Nyeregben a Derby Trans: több mint 20 éve járják a nyugat-európai utakat a magyar kamionok

Az interjúra készülve rögtön megfogott a logótok. Van elképzelésem, hogy honnan jöhetett a ló motívum, de nagyon kíváncsi vagyok a valós történetére. 

Ez egy érdekes történet. Több cégnév is felmerült, amikor alapítottuk a céget 1996-ban, de általánosságban sok cégalapítás volt abban az időben, és már minden olyan név elfogyott, ami megfelelt volna a számunkra. Mindenképpen olyan nevet akartunk választani, ami a nemzetközi terjeszkedés során is erős brand tud lenni, és amit egy külföldi is ki tud mondani. Emiatt például a „Szvitek” név szóba sem jöhetett, mert azt nem tudják kiejteni mondjuk Angliában vagy Németországban.

És így lett végül Derby Trans. Azt gondolom, hogy ebbe bele lehet látni a versenyt, a vágtázó ló motívumát, mindazt, ami a vállalatunkat is jellemzi. Egyébként gyerekkoromban lovagoltam, voltak lovaink, ma is vannak, ezért lehet, hogy valamelyest ez is közrejátszott a döntésben.

(balról jobbra) Szvitek László, a Derby Trans Kft. ügyvezetője és Szarka László, az MBH Bank Középvállalati Üzletágának Nyugat-Magyarországért felelős igazgatója

Ezek szerint én is jó irányban gondolkodtam, számomra abszolút az erőt, a gyorsaságot, a teherbírást mintázza a logótok. Olvastam, hogy édesapáddal alapítottátok a céget. Mesélnél a kezdetekről? Hogyan indult el a Derby Trans története?

1975-ben – amikor születtem – édesapám a Hungarocamionnál kezdett el dolgozni kamionsofőrként. Tehát én gyakorlatilag kamionos családban nőttem fel. Aztán húsz évvel később édesapám arra gondolt, hogy nem akar továbbra is ott dolgozni, és mi lenne, ha saját vállalkozást csinálnánk. Én akkoriban a Kereskedelmi Vendéglátóipari Főiskolára jártam, több nyelven is beszéltem, így kézenfekvő volt, hogy fuvarszervezőként tudnék neki segíteni. Így jött létre a Derby Trans 1996-ban, édesapámmal ketten és egy darab 7,5 tonnás, ponyvás járművel kezdtük el a fuvarozást.

Szvitek László, a Derby Trans Kft. ügyvezetője

Egy korábbi interjúdban azt nyilatkoztad, hogy annak a növekedésnek vagy a híve, amikor nem hirtelen nőttök, hanem stabilan, szépen, lépésről-lépésre, nem elsietve a döntéseket. Ennek a hátterében valamilyen személyes meggyőződés áll, vagy az, hogy túl finanszírozásigényes az ágazat?

Úgy gondolom, hogy ez inkább az én filozófiám, mert finanszírozási lehetőség az van az ágazatban. Emellett a rossz példák is hatottak a szemléletemre. Végigéltem a 2008-as válságot, amiben azok a cégek, akik 2004-ben, a nagy EU-s nyitáskor a semmiből jöttek, és rögtön 100-200 autóval alapítottak fuvarozó cégeket, gyakorlatilag mind tönkrementek.

Nekünk abban az időben is körülbelül 10-15 autónk volt, tehát az említett példákhoz képest visszafogott flottát tartottunk. Számunkra már akkor bebizonyosodott, hogy nagyon jó döntés volt a lépésről-lépésre haladás elvét követni. 2009-2010 környékén volt egy nagyon jó időszak, mert akkor letisztult a piac, sok szereplő kiesett, és akkor dinamikusan lehetett fejlődni. Mi abban az időszakban léptünk szintet, és elkezdtünk a hűtős fuvarozással, és nagy értékű áruknak a szállításával foglalkozni, így picit specializáltuk magunkat a piacon.

Azt olvastam, hogy ezek a hűtőautók vegyi anyagokat is képesek szállítani. Erről tudnál kicsit bővebben mesélni?

Igen, a hűtős fuvarozáson belül mi temperált veszélyes árut is tudunk szállítani. Ez azt jelenti, hogy ugyanezekbe a hűtős kamionokba szállítunk vegyi anyagokat, akkumulátorokat, azoknak az alapanyagait, gyógyszeripari termékeket.

A Covid-járvány idején ezek az autók jó szolgálatot tettek, ugyanis mi szállítottuk el a repülőn érkezett, -40 fokos tárolást igénylő vakcinákat. Ehhez persze arra volt szükség, hogy rendelkezzünk a megfelelő certifikátokkal.

Térjünk át kicsit a piacra. Azt nyilatkoztad, hogy nem teljesen egyedülálló a tevékenységetek, de azért nincs túl sok versenytársatok, igaz?

Valóban nem vagyunk egyedülállóak a területen, de ezekkel a specializációkkal kevesen foglalkoznak, talán 5-6 cég a fuvarozáson belül.

Nemzetközi viszonylatban más a helyzet, de az európai piacon eleve nincs is igazán olyan nagy szereplő, aki „diktálja” a piacot.

A nagy szállítmányozóknál ez már inkább jellemző. Tehát mondjuk egy DHL, egy Kühne+Nagel, ezek már inkább meghatározók a saját területükön.

(balról jobbra) Szarka László, az MBH Bank Középvállalati Üzletágának Nyugat-Magyarországért felelős igazgatója és Szvitek László, a Derby Trans Kft. ügyvezetője

Munkaerő szempontjából nemrég azt nyilatkoztad, hogy nagyon nehéz sofőröket találni. Ez a helyzet még mindig fennáll?

Így van, ez továbbra is kihívás. Ebből a szempontból úgy gondolom, hogy a 2024 sem lesz könnyű. Sajnos sok céget hallok és tudok, akik abbahagyják, nem akarják folytatni. Nem konkrétan csődbe mennek, csak egyszerűen elég lesz belőle.

Azt látni kell, hogy azt a típusú modellt, amit mi ’96-ban elkezdtünk 1 autóval, ma már nem lehetne csinálni. Ma már a belépési korlát szerintem 25-30 autó között van. Ehhez csak szemléltetésként megjegyzem, hogy egy autó nagyjából olyan 200 ezer euró körül van.

A flottátok hogyan néz most ki?

Jelenleg 80 autónk van, de a cégcsoportban van egy másik cégünk is, az a Derby Logistic Kft., ott még van 37, tehát összesen 117 vontatóautónk van, és ehhez mérten van 160 pótkocsink.

Mennyire jellemző nálatok a fluktuáció?

A fuvarszervezői és a raktározási területen stabilak vagyunk, tehát ott nem jellemző a fluktuáció. Nekünk a legnagyobb kihívás ebből a szempontból a sofőri munkakör.

Azt egyébként el tudnád képzelni, hogy külföldi munkaerővel pótold az esetleges hazai hiányt?

Azt nem is kell elképzelni, mert már megtörtént. Az első üteme ennek most már azt kell mondanom, hogy lezajlott, ugyanis tizenegy török gépkocsivezetőt vettünk fel. Ez nem volt  könnyű menet, de igazából meg vagyunk velük elégedve. Tervezzük ennek a csapatnak a bővítését is, ugyanúgy még egy ilyen tíz főből álló csapatot szeretnénk alkalmazni.

Merre járnak legtöbbször a kamionjaitok?

Nyugat-Európa a főbb területünk. A legfőbb célállomás Németország, de ezen kívül napi szinten járunk Spanyolországba, Portugáliába és Franciaországba is.

Szvitek László, a Derby Trans Kft. ügyvezetője

Maradjunk még egy kicsit a sofőröknél. Összehasonlításként említem, hogy itthon látni, ahogy nagy betűkkel, a buszok oldalán milyen kezdő fizetéssel veszik fel a buszsofőröket, legutóbb, ha jól emlékszem, bruttó 750 000 forintot láttam. Ehhez képest mennyit keres egy kamionsofőr, többet vagy kevesebbet?

Attól függ, hogy mennyit dolgozik, de van olyan hónap, amikor bőven többet is kereshet ennél. Nálunk már egyébként is jelen van nemzetközi viszonylatban, de szerintem belföldi viszonylatokban is egy-két éven belül meg fognak jelenni a nyugat-európai fizetések. Van olyan sofőr, aki azt mondta, hogy nem éri meg neki kimenni Németországba dolgozni, mert nem keres annyival többet.

Mesélnél kicsit a piaci szereplők egymáshoz viszonyulásáról? Mindenki mindenki farkasa?

Én a nemzetközi piacon tevékenykedő cégekről tudok beszélni. Ez alapján nincs egészségtelen verseny a szereplők között.

Épp az interjú előtt tettem le egy versenytársammal a telefont, akivel a piacról és a trendekről beszélgettünk.

Mennyiben változott a te megbízóid elvárása az elmúlt 10-20 évben?

Azt gondolom, hogy nem változott. Igazából nincsen olyan nagy változás ebben a szakmában, ha a fuvarozásról beszélünk. 25 évvel ezelőtt is ugyanaz volt az elvárás, hogy percre pontosan kellett érkezni. Talán egyedül a gyógyszerfuvarozás változott, ott a követelményrendszer az egyre erősebb, de az igazából arra irányul, hogy a sofőrjeidet minél jobban képezd erre.

És hogyan lehet őket képezni?

Mi például minden évben csinálunk egy egynapos továbbképzést. Van egy csapat, aki a minél jobb fogyasztást tanítja meg a sofőrjeinknek, hogy hogyan kell még gazdaságosabban vezetni egy autót.

Talán apróságnak tűnik, de nekünk sokat számít az is, ha akár csak három decivel kevesebbet fogyaszt egy autó, hiszen egy hónapban általában egymillió és egymillió-ötvenezer kilométert megyünk. Tehát ilyen számoknál már erősen érvényesül a "sok kicsi sokra megy" elv.

Azt mondod, hogy több cég is eltűnhet a piacról a következő években. Ha ez így lesz, tervezitek átvenni a „részüket”? Tehát lesz mozgástér arra nézve, hogy tovább növekedjetek?

Alapvetően biztosan lenne, de nekünk most nem prioritás a saját flotta növelése. Én azt gondolom, hogy most egy jó, optimális nagyság ez.

Viszont 3,5-4 évvel ezelőtt kezdtük el az alvállalkoztatást, amit szerintem bármikor jól lehetne növelni. Az elmúlt évben, ez a terület 2 millió 400 ezer eurós árbevételt generált, jó haszonnal. Nekem az a célom, hogy inkább ebbe az irányba menjünk el.

Szvitek László, a Derby Trans Kft. ügyvezetője

Ami a finanszírozást illeti, ha nem lennének adottak a támogatott hitellehetőségek, akkor is ugyanilyen ütemben fejlődtetek volna?

Az ingatlanfejlesztésnél azt gondolom, hogy azért az dobott a dolgon, hogy mi behúztuk azt, hogy építünk egy saját csarnokot, és veszünk egy saját telephelyet. Most például a normál piaci kondíciók mellett nem ruházunk be ingatlanfejlesztésbe.

A flottafejlesztés területén kedvezőbb a kamat, meg ott volt olyan, hogy piaci alapon is lehetett akár 1 százalékon fölvenni. Ehhez hozzá kell tenni, hogy 99 százalék eurós bevételünk van, euróban is könyvelünk, tehát euróban is vesszük fel a lízingeket, meg az egyéb hiteleket.

Úgy tudom, hogy a raktározás, a raktárberuházás a következő nagy dobásotok.

Így van. Itt is van éppen mögöttünk a raktárberuházásunk első üteme. Egyébként ez a raktározási irányvonal nálunk leginkább a Covid-járvány idején jött elő. Addig ugyanis nekem az volt az álláspontom, hogy nem kell soha saját telephely, saját iroda, mert akkor nem vagyok mobilis, miközben pedig a fuvarozás éppen erről szól.

De egy idő után ez megváltozott, mert láttunk benne üzletet és láttuk annak a lehetőségét is, hogy hogyan lehet a fuvarozást a raktározással hatékonyan összekötni, ezáltal pedig egy komplex logisztikai szolgáltatást adni a megbízóinknak. A járvány alatti időszakban pedig kedvező feltételekkel vághattunk neki ennek a területnek, hiszen a kamat- és hitelfeltételek is nagyon kedvezőek voltak.

Szvitek László, a Derby Trans Kft. ügyvezetője

A lelkesedésed alapján azt vélem kihallani a szavaidból, hogy akár bővülés is szóba jöhet.

Igen, szeretnénk bővíteni a raktárkapacitásainkat. Az első ütem készen van, de tervezzük továbbfejleszteni. Most jelenleg 2000 négyzetméter a raktárkapacitásunk. Ezt szeretnénk bővíteni második ütemben 3300 négyzetméterrel, és akkor a harmadik az egy 5500 négyzetméteres csarnok lenne, amellyel teljesen ki is használnánk ezt a két és fél hektáros területet.

A raktárterület bővítésén felül vannak a folyamatokra irányuló fejlesztési terveitek is? Gondolkodtok például a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségekben, tudnátok alkalmazni?

Az MI gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb részese legyen a folyamatainknak, de emberi tényező mindig lesz benne. Azt gondolom, hogy a fuvarszervezésben nagy segítséget nyújthat a kollégáknak, de nem szabad mindent automatizálni, bizonyos dolgokhoz – mondok itt egy példát – a flotta legoptimálisabb beosztásának megírásához vagy a mindennapos nüanszok azonnali orvosolásához kelleni fognak továbbra is a fuvarszervezők.

Nagy lehetőséget látok a raktározás területén is, szerintem ugyanis az, hogy egy mesterséges intelligencia automatikusan összerakja az egy autóra összeteendő árukat, biztos be fog válni.

Mi egyébként elkezdtünk tárgyalni egy külsős céggel, aki az MI témakörével foglalkozik, azt mondják ugyanis a szakértők, hogy egy-két éven belül be kell vezetni ezt az új technológiát, különben le fogunk maradni, mert majd más megcsinálja helyettünk.