Elkerülhetetlen a nyugdíjemelés még az idén - mennyibe fájna a költségvetésnek?

Előrejelzésük szerint idén 18 százalékos infláció várható éves szinten. Lesz nyugdíjkompenzáció, és ha igen, az milyen mértékben emelheti meg a költségvetési hiányt? 

Minden bizonnyal lesz nyugdíjkompenzáció, ami számottevő kiadást fog jelenteni a költségvetésnek. A kormányzatot törvény kötelezi a nyugdíj évközi, visszamenőleges emelésére, abban az esetben, ha az infláció meghaladja az előzetes kormányzati várakozásokat, ami év elején 15 százalék volt. Ennek megfelelően januárban ekkora mértékű nyugdíjemelést hajtottak végre, viszont az éves átlagos infláció 18 százalékon alakulhat, így nagyon meglepő lenne, ha nem hajtanának végre nyugdíjkorrekciót.

Tekintettel arra, hogy a nyugdíjkiadások nagyságrendileg 5000 milliárd forintot emésztenek fel a költségvetésből, kikalkulálható, hogy egy 3 százalékpontos nyugdíjemelés körülbelül 150 milliárd forintba kerülne az államháztartásnak.

Természetesen amennyiben a kormányzat ennél kisebb mértékű inflációra számít, akkor ehhez mérten alacsonyabb mértékű lesz az emelés is, arra viszont kevés esélyt látok, hogy ennél nagyobb mértékű inflációval kalkulálnak.

Én úgy vélem mindenképpen szükséges lesz idén végrehajtani egy nyugdíjkompenzációt, mert nem lenne hiteles 15 százalékon tartani az éves átlagos inflációs várakozásokat.

Ez mindenképpen az idei költségvetés terhére kell megtörténjen?

Egyértelműen. A korrekciót novemberben kell végrehajtani, így hamarosan kiderül ennek a végleges értéke, de az előzetes várakozásaink alapján meghaladja majd a 100 milliárd forintot.

Mindemellett mi több tétel esetében ennél nagyobb eltéréseket is látunk a költségvetésben, így a nyugdíjkompenzáció csak tetézi ezeket.

Bevételi oldalon mely tételeknél tapasztalható eltérés a költségvetésben?

A fogyasztáshoz kapcsolódó adókból a mostani költségvetés nagyságrendileg 10 ezer milliárd forintos bevétellel számol és ebbe beletartozik az ÁFA is.

Az első 7 hónapban 4,8 százalékkal nőttek az előző évhez képest ezek a bevételek, azonban az év első felében 20 százalék feletti volt az infláció, így a két érték között hatalmas szakadék tátong. Mi itt látjuk a legnagyobb problémát az ÁFA-bevételek elmaradása terén.

Emellett viszont a kormányzat év eleji előzetes várakozásához képest jelentősebb mértékben emelkedtek a kamatkiadások, a gyengébb gazdasági teljesítmény következtében a lakossági befizetések, köztük az SZJA bevételek viszont kisebb mértékűek a vártnál.

Így hiába vezettek be különadókat azok előreláthatólag nem lesznek elegendőek a 3,9 százalékos hiánycél tartásához.

Milyen mértékben emelkedtek a kamatkiadások?

A tavalyi szintet már most is jelentős mértékben 65 százalékkal meghaladják a kamatkiadások, amelyek körülbelül 2500-3000 milliárd forintot tehetnek ki idén, míg tavaly 2100 milliárd forint körül alakultak.

A kormány számított a kamatkiadások emelkedésére, viszont ennél kisebb mértékben, az ebből fakadó eltérés pedig szintén 100 milliárd forintokban mérhető.

Számíthatunk újabb kiegészítő intézkedésekre a deficit csökkentése érdekében, vagy csupán a hiánycélt emeli majd meg a kormányzat?

Én úgy vélem, újabb intézkedésekre is lehet számítani és a hiánycélt is megemelik idén. Utóbbi drasztikus emelése problémás lenne, mivel jövőre a túlzott deficit eljárás bevezetése miatt nagyon fontos lenne elérni a 3 százalékos államháztartási hiányt. Amennyiben idén csupán a hiánycél megemelésével reagálnak a kialakult helyzetre, akkor azáltal a végrehajtandó feladatok nagyrészét áttolják 2024-re. Épp ezért várhatóan meghoznak majd olyan intézkedéseket, amelyek mérséklik a hiányt, konkrétumokat ezzel kapcsolatban azonban nem lehet előre megjósolni.

Fontos kormányzati cél a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér megvásárlása is. Ilyen költségvetési helyzet mellett honnan biztosíthat forrást erre az állam?

A légikikötő vásárlás és az ehhez hasonló tranzakciók nem számítanak bele az úgynevezett ESA, azaz eredmény szemléletű hiányba. Ilyenkor az állam, csakúgy, mint egy vállalat egy eszközhöz jut, amiért pénzt ad. Ez valójában nem rontja az eredményét, viszont nyilvánvalóan forrásra van hozzá szüksége. Mi az Equilornál épp ezért úgy gondoljuk,

az Államadósság Kezelő Központ nem lesz könnyű helyzetben és jelentős összegben kell majd államkötvényt kibocsátania.

Azt viszont nem lehet tudni, hogy mikor fog realizálódni a Budapest Airport megvásárlása és milyen ütemezéssel zajlik majd a vételár kifizetése.

Mekkora esély van rá, hogy az ország forráshoz jusson az uniós RRF alapból?

Én úgy látom, valószínűleg legalább egy részét folyósítja Magyarország számára az Európai Unió a kért RRF-hitelnek. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz kapcsán a megállapodás már tavaly megszületett Brüsszel és Budapest között és a magyar programot az Európai Bizottság jóváhagyta, de a folyósítás itt is feltételekhez van kötve, noha előleghez talán könnyebben hozzá lehet jutnia Magyarországnak. Egy nagy problémát az RRF esetében jelent még az, hogy az ebből finanszírozott beruházásokat 2026-ig be kell fejezni.