Felborult a hazai költségvetés - Lesz megszorítás idén vagy bevállalják a magas hiányt?

Finoman szólva is jelentős kockázatok övezik az idei költségvetést: a 2024 óta tartó túlzottdeficit eljárás (EDP) miatt vállalt 3,7 százalékos hiánycél biztosan nem tartható, ezt már Nagy Márton leköszönő nemzetgazdasági miniszter is elismerte tavasszal. Az első három hónapban az egész évre tervezett pénzforgalmi hiány 80 százaléka (3420 milliárd forint) már összejött a jóléti kiadások emelkedése miatt, és a költségvetési törvényben szereplő 4,1 százalékos GDP-növekedés sem reális, ami bevétel elmaradást okoz. 

Elemzők, nemzetközi szervezetek, valamint a jegybank 1,7 -2 százalékos növekedést jósolnak erre az évre, tehát a bevételi előirányzatok adóemelés, újabb hitelek nélkül semmiképpen sem teljesülhetnek. 

Extra kiadások, túl optimista növekedési forgatókönyvek

Ehhez jött hozzá márciusban az energiaárak megugrása - a nyersolaj és az európai gáz ára idén 60-70 százalékkal emelkedett - a költségvetés kiadásait jelentősen növelve. A romló inflációs kilátások és a geopolitikai bizonytalanságok miatt a jegybanki alapkamat csökkentése is bizonytalanabbá vált, ami kihat a kamatkiadásokra.

Mozgásteret ad a költségvetésnek, hogy az Európai Bizottság a védelmi kiadások emelését célzó REARM Europe program miatt átmeneti mentességet adhat a korrekciós pálya (idén nálunk a 3,7 %-os hiány) alól, de csak egy bizonyos mértékig, és a védelmi kiadások növekményét igazolni kell.

Az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács már tavaly felhívta a figyelmet arra, hogy az idei költségvetésben az idei büdzsé bevételi előirányzatai csak abban az esetben teljesíthetők, ha a gazdasági folyamatok a költségvetési törvény indoklásában szereplő makrogazdasági prognózis szerint alakulnak.

A tervezett makropályával kapcsolatban pedig kiemelték, hogy 

2022 óta a költségvetési törvényjavaslatot megalapozó kormányzati prognózisok utólag is túl optimistának bizonyultak. Következésképpen az e prognózisokra épülő bevételi tervektől elmaradtak a tényleges bevételek, és az eredeti hiánycél sem teljesült. 

A Költségvetési Tanács (KT) szerint a költségvetést „különösen sok” bizonytalanság és kockázat övezi, ráadásul a kormányzat makrogazdasági előrejelzései nagy mértékben építettek a dinamikus fejlődés lehetőségére, miközben a globális és a hazai tényezők hatásában sok a negatív tényező, ami visszafogja a növekedést.

A szervezet azt is megállapította, hogy több bevételi forrás esetében fennáll a teljesítési kockázat az idei költségvetéssel kapcsolatban.

A KT tavaly májusban kiadott állásfoglalása szerint 

a magasabb vámszintek tartós fennmaradása kedvezőtlenül érintené a magyar gazdaság exportszektorát, miközben a bizonytalan kilátások széles körben visszafoghatják a beruházási aktivitást a 2026-os évre is áthúzódó növekedési kockázatokat okozva.

Az alacsonyabb növekedési tempó miatti kisebb adóbevétel mellett az uniós források elérhetőségének bizonytalanságára is felhívták a figyelmet: a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapból, valamint a 2021-2027-es kohéziós forrásokból származó bevételek előirányzattól elmaradó szintje változatlan kiadások mellett növelné a pénzforgalmi hiányt. 

A Költségvetési Tanács már idén év elején jelezte, hogy a 2025-re és 2026-ra tervezett megemelt hiánycélok miatt jövőre jelentős, a GDP 1,7%-át elérő kiigazításra lehet szükség, ha a tervezettnél nem lesz jobb a GDP-növekedés. 

Az államadósság-csökkentés sem reális

Mindenesetre az április közepéig megjelent adatok szerint a költségvetés helyzete már áprilisban feszített volt többek között a családi adókedvezmények megduplázódása, az szja-mentességi kör bővítése, a 14. havi nyugdíj első negyedéves részlete, az Otthon Start Program kamattámogatásai, a fegyverpénz, a közszféra béremelései, illetve egyes, uniós alapú agrárkifizetések megelőlegezése miatt.

Amennyiben tehát nem történik jelentős pótlólagos bevételbevonás, vagy drasztikus kiadáscsökkentés az év hátralévő részében, úgy a hiánycél jelentős túllépése várható idén. 

Mindenesetre már a jegybank március végén kiadott Inflációs jelentése szerint sem tartható az időközben 5 százalékra emelt deficit, és a GDP 5,2-5,7 százalékára nőhet a hiány, ami jövőre állhat csökkenő pályára. (A számításban már szerepel a védett benzinár bevezetése, és a jövedéki adó átmeneti csökkentése.)

Nem csak a hiány mértéke, de a költségvetésben jelzett államadósság-csökkentés sem tűnik reálisnak: az előzetes adatok alapján a bruttó államadósság már tavaly 74,7 százalékra nőtt, ez az arány idén átmenetileg tovább emelkedhet, majd csak 2028 végére mérséklődhet ismét 74 százalék közelébe a jegybank szerint.

Az új kormány az idei költségvetésben várhatóan még nem tudja érvényesíteni a minimálbérre belengetett 9 százalékos szja-kulcsot, illetve a mediánbérnél kevesebbet keresők számára beígért adócsökkentést, és jövőre is csak úgy lehetséges adót csökkenteni, ha más adóterhek emelkednek, vagy drasztikus kiadáscsökkentés lesz más területeken. 

A költségvetési törvényben egyébként 3,6 százalékos infláció szerepel, ennél valószínűleg gyorsabb ütemű drágulásra lehet idén számítani, ami a forgalmi adónál elvileg plusz bevételt jelent. 

Az uniós pénzek gyors lehívása is sokat segíthet, de ennek hatása csak később érzékelhető.

Ami inkább biztosra vehető, hogy – amennyiben tartani szeretnék az 5 százalékos hiánycélt - egyes beruházásokat tovább halaszthat az új kormány, a korábban kivezetni tervezett extraprofit-adókat (banki, energetikai szektor) továbbra is érvényben tarthatják, valamint a minisztériumok és állami intézmények dologi kiadásait is szigorúan korlátozhatják.

Hivatalos megszorító csomagot valószínűleg nem hirdetnek ki ezen a néven, de a választások utáni költségvetési szigor szinte elkerülhetetlennek látszik a hatalmasra duzzadt hiány miatt.

Leminősítési veszélyek

A magas hiányt sem lehet sokáig fenntartani, elemzők szerint az új kormánynak idén még adhatnak bizalmat a hitelminősítők, de a jövő évi költségvetésben már konszolidációt szeretnének látni, hogy elkerülhető legyen az államadósság leminősítése. Az S&P Global (Standard & Poor’s) idén márciusban kiadott elemzése mindenesetre meglehetősen borús képet festett a magyar költségvetésről.

A hitelminősítő hangsúlyozta, hogy

a jóléti juttatások visszafogása elkerülhetetlen a pénzügyi stabilitás helyreállításához.

A jelentés talán legfontosabb figyelmeztetése a hitelminősítésre vonatkozott. Magyarország jelenleg 'BBB-' besoroláson áll, ami a befektetésre ajánlott kategória utolsó lépcsőfoka. 

Az S&P fenntartotta a negatív kilátást, és jelezte: ha a választások után nem látszik világos terv a költségvetés egyensúlyba hozatalára, Magyarországot leminősíthetik a spekulatív (bóvli) kategóriába.

A hitelminősítő elemzői lefelé módosították a GDP-növekedési várakozásukat is: a korábbi 2,5% helyett pesszimistább forgatókönyvvel számolnak az energiaárak emelkedése és a három éve tartó gazdasági stagnálás miatt.