Elkészült az első magyar márkabiztonsági felmérés

"Vannak végre konkrét számok, adatok, amelyekről beszélni és vitatkozni lehet, és nem csak egy absztrakt képződményként kezeljük végre a márkabiztonságot” – emelte ki a közlemény szerint Kassitzky Attila, a társaság ügyvezetője.

„A célunk az volt, hogy stimuláljuk a párbeszédet a brand safety körül. Ez az első visszajelzések alapján mondhatnám, hogy akár túl sikeres is lett. Nem hiszem, hogy bárki csodálkozna azon, hogy az egyes szereplők a megjelenő adatokat üzleti vagy poltikai érdekek mentén próbálják a maguknak megfelelő módon értelmezni, ez egy velejárója a piacnak, amivel együtt kell élnünk” – tette hozzá.

Az objektív adatok elemzése remélhetőleg ösztönzi mind a hirdetőket, mind a tartalomszolgáltatókat, hogy komolyabban foglalkozzanak a márkabiztonság kérdéskörével –

hangsúlyozta a cégvezető.

A Syntax az elemzési időszakban a vizsgált tíz  hírportálon összesen 26.459 db tartalmat (cikk, PR cikk, blogbejegyzés, stb) talált és. A legtermékenyebb az Origo volt 8.570 tartalommal, míg 575 bejegyzéssel a legkisebb mennyiségű cikket a Népszava publikálta.

A kutatásról készített összeálltás szerint a legdominánsabb márkabiztonsági kategória a „Katasztrófák és járványok” témakör volt. Ez nem meglepő, hiszen a koronavírus mára az év eleje óta átszövi a mindennapjainkat, megjelenik a gazdasági hírekben, a politikában és azt övező botrányokban

A vizsgált augusztusi időszakban a kockázatos tartalmak több mint 3/5-e a két leggyakoribb kategória valamelyikébe tartozott.

Ez is rámutat arra, hogy a brand safety nem egy buborékban létezik. A mai nap megbotránkoztató témái holnap már az élet elfogadott részét képezhetik, ahogy a társadalom deszenzitizálódik és alkalmazkodik. A körülöttünk lévő világ, a beszédtémák, a nyelvhasználat mind dinamikusan változnak, ezért a brand safety is a folyamatos befektetés a hirdetők számára, fontos a proaktivitás és a környezet állandó monitorozása.

Ahogy a cikkek számában, a biztonságos cikkek arányában is jelentős eltérést láthatunk az egyes weboldalak között. A „márkabarát” cikkek arányának rangsora nagyon hasonlóan alakul a megjelent cikkek rangsorához, amelynek a korábban említett adottság lehet a magyarázata. Minél változatosabb tartalmat kínál egy adott oldal, minél nagyobb tematikai merítésből dolgozik, annál magasabb lesz a „biztonságos” cikkek aránya.

Az adatok alapján felmerülhet a kérdés: kvázi a hírsite-ok tartalmainak 40-60%-a értékesíthetetlen? A válasz egyértelműen nem, a kockázatos tartalmak nem minden márkának jelentenek azonos méretű kockázatot.

Egy autómodell széria visszahívása nem egyformán érint egy autó márkát és egy FMCG hirdetőt. Ezért is kifejezetten veszélyes a hirdetési piac számára, ha a globális szolgáltatók által nyújtott, transzparenciát és részletességet nélkülöző mérőszámokra alapozzák a hirdetési stratégiájukat. A transzparens, adatokra alapuló, márkákra szabott, targetálás fókuszú márkabiztonság jelent fenntartható megoldást a piaci szereplők számára.