Ennyi támogatás juthat hazánknak az új uniós költségvetésből – Több pénzről döntenek, mint eddig bármikor
Elemzések
A ciprusi uniós csúcstalálkozón az EU új költségvetéséről is zajlanak a tárgyalások. A büdzsé két Európa-képét mutatja: az egyik egy centralizált, technológiailag fejlett, versenyképes nagyhatalomé, a másik a felzárkóztatáson alapuló, szuverén államok szövetségéé. Magyarország számára nagy a tét: több mint 33 milliárd euró támogatást tartalmazna az új költségvetés.
Évtizedeken át az EU költségvetését a belső felzárkóztatás határozta meg. A 2028–2034-es időszakra javasolt 1,9 ezer milliárd eurós keret ezt a status quo-t fenyegeti. Az úgynevezett takarékos északi országok ösztönzése érdekében a Bizottság most váltást javasolt a versenyképesség javítása felé, ennek középpontjában pedig az Európai Versenyképességi Alap áll.
Konfliktus észak és dél között
Az EU gazdagabb tagállamai azzal érvelnek, hogy a költségvetésnek előtérbe kell helyeznie az ipari szereplőket és a védelmi kiadásokat. A szegényebb tagállamok viszont arra hivatkoznak, hogy a közös agrárpolitika (KAP) és a regionális infrastruktúra forrásainak részleges átirányítása a Versenyképességi Alapba tovább mélyíti az észak és a dél/kelet közötti gazdasági szakadékot.
A Bizottság a teljes költségvetésre kiterjedő, teljesítményalapú modellt javasolt. Az új nemzeti és regionális partnerségi tervek (NRPP-k) értelmében a pénz már nem földrajzi alapon járó jog, hanem a reformokon alapuló lehetőség. A „pénzt a reformokért” modell révén a gazdagabb országok szeretnék biztosítani, hogy a hozzájárulásuk ne vesszen kárba.
Hatalmas támogatás Magyarországnak - feltételekkel
Magyarország helyzete ebben a vitában azért is különleges, mert évek óta tart jogi és politikai patthelyzet a Bizottsággal a jogállamisági feltételrendszer miatt. Hazánk számára a következő költségvetés az eddigieknél jóval magasabb támogatási keretet juttatna, a 33-34 milliárd eurós összeg elméletileg az egyik legmagasabb egy főre jutó támogatás lenne az Unióban.
Az új költségvetésre, vagyis a 2028–2034-es többéves pénzügyi keretre (MFF) vonatkozó javaslat tovább fokozza ezt a nyomást azzal, hogy a jogállamisági „mérföldköveket” beépítették a nemzeti reformprogramokba. Ezzel a Bizottság célja, hogy Magyarország addig nem is kezdheti el lehívni az új, hétéves költségvetés forrásait, amíg nem teljesíti a Bizottság kéréseit.
Magyarország eddig két ügyben jelzett erős kifogást: az egyik az agrártámogatások új feltételeinek kérdése, a másik a Global Europe költségvetésében az Ukrajnának szánt közel 100 milliárd euró támogatás, amit hét év alatt folyósítana az Unió.
Több pénzről döntenek, mint eddig bármikor
A 2028–2034-es tervvel kapcsolatos szélesebb körű kritikák fókuszában az áll, hogy az NRPP-k keretében a korábban közvetlenül a helyi polgármesterekhez és regionális elnökökhöz kerülő forrásokat mostantól a fővárosok kezelnék, Brüsszellel egyeztetve.
A tavaly nyáron ismertetett terv szerint az új költségvetés folyó áron közel 2000 milliárd euró lenne, ami az Unió bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) körülbelül 1,26 százalékát teszi ki. Ebből mintegy 149-168 milliárd eurót különítettek el a NextGenerationEU (NGEU) helyreállítási alap korábbi hiteleinek törlesztésére.
A jelenlegi hét fejezet helyett mindössze négy nagy szakpolitikai pillérbe szerveznék a költéseket. A Bizottság a kohéziós forrásokat és az agrárpénzeket (Közös Agrárpolitika - KAP) egyetlen ernyő alá vonná:
- 14 korábbi programot (köztük a regionális fejlesztéseket és a mezőgazdasági közvetlen kifizetéseket) egyetlen nemzeti tervbe fognák össze.
- A kifizetések a jövőben nem pusztán számlák benyújtásához, hanem meghatározott reformok és úgynevezett mérföldkövek teljesítéséhez lennének kötve.
A Bizottság ígérete szerint a legkevésbé fejlett régiók legalább annyi forrást kapnának, mint a jelenlegi ciklusban.
Az Unió versenyképességéről szóló, 2024-es Draghi-jelentés alapján jönne létre az Európai Versenyképességi Alap (ECF) 410-450 milliárd euróval, amely a stratégiai ágazatokat - zöld technológia, biotechnológia, digitalizáció - támogatná. Jelentős növekedés várható a védelmi célú kiadásoknál, erre az űrpolitikai kiadásokkal együtt több mint 115 milliárd eurót terveznének. A Horizon Europe kutatás-fejlesztési program költségvetése drasztikusan, mintegy 60 százalékkal emelkedne.
A külügyi és bővítési célokra (Global Europe) mintegy 200-215 milliárd eurót különítenének el, támogatva a tagjelölt országok (például Ukrajna, Nyugat-Balkán) csatlakozási felkészülését. Emellett az új uniós költségvetésben létrehoznának egy új, 400 milliárd eurós hitelkeretet, amelyet súlyos gazdasági válságok esetén vehetnének igénybe a tagállamok.
