Költségvetési Tanács: A magas hiány miatt új intézkedések kellenek

A KT az új hiánycél mellett is szükségesnek látja a kiadások szoros kontrollját - közölte a tanács.

"A KT tudomásul veszi, hogy 2023. október 3-án a Pénzügyminisztérium közleménye szerint a kormány a GDP 5,2 százalékára emelte a 2023. évi ESA szemléletű hiánycélját. A cél emelését a pénzforgalmi és eredményszemléletű adatok egyaránt indokolják.

A megemelt hiánycél a Tanács véleménye alapján tükrözi a gazdasági és költségvetési folyamatokat.

A KT az új hiánycél mellett is szükségesnek látja a kiadások szoros kontrollját. A KT értékelése szerint az államadósság-mutató az előrejelzettnél alacsonyabb GDP volumennövekedés és a megemelt hiánycél ellenére is az év végére az adósságszabálynak megfelelően mérséklődhet a nominális GDP jelentős növekedése következtében" - olvasható a jelentésben.

A KT közölte: az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiányát a 2023. évi módosított költségvetési törvény 3400,2 milliárd forintban állapította meg. Az első felévi hiány - ennek 85,2 százalékát elérve - 2896,0 milliárd forint lett, majd augusztus végére elérte a 3299 milliárd forintot, ami az előirányzat 97 százaléka.Az időarányosnál magasabb hiányhoz hozzájárult a költségvetés bevételi oldalán az áfabevétel tervezettnél alacsonyabb teljesítése a fogyasztás-visszaesés nyomán.

A Magyarország számára elkülönített uniós forrásokhoz való hozzáférés korlátozása szintén a pénzforgalmi hiány növekedésének irányába hat és a tervezett programok támogatásának költségvetési megelőlegezése ellenére fokozza a gazdasági növekedés bizonytalanságát.

A kiadási oldalon több olyan tétel kifizetése történt meg az és első felében (13. havi nyugdíj, az otthonfelújítási támogatások elszámolásának áthúzódása 2023-ra, a téli magas energiafogyasztás utáni rezsitámogatás), amelyek 2023 második fél évében már nem jelentkeznek, illetve rezsitámogatásra várhatóan kisebb kiadásra lesz szükség.

Az előirányzottnál magasabb összegben teljesülnek azonban a kamatkiadások, és - a pótlólagos nyugdíjemelés szükségességére tekintettel - a nyugdíjkiadások, illetve az emeléssel érintett egyéb ellátások - mutatott rá a KTA tanács véleménye szerint a gazdaság az év második felében visszatér a növekedési pályára, azonban a GDP éves változása nem fogja elérni a költségvetési törvény módosításának elfogadásakor prognosztizált mértéket.

A gazdasági növekedés megtorpanásának fő oka a belső kereslet csökkenése, ami az inflációnak a reálkereseteket csökkentő hatásából és a gazdasági kilátások bizonytalanságából ered. A gazdasági növekedés fenntartható újraindulásának feltétele tehát az infláció tartós csökkentése.

Ugyanakkor a tanács megállapítja, hogy a munkaerőpiac erős: a foglalkoztatottság továbbra is rekordszintű, a munkanélküliségi ráta az egyik legkedvezőbb az EU-ban.

A gazdasági növekedés és a beruházások szempontjából kiemelt fontosságú, hogy Magyarország mihamarabb hozzáférjen a részére elkülönített uniós kohéziós és helyreállítási forráskerethez - tették hozzá.A tanács megállapította, hogy az államadósság GDP-arányos mértéke a 2022. év végi 73,9 százalékról az idei első fél év végére 75,0 százalékra emelkedett a magas pénzforgalmi hiány következtében.

Az év első felére koncentrálódó pénzforgalmi hiány az eredményszemléletű deficitet is jelentősen megemelte: 2023 első fél évében a KSH adatai szerint az ESA deficit a féléves GDP 6,3 százalékát tette ki.

A második fél évben a hiány növekedése - előreláthatóan - számottevően alacsonyabb lesz az első félévi mértéknél, de emellett is a költségvetési folyamatok az eredetinél magasabb hiány felé mutatnak.

A KT összegzése szerint valósággá váltak a tanács által a 2023-as költségvetési tervezés véleményezése során jelzett makrogazdasági kockázatok. Ezek következtében az év eltelt időszakában a folyamatok a bevételi oldalon az időarányos céloktól elmaradó teljesítést, a kiadási oldalon pedig jelentős túlteljesítést mutatnak.

A költségvetés egyensúlyának tartós javítása a KT véleménye szerint a jövőben intézkedéseket tesz szükségessé.Az új intézkedések kidolgozása során azonban tekintettel kell lenni arra a KT szerint, hogy azok ne okozzák a fogyasztói árak emelkedését, mert az infláció letörése a hosszú távú költségvetési egyensúly fontos feltétele.