MNB: Az amerikai bankcsődök után is erős a hazai bankok helyzete

A bankszektor finanszírozázási és tőkemegfelelési helyzet egy rendkívül stabil szerkezetet mutat - derül ki a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Jelentéséből.

A bankok portfóliója egészséges, a nemteljesítő hitelek aránya alacsony, a bankok az értékvesztésképzésen keresztül előretekintve is felkészültek a nemteljesítések esetleges növekedésére - mondta a jelentést ismertetve Dancsik Bálint, az MNB főosztályvezetője.

Alig van lakossági devizahitel, és a változó kamatozású hitelálomány aránya alacsony, 20 százalék alatti szintre mérséklődőtt.

Ugyanakkor a globális környezetben az amerikai bankrendszer kamatkockázatával, és a kereskedelmi ingatlanok értékvesztésével kell számolni.

Magyarországon is jellemző a hitelezési feltéltelek szigorodás, a hitelezés visszaesése, és a betétállomány csökkenése, emellett ingatlanpiaci kockázat lehet a túlértékeltség, de ennek nem nagy a mértéke.

Az ingatlanpiacon fordulat látszódik, csökkennek az árak, összességében a kereskedelmi ingatlanok piacán több a kockázat.

A külső tényezők közül kiemelendő, hogy nem csökkentek a nemzetközi makrogazdasági kockázatok: magas inflációs környezetben, emelkedő kamatszint mellett működnek a bankok. A márciusi amerikai bankcsődök az alapkamat szintjére is hatottak, valamint a geopolitikai kockázatok is velünk vannak.

Az amerikai bankcsődökhöz a nagy mértékű kockázatkezelési hibák és a gyenge szabályozói kontroll vezetett: egyes bankoknál magas arányban jöttek létre biztosítatlan betétállomány. Továbbá a kamatkörnyezet emelkedésével is összefüggésben vannak a bankcsődök, erre először a Silicon Valley Bank csődje világított rá.

Az európai bankrendszer stabil, a kamatjövedelmek emelkedtek, ami pozitív hatással volt a bankrendszerre.

A bankokat érintő extraprofitadót több európai országban is kivetették, nem csak Magyarországon, Olaszországban is tervezik hasonló adónem kivetését.

A hazai vállalati hitelezés 14 százalékkal emelkedett tavaly, főleg egyes nagyügyletek miatt. A kkv-k körében 13 százalék volt az emelkedés, a nagyvállalatoknál 19 százalék.

Sokat számítanak a vállalati hitelezésben a támogatott állami hitelek, a futamidő végén sok vállalat ezzel váltja ki a lejáró hitelét.

Megnőtt a kereset a devizahitelek és a rövid lejáratú vállalati hitele iránt: a devizahitelt felvevő vállalatok többségének van exporttevékenysége, így devizabevétele is.

- A háztartási hitelezésben látszódik a lassulás, a lakáshiteleknél közel 70 százalékos esés volt az első negyedévben éves összehasonlításban.

- A lakáshitelezésben a bankok széles köre jelezte, hogy visszaesett a kereslet.

A bankrendszer kamatjövedelme tavaly 675 milliárd forinttal emelkedett 2021-hez képest, ennek nagy részét az MNB-től kapott kamatjövedelem tette ki.

- A lakossági betétek kamatszintje elmarad a rövid bankközi kamatok emelkedésétől.

- A nemteljesítő hitelek arányában nem volt nagy mozgás a stabil munkaerőpiac miatt

- A lakossági hitelállomány 14 százaléka van kamatstop intézkedés alatt.

- A fedezetek leértékelődése kockázati tényező lehet, mert a lakáspiacon a tranzakciók száma zuhant, a hitelkamatok emelkedtek, de ha korrigálódnak a lakásárak a túlértékeltség miatt, akkor a 80 százalékos hitelfedezeti mutató fölé a hitelek mindössze 15 százaléka kerülne.

- Az irodapiacon akár 14 százalékos leértékelődés is jöhet, de a piacot nagy bizonytalanság övezi, mert a bérelt irodaállományon belül egy nagy részt nem használják ki, ami a piacon későbbi kockázatokat jelenthet.

- A bankok egy súlyos stresszhelyzetben is megőriznék a hitelezési kapacitásukat, a likviditási tartalékuk magas, a sokkellenálló képességük erős.

- A kamatstop meghosszabbításának várható további költsége 100 milliárd forint, az eddigi összhatás 200 milliárd forint volt, a bankrendszernek a kamatstopból fakadó veszteségéből 75 milliárd a kkv-k köréhez tartozik.

- A betétek csökkenése tavaly augusztustól látható, az állampapírpiacra csoportosították át a forrásokat.

- Az extraprofitadó hozzávetőleg 250 milliárd forint lehet idén - mondta kérdésekre válaszolva Nagy Tamás, az MNB igazgatója.