Évi 30 millió tonna mezőgazdasági hulladék újrahasznosítását segítheti a MATE új tudásközpontja

Hulladékból nyersanyag

Az eddigi lineáris gazdaságról a körforgásos gazdaságra való átállás egyre fontosabb kérdés Európában, így Magyarországon is. A hagyományos, lineáris gazdaság alapelve egyszerű: adott nyersanyagból előállítják a terméket, majd az miután a fogyasztóhoz kerül és elhasználódik a szemétben végzi. Éppígy az előállítás közben keletkező melléktermékeket sem használják fel újra, valamint a termék csomagolása, élelmiszer esetében a termékből meghagyott maradék is mind a szemétlerakókba kerül. A körforgásos gazdaság némiképp leegyszerűsítve ennek épp az ellenkezője. A gyártás során keletkező melléktermékeket a körforgásos modellben megpróbálják nyersanyagként hasznosítani, az elhasznált kidobott termékből is újra nyersanyag lesz és épp így a csomagolás, a maradék, de még a szennyvíz is valamilyen módon hasznosul. A körforgásos gazdaságra való átállás segítségével drasztikusan csökkenthető az ökológiai lábnyom, minimalizálható a szeméttelepeken lerakott hulladék mennyisége, ráadásul még gazdasági előnyökre is szert lehet tenni általa.

Az egész világon egyedülálló tudásközpont

Ebbe az irányba tett egy újabb lépést Magyarország azáltal, hogy Gödöllőn, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) létrejött az egész világon egyedülálló Körforgásos Gazdaságelemző és Tudásközpont. Az újonnan létesített intézmény ráadásul amellett, hogy a gödöllői campus területén képződő összes biológiailag bontható hulladék felmérését és helyben hasznosítását, valamint a legújabb körforgásos gazdasági ismeretek megosztását is segíti, támogatni fogja a kapcsolódó tudományterületek közötti szinergiák megvalósulását, és a jogalkotók valamint az államigazgatás számára is gazdaságilag és tudományosan megalapozott információkat szolgáltat majd. Az itt szerzett tapasztalatok alapján pedig a jövőben országosan alkalmazható modelleket is kidolgoznak a MATE szakemberei – tudtuk meg a tudásközpont alapítása alkalmából tartott sajtóeseményen.

A MATE új tudásközpontja emellett az Európai Zöld Megállapodás, azaz a Green Deal minél hatékonyabb hazai megvalósításához is hozzájárul – hangzott el.

Az átadón Gyuricza Csaba, a MATE rektora rámutatott, hogy a MATE és jogelődjei számára a hulladékgazdálkodás régóta fontos szempont, így 2013 óta működik a gödöllői székhelyű egyetemen az első és egyetlen olyan tanszék az országban, melynek nevében is szerepel a hulladékgazdálkodás szó. Emellett 2017-től az alap- és mesterképzés mellett már szakmérnöki képzés keretében is zajlik a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó tudományos és szakmai ismeretek átadása.

Több agráripari melléktermék keletkezik, mint háztartási, vagy építési hulladék

A tudásközpont létrehozásához nem véletlenül az agrárképzés egyik legfontosabb hazai intézményét a MATE-t választották. Magyarországon évente több mint 30 millió tonna mezőgazdasági hulladék és melléktermék keletkezik, amely a 1,5 millió tonna konyhai és zöldhulladékkal együtt óriási kihívásokat és egyben lehetőségeket is jelent a körforgásos gazdasági modell hazai megvalósításához – derült ki a sajtótájékoztatón.

Az agráriumban keletkező melléktermékek hasznosítása azért is rendkívül fontos, mert ezekből évente lényegesen több keletkezik, mint a háztartási és építési hulladékokból. A körforgásos gazdaságot szabályozó európai uniós és hazai jogszabályok már rendelkezésre állnak, a terület pedig kiváló üzleti lehetőségeket is jelent

- fogalmazott Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter a tudásközpont ünnepélyes átadásán.

Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter egy, a tudásközpont megnyitását jelképező 3D nyomtatott biopolimer kulcsot adott át Gyuricza Csabának, az egyetem rektorának az eseményen. 

Csökkenthető az ország nyersanyag importja

Magyarország elsődleges nyersanyagokban szegény ország, épp ezért számunkra különösen nagy előnyökkel járhat a körforgásos gazdálkodásra való átállás – hangzott el az eseményen. Foszforból például szinte 100 százalékban importra szorulunk, viszont a mezőgazdasági hulladékok - melléktermékek hasznosításának a segítségével jelentős mennyiségű foszforhoz juthatunk és ezáltal az importmennyiség is csökkenthető lenne. Ehhez hasonlóan a komposztálás és a mezőgazdasági hulladékhasznosítás segítségével közel a duplájára lehetne növelni a szerves trágyával trágyázott területek nagyságát, így csökkenteni lehetne a műtrágyák használatát. A mezőgazdasági hulladékok felhasználásával történő biogáz előállítás is komoly lehetőségeket hordoz magában, ráadásul a biogáz tisztításával úgynevezett biometánhoz juthatunk. A fentieken kívül ráadásul számos más módon is hasznosíthatjuk a mezőgazdasági melléktermékeket és más iparágakban is nagyon jelentős változásokat lehet elérni a körforgásos gazdálkodásra való átállással, úgy, hogy közben csökken az ország nyersanyag importja – tudtuk meg.

A fogyasztóknak is be kell építeniük a mindennapi gyakorlatba

A tudásközpont megnyitóján, Csányi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében a körforgásos gazdasággal kapcsolatban kiemelte, hogy az egyre növekvő pazarlás komoly problémákat okozhat.

A napjainkban zajló negyedik ipari forradalomban a társadalom felismerte a körkörös gazdaság jelentőségét és szükségességét. Az igazi előrelépés azonban akkor várható, ha ezt nemcsak a gyártók és technológiai fejlesztők építik be a mindennapi gyakorlatba, hanem a fogyasztók is

- húzta alá.

Még a hungarocell is hasznosítható egy rovar segítségével

A tudásközpont átadása során több kísérleti berendezést is bemutattak, illetve több fontos kutatási irányt is megismerhettek a jelenlévők.

A képen egy úgynevezett biometán potenciál mérő műszer látható. Bármilyen biomassza alapanyag várható metán kihozatala előre becsülhető vele, használatával optimális keveréket hozhatunk létre biogáz erőművek részére.

A kép előterében mikroalga tenyészet látható egy fotobioreaktorban. A mikroalgák rendkívül gyors növekedésük révén nagy potenciállal rendelkeznek az élelmiszeriparban és az energia szektorban is, mint harmadik generációs üzemanyagok. Felhasználhatók továbbá füstgázok CO2 tartalmának a megkötésére és szennyvizek tisztítására is, míg belúlük értékes vegyületek nyerhetők, többek közt olajok, pigmentek és antioxidánsok. A háttérben a polisztirol hab, (pl.: Hungarocell) gyászbogárlárvával történő újrahasznosítását mutatták be. 

A tudásközpont technológiai kutatásainak kiemelt fókuszában a biológiai körforgás áll. Ennek a legfrissebb kutatási irányai a második generációs tüzelőanyagok előállítása, az illékony zsírsavak előállítása, a biohulladékból történő tápanyag-visszanyerés, az állati takarmányok előállítása rovarfehérjéből, rovarzsírból, valamint az alga biotechnológia.