Rábízná a vagyonát több száz évre egy vagyonkezelőre? – Az amerikai milliárdosok megteszik

Valószínűleg sokan eljátszottak már a gondolattal, hogy mi történne ha kiderülne, hogy egy gazdag távoli rokon mesés vagyont hagyományozott rá, ami megváltoztatja az ember életét. Különösen ritka kivételeket leszámítva azonban ilyesmi nem szokott megtörténni, mivel a legtöbben a legjobb esetben is csak egy-egy ingatlant és kisebb összegű megtakarítást tudnak maguk után hagyni örökségül.

Így van ez az Egyesült Államokban is, ahol a Pensylvaniai Egyetem elemzése alapján egy-egy amerikaira a nagyszülei átlagosan mintegy 1500 dollár értékű vagyont tudnak örökül hagyni.Létezik azonban a társadalomnak egy kivételezett rétege, amelyik generációk sora által felhalmozott óriási vagyont tud nemzedékről nemzedékre hagyományozni.

Magyarországon ez kevésbé jellemző, hiszen történelmi okokból a magyar felsőosztály vagyonátörökítése a 20. század derekán az államosítások következtében megszakadt.

Amerikában ezzel szemben igazi mágnás dinasztiák sora dolgozik azon, hogy a családi vagyont minél kisebb adó- és illetékterhek mellett átmentse az új generációk számára.

Adó terhelte vagyonátadás

Utóbbi rendkívül sarkalatos pont a vagyonosok számára, az örökhagyást ugyanis rendre illeték terheli, nem csak hazánkban, de külföldön is. Elkerülendő, hogy az örökösnek a jelentős illetéket ki kelljen fizetnie ahhoz, hogy hozzájusson az örökséghez, az örökhagyók gyakran még életükben átadják az új nemzedéknek a vagyonukat, utóbbit azonban tetemes vagyonátruházási adó terheli.

Érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon a generációváltó családi vállalkozások esetén a vállalat tulajdonjogának egy részét vagy akár egészét adómentesen át lehet adni az új nemzedéknek, ami nagy segítséget jelent a hazai kkv-szektornak.Az Egyesült Államokban (és Nyugat-Európában) azonban ez nem így van és a vagyonátadást mindenképpen adó terheli. Létezik azonban egy kiskapu az angolszász jogban, ami drasztikusan lecsökkenti a vagyonátadás adóterheit – olvasható a Business Insider elemzésében.

Dinasztikus trösztök

Ennek módja, hogy úgynevezett dinasztikus trösztöt hoz létre az örökhagyó és a vagyonát még életében ennek a trösztnek a kezelésére bízza. Több ismert milliárdos család is él ezzel a lehetőséggel. Ide sorolhatóak a Pritzerek, (akikhez a Hyatt Hotels birodalom köthető), a rágógumi mágnás Wrigley család, vagy éppen a Bezos dinasztia.

Az Egyesült Államokban a tröszt alapvetően egy olyan vállalati forma, ahol több vállalat egy önálló jogi személy irányítása alatt áll. Hazánkban erre többnyire inkább a holding kifejezést használjuk. A dinasztiák közti vagyonátörökítéshez a trösztök egy speciális formáját, a vagyonkezeléssel megbízott trösztöket alkalmazzák.Ezt leginkább a hazai jogrendben is ismert bizalmi vagyonkezeléshez lehet hasonlítani.

Ilyenkor akár magánemberek önállóan, akár családok együtt egy bizalmi vagyonkezelési szerződéssel biztosíthatják, hogy az érintett vagyonból megfelelően részesüljenek később az egyes családtagok, és a vagyont előre meghatározott célokra lehessen használni, tehát ne lehessen elherdálni, esetleg kiszorítani belőle a későbbi jogos örökösöket.

Ki kezeli a vagyont?

A fentiekhez hasonló a helyzet az Egyesült Államokban bevett úgynevezett dinasztikus trösztök esetében is. Ilyenkor az örökhagyó létrehoz egy trösztöt amelybe elhelyezi az áthagyni kívánt vagyont, ami lehet akár vállalkozás, befektetés, vagy épp ingatlan is.

A trösztöt ilyenkor egy jogi személy irányítja, ezt a jogi személyt viszont köti a tröszt létrehozásakor írt szerződés, ami hasonlóan a bizalmi vagyonkezelési szerződéshez meghatározza, hogy mi történhet a vagyonnal. A vagyonkezelő egyébként legtöbbször nem egy ember, hanem egy vállalat, leginkább egy-egy neves pénzintézet, például a JPMorgan, vagy a Northern Trust.

Mi történik a tulajdonjoggal?

Ilyenkor az örökhagyó halálát követően a vagyon tulajdonjoga nem száll át az örökösökre, viszont a tröszt jövedelmeiből joguk van bevételhez jutni, amit minden esetben személyi jövedelemadó terhel.

Speciális az ingatlanok esete, amelyek felett szintén nem szereznek tulajdonjogot ilyen esetben az örökösök, ám joguk van az ingatlanban élni, valamint az ingatlanból származó jövedelmeket is megkaphatják életük végéig.

Ezeréves dinasztiák

Egy ilyen tröszt létrehozása tehát szavatolja a vagyon megőrzését, de sokáig problematikus volt, hogy meddig gyakorolhatja a tulajdonosi jogokat egy vagyonkezeléssel megbízott jogi személy.

Hagyományosan az angolszász jogban a trösztök fennállását időkorláthoz kell kötni. Több száz éves történeti jogi előzmények alapján a korábbi gyakorlatban ez 21 évben volt maximálva, azonban az USA államainak több mint felében az utóbbi időben vagy eltörölték a trösztök fennállásának időbeni felső korlátát, vagy jelentősen meghosszabbították azt. Így több államban akár 1000 évig is fennállhat egy vagyonkezeléssel megbízott tröszt, Florida, Delaware és Wyoming államokban pedig az idők végezetéig is.

Miért éri meg?

Joggal felmerülhet azonban a kérdés, hogy miért lehet kedvező a gazdagok számára, ha akár évszázadokig egy megbízott jogi személy kezeli az őket illető jogos örökséget. A válasz azonban rendkívül prózai.

A trösztök alapítása adóköteles. A Donald Trump elnöksége idején életbe lépett adókedvezmények egy összegig mentességet adnak (ám ez a mentesség nemsokára lejár).

Azon felül azonban jelentős, 40 százalékos átalányadó terheli a tröszt létrehozását. Utóbbi nem elhanyagolható teher, hiszen gondoljunk csak bele: ilyenkor millió, vagy akár milliárd dollárnyi összegekről beszélünk. A vagyon átruházását a generációk között azonban mindenféleképpen adó vagy illeték terheli, vagy így, vagy úgy.

Így amennyiben mindig hagyományos örökléssel, vagy vagyonátadással vinnék tovább a vagyont a leggazdagabbak, akkor minden egyes generáció esetében súlyos összegeket felemésztő illetéket kellene fizetni.

Ezzel szemben egy tröszt azonban évszázadokra is szólhat, viszont az adót csak egyetlen egyszer, a létrehozáskor kell megfizetni. Így később hiába gyarapodik a trösztben lévő vagyon, és hiába élvezik annak gyümölcseit újabb és újabb generációk, mégsem kell újabb adókat fizetni nemzedékenként, csak a járadékok kivétele utáni szja-t. Így elképesztő összegű adót lehet megspórolni.

Óriási összeg a tét

A Northern Trust készített egy becslést amit a Business Insider is közölt az elemzésében. Ez alapján ha egy család induló vagyona 12,92 millió dollár, akkor a vagyon után minden egyes generációváltáskor adót kellene az átadáskor fizetni. Így 75 év alatt 5 százalékos adózás utáni eredményt feltételezve 108,4 millió dollárra nőne a család vagyona.

Ez szép összeg, azonban amennyiben egy dinasztikus trösztöt hoznak létre a vagyon kezelésére ugyanerre az időtávra, akkor a vagyonátruházási adó megspórolható, és 75 év alatt 501,7 millió dollárra nőne ugyanaz a kezdő vagyon.

A különbség tehát ennél a példánál maradva 400 millió dollár. Eközben a család ráadásul ugyanúgy élvezné a bevételek nyújtotta kényelmet és biztonságot, nem beszélve arról, hogy elhárul annak a veszélye, hogy egy felelőtlen generáció esetleg elkótyavetyélje a vagyont, ráadásul a trösztökben lévő vagyon védve van válás esetén a házastárstól, aki nem szerezheti meg a tröszt tulajdonjogának egy részét, míg a magánvagyonét igen.

Mindezek alapján nem meglepő, hogy a leggazdagabb amerikaiak körében felettébb népszerűek a dinasztikus trösztök, amelyek bármily hihetetlen, sokszor több 10 generáción keresztül fennállnak.