamat

Igen ám, de ha ezt a növekményt összevetjük a jelen inflációval, akkor szinte biztosan reálhozamot látunk.

Hiába magasabb ugyan a mostani infláció (21,5 százalék), de ez egy visszatekintő adat az elmúlt 12 hónapról, most már sokkal kisebb az infláció.

Hogy pontosan mennyi, azt jövőre ilyenkor látjuk, de jó eséllyel egy számjegyű lesz. Vagyis aki majd visszanéz 2024 júniusában és lát akkor például egy 7 százalékos inflációt, majd elmondhatja, hogy ennek a terméknek 8,5 százalékos volt a reálhozama.

Igen, de ez az aranyeső biztosan csak átmeneti – gondolhatjuk. A válasz egyszerre igen és egyszerre nem. A változó kamatot a későbbiekben is így kell kiszámolni: megelőző év átlagos inflációja plusz egy százalék.

2023-ban az átlagos infláció valahol 16-18 százalék körül lehet. Ha 2025. május 21-én ennek megfelelően 17-19 százalékos kamatot fizet a 2031/I papír, de akkor az aktuális infláció már csak 5 százalék, akár 12-14 százalékos is lehet a reálhozam, ami mesés.

Hogy utána mi történik? Ezt ma még nehéz megjósolni, de az biztos, hogy ez két olyan erős év, amikor, ha csak nem következik be gyökeres fordulat a várt inflációcsökkentésben, fantasztikusan lehet keresni.

Miért csinálja ezt az állam?

Miért fizet ilyen sokat az állam? Ezt is kérdezhetjük, ha beláttuk, hogy ma nincs már olyan nagy pénzromlás (ne feledjük, áprilisról, májusra már csökkentek is a hazai árak). A magyar állam erősen hisz az önfinanszírozásban, a magyar, nagyrészt lakossági forintalapú kötvényekben.

Egy államnak a saját devizás, saját állampolgárai felé fennálló adósság sok szempontból kedvezőbb, mint a devizában fennálló. Ott az árfolyam is egyfajta kockázat, és a forinttal ellentétben az euró, a dollár, a svájci frank nem is áll korlátlanul az állam rendelkezésére.

És végül talán az sem egy elhanyagolható szempont, hogy amennyiben már valaki kereshet a magyar államon, akkor a magyar állam azt szereti, ha az a magyar lakosság és nem valami külföldi befektető.

Igaz, az összesen 500 milliárd forint összértékben tervezett papírból egy befektető maximum csak 100 millió forintnyit jegyezhet.

Ez is egy érdekes szabály, valahogy úgy lehetne lefordítani, hogy amennyiben jó a termék, szép reálhozamot kínál, azzal keressen a lakosság, de szétterítve, ne néhány nagyon gazdag ember vigye el a szép hozamokat.