„Válság idején világosan kell fogalmazni”
Pénzügy
A magas infláció árnyékában fontos, hogy a pénzügyi helyzetről közérthetően beszéljünk – többek közt erről is szó esett a 61. közgazdász vándorgyűlés monetáris politikai szekciójában.
Amikor a gazdaság szekere jól halad és az infláció alacsony akkor a jegybanki kommunikációra kisebb figyelem hárul. Az embereket legalábbis általában nem érdekli különösebben, hogy a növekedés miként van megmagyarázva. A válság azonban itt is új helyzetet teremt. Amikor az árak meglódulnak a miérteket tudni akarják a választók.
Ezért is tanulságos az a brit kutatás, amely rámutatott, hogy az Egyesült Királyságban a jegybank inflációs jelentését csak a lakosság nyolc százaléka tudja megérteni mondatszerkezeti alapon.
Vagyis még ha az összes angol rendszeresen bújná is a friss jegybanki jelentéseket a túlnyomó részük nem nagyon értené, hogy mit olvas.
Mivel a jegybank nem fogalmaz úgy, hogy az üzeneteik diploma nélkül is könnyen érthetőek legyenek, a központi bank kiengedi a kezéből a kommunikációt. Hisz így az átlag választó másokat keres majd, akik elmagyarázzák neki, hogy miért egyre drágább mondjuk a kenyér meg a liszt.
Ez az alternatíva pedig lehet egy szaklap, de épp így egy Twitteres mikroblogger is. A tanulság: a mostani helyzetben a világos kommunikáció, mert válság van, kifejezetten fontossá vált.
Az embereknek érteniük kell, hogy például miért fontos az, hogy tovább haladjon az ország a dezinflációs úton - erről Takáts Előd az MKT Monetáris Politikai Szakosztályának elnöke beszélt a 61. közgazdász vándorgyűlésen, Egerben, a monetáris politikai szekcióban.
Mint elhangzott: az utóbbi időben a pénzpiacokat gyakran a szalagcímek is alaposan megmozgatták.
A pénzügyi világban elég egy rosszul megfogalmazott mondat és olyan változások, problémák indulhatnak be, amelyeket aztán kamatpolitikával, óriási költségekkel lehet csak helyrehozni – mondta el Kuti Zsolt a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi elemzésekért és statisztikáért felelős ügyvezető igazgatója, aki hangsúlyozta: emiatt is nagy hangsúlyt helyeznek a megfelelő kommunikációra.
A szekcióban egy jó hírről is lelebbent a fátyol. Mohácsi Nagy Piroska a London School of Economics and Political Science vendégprofesszora, a Nemzetközi Valutaalap korábbi osztályvezetője és tanácsadója ismertetett egy tanulmányt, amely
22 feltörekvő országnál, köztük Magyarországnál megvizsgálta az elmúlt húsz évre nézve a jegybank közleményeit és összehasonlította őket a FED és az Európai Központi Bank (EKB) kommunikációjával.
Az látható, hogy a feltörekvő országokban a jegybankok teljesítménye sokat fejlődött, például az átláthatóság terén. Ráadásul a COVID utáni inflációra hatékonyabban reagáltak, mint a FED vagy az EKB.
A kommunikáció azért is tudott fejlődni, mert a feltörekvő piacokon maga a költségvetési politika minősége is látványosan jobb lett a kilencvenes évek óta – mondta el Takáts Előd.
